A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-14 / 24. szám

QziLmJútadá Hírek a cannes-i fesztiválról A cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a csehszlovák filmprodukció ez évben is megérdemelt nagy sikerrel szerepelt. A legmagasabb díjjal — Aranypálmával — tüntették ki Miro Bernát Lepkék itt nem röpködnek cimü rövid filmjét. A legújabb ifjúsági film díját a Vágy című cseh film nyerte el, J. Trnka Szentivánéji álom című színes bábfilmje pedig a technikailag legjobban megoldott film nagydíját kapta. Külön díjjal tüntette ki a bíráló bizottság a Cannes-ban bemutatott összes csehszlovák filmet, mint a legjobban összeválogatott versenyanyagot. Gyermekfilm fesztivál Június első napjaiban zajlott le Bratislavában a Gyermekfilm fesztivál. Megrendezésére az 1953-ban megtartott első Ilyen fesztivál sikere ösztönözte a filmszakértőket. A bemutatott három egész estét betöltő film közül a Pajtás című magyar filmet már Ismertettük lapunkban. A másik, a Csizmás kandúr című gyönyörű színes szovjet mesefilm alapötlete a magyar mesekönyvekből sem hiányzik. A. Rou kiváló rendezése sok kalandos, kacagtató jelenetekkel gazdagította a történetet, és megmutatta, hogyan lehet a gyermekek képzelő erejét a fantasztikus mese ellenére is haladó szellemben kielégíteni. A filmet a könnyebb érthetőség szempontjából cseh nyelvre szinkronizálták, bár a rendezés és a fényképezés annyira érthetővé teszi a lejátszódó eseményeket, hogy megértésükhöz ifjúságunk orosz nyelvtudása elegendő lett volna. A szinkronizálás által a szovjet gyermekfilmeknél különösen dicséretes lágy meseszerüség elsikkad. A sárkány: közös francia—kínai produkció R. Pigaut rendezésében. A mesefilm dicsérő oklevelet kapott a Karlovy Vary-i XI. Nemzetközi Filmfesztiválon. A modern kivitelű csodálatos mese: három párizsi gyerek fán fennakadt gyönyörű nagy sárkányt talált. A benne elrejtett levélből megtudják, hogy a sárkányt Pekingben eresztették útnak. Az egyik gyerek álmában egy óriásmajom segítségével eljut Pekingbe és részt vesz a sárkányok ünnepén. A mesefilm legnagyobb érdeme, hogy bér nyugaton készült, a gyermekek nemzetközi összetartását propagálja és kitűnő felvételekkel bemutatja Kína ősrégi kultúráját. A gyermekfilmek fesztiválján néhány rövid film is bemutatásra került melyekből ifjúságunk minden korosztálya kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. A sportrajongóknak az Ifjúság és á sport, az állatbarátoknak a Medvék a cirkuszban okozott örömet. A Hogyan csinálják? című keletnémet film a bábok házi elkészítésének módját mutatja be. a Csomó > a zsebkendőn cimü hazai film egy feledékeny gyermekről szól. A legkisebbeknek készült a Hófehérke cimü szovjet és az Ez nem igazi című magyar film. SIMKÖ MARGIT Balról: Kozáry Eszter — Somfai Margit — Acs Rózsi — Bárány Frigyes Balról: Kenderessy Tibor — Kozáry Eszter — Ács Rózsi — Somfai Margit és Bárány Frigyes Virágzik a hárs" Felsődabason Nagy Öröm napja virradt a Pest megyei Felsődabas községre: az Állami Déryné Színház a gyönyörű, korszerű járási művelődési otthonban tartotta meg Egri Viktor, a csehszlovákiai állami-díjas magyar iró Virágzik a hárs cimü falusi témájú új drámájának magyarországi ősbemutatóját. Ilyet sem ért meg még fennállása óta ez a régi-régi magyar falu! Már kora este megindult a „népvándorlás" a frissiben újkék habarcsgúnyába bújt művelődési otthon felé. Amikor az ünnepélyes bemutatóra megérkezett a budapesti csehszlovák nagykövetség gépkocsiján Vincze kulturális attasé Zádor elvtársnak, a Csehszlovák Kulturális Intézet vezetőjének társaságában, már csaknem minden szék foglalt volt. Nemcsak ősbemutatót nem láttak Felsődabason, de még eleven külföldi diplomatát sem: lelkesen megtapsolták hát őket ls. A csehszlovák vendégeket Kovács Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője kisérte. Megkezdődött az előadás. Tán két-három percig érződött, hogy mi nézők vagyunk, lent ülünk a nézőtéren, odafent pedig színészek játszanak, ahogy szerepük megszabja, aztán . .. megkezdődött a színházi varázslat: eltűnt a színpad láthatatlan „negyedik fala", megszűnt a távolság: a közönség teljesen feloldódott. Az első felvonás szünetében az emberek közé vegyültem, s jóleső megelégedettséggel hallgattam áradozó beszédüket: „Hiszen ezt a Gazsi bácsit én ismerem! Miska bácsi ő, a mi szomszédunk! Mennyi baja volt néki is a fennhéjázó tsz-elnökkel! Dehát. . . Miska bácsi dolga is rendbejött, mert... jól mondja a darab „ez az élet sora"! És az érdeklődés egy pillanatra sem csökkent: vajon, mi lesz a két ifjú párral? Imre és Mari dolgával? Melyik fiatalember szerzi meg élete párjául a szépséges Rózsikát: az a kedves agronómus, a nagyorrú Garas Jani, vagy az a mackó-kedvesség ü Szedlák Zsiga? Hát Gazsi bácsi beteg ázívére talál-e az író patikát? Mi lesz Bartával, a hőzöngő elnökkeil? A színészek ugyancsak kitettek magukért, Kenderessy Tibor pompás Horváth bácsit formált: szíve volt, sok kicsorduló meleg érzéssel, belülről fakadó merész, fojtott indulattal, megereszkedő nagy-nagy szomorúsággal, aztán parázs alól föllángoló szép, erős örömmel. Felesége, Ács Rózsi Horváth néni szerepében hódította meg a nézők szivét. Nevettem, mert a nézők, akikkel beszélgettem, nem akarták elhinni, hogy — színész! Váltig csak azt hajtogatták, hogy valamelyik művészünk paraszti édesanyja! Bárány Frigyes Horváth Imre alakját töltötte meg áradó élettel; férfias erö sugárzott minden szavából, mozdulatából. Puskás Marit a kitűnő Somfai Margit keltette életre: élmény volt rövidke szerepében is nemes egyszerűségű játéka. Horváth Rózsikát Kozáry Eszter játszotta rokonszenvesen. Szedlák Zsiga figuráját pedig a kitűnő Temes Gábor állította színpadra: remekelt; sokrétű szerepének megfelelően sokszínű volt, mint a prizma. Bak József a tehetséges fiatal művész Garas Jani alakításával hódított. Az okos, csúnyácska, boldog-boldogtalan figurát megszerettette lelkesen tapsoló nézőivel. Két kisebb szerepet játszott Vajda Dezső és Máté Iván. Vajda Dezső kulákfiúja őszinte dicséretet érdemel: ijjesztően aljas, félelmetes és undorítóan alázatos tudott lenni. A legnagyobb elismerés illeti Szécsi Ferenc rendezőt is, akinek hozzáértő művészi elgondolása kitűnő keretet adott Egri Viktor fontos mai mondanivalójához. HUNYADI JÓZSEF. BUDAPEST Jelenetek a Csizmás kandúr és a Sárkány című mesefilmekből