A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-31 / 22. szám
fi kérd oiZKeraes A MEZŐGAZDASÁGBAN Ismert tény, hogy a növénytermelés ered- gátak által védett területek vizei nem tudnak már befejeződik akkorra, amikor a száraz időményességének három fő fellétele van, még- természetes úton lefolyni, hanem bennrekednek szak bekövetkezik. De mindeddig megoldatlan pedig a termőtalaj, a megfelelő hőmérséklet a mentett területeken. Ezek az ún. belvizek maradt a kapás és Ipari növények intenzív (napfény) és a kellő mennyiségben rendel- kétféle eredetűek Az egyik a védett területre te r melése. azonkívül a kellő mennyiségű takarkezésre állő víz. Szlovákiai viszonylatban a lehulló csapadekoknak az a része, mely az el- mánv a , biztosítása Y J taKar legnagyobb nehézséget a megfelelő mennyi- szivárgással és elpárolgással már nem tud elségü' víz biztosítása okozza. A természet kü- távolodni és a terület felszínén, különösen az * AI •• -lönleges szeszélye folytán a vízhiány éppen alacsonyabb fekvésű területeken káros vízállások Aiagcsovezes azokon a területeken jelentkezik legkirívób- formájában gyülemlik fel. A másik rész az, ban, ahol a másik két fontos előfeltétel, a talaj amelyik az előzőkben ismertetett talajvízállás Me 9 Kell még említeni a mezőgazdasági terükifogástalan minősége és a kedvező éghajlati folytán a talajból kerül a felszínre. Más szóval leteinK vízellátasa biztosításának egyik igen isviszonyok a legideálisabb feltételeket biztosi- a talajvízállás a külvizek hatására olyan szintre mert és elterjedt módját, az ún. alagcsövezést. tanák a mezőgazdaság részére. Ha tehát ezeken emelkedik, amely már meghaladja a mentett Ez a talaj fölös vízmennyiségének az elvezetéséaz egyébként kiváló mezőgazdasági területe- terület átlagos szintjét és azt felületi vizek r e szolgáló berendezés nehezen valósítható meg ken a termeléshez szükséges harmadik fontos formájában árasztja el. A belvizek sajátos tu- kötött talajok esetében Leoinkább ott forrlni tényezőt, a vizet is biztosítani akarjuk, akkor lajdonsága, hogy nagy területeket aránylag se* M 'uruu l mesterséges, műszaki beavatkozásra van szűk- kény vízréteggel borítanak el. ami természetes e °' " a z . es ( * az ««tett területet maség. Ezt az eljárást, mely a mezőgazdasági következménye az érintett területek slk jelle- S^abb fekvésű telep veszi korul, mely a felületi termelés részére a vízellátást szabályozza, hidre- gének. . es a talajvizeket allando hozzászivárgással pómeliorációnak. vagy csak egyszerűen melioráció- • - böl következi U tehát a mezőgazdasági ,t °j a ' f/frt , a Poso k ellaposodnak, minak nevezzük: bár az utóbbi nem helyt- t e rt^tk védelmével kapcsolatos másaik igen a teluletl lefo 'y^ nincs biztosítva a talaj alló az emiitett vízkérdés tekintetében. A me- ;®TM^ viza azdáTkfXÍási feladat, az úgynevezett át nem ereszt 0 volta miatt; a nyílt árkokkal lioráciő ugyanis nemcsak a vízellátást, ha- ^izvéd e ,em A jelenlegi állapot szerint Dél- való levezetésnek pedig nincsen leszívó hatása, nem tágabb értelemben az általános termő- Kelet-Szlovákia mezőgazdasági területeiből A nyílt levezető árkokat, olyan sűrűn kellene képesség megteremtését szolgáló intézkedéseket ^ntegy s'o ezer hektár'van a9 belvizek ellen kiépíteni, hogy ezáltal tönkretennénk a termő! * biztosítva. Természetesen ez a terület azonos területet. Ezért Ilyen esetekben a talaj szintje A továbbiakban szeretnék áttekintő képet az árvizek ellen védett területek túlnyomó ré- alatt kb 1 m mé)yséqben éQetett aavaoc s öhő! adni arról, mik azok a feladatok vízqazdál- szével. vagyis egy és ugyanazon terület tulaj- ké ít u levezetö h á |6zato t „7 „ . „ Äja-r ar, s e d-képpen kétfé,e veszé,y el,en van védv e - sr ir^ ^ » »ÄW.t —- ÄTto,mele9,ti és 8 tenyészidöt mes nyu vízügyi beruházások nemzetgazdasági „ , , .,„ rKv i ,i„n |sme r tetni h^n^^lS^M^^^ A "^melioráció gazdasági jeientósége Mi az oka, hogy a sík vidékeken a folyók sítva. Ezt rendszerint nyílt árkokból állo csa- Nézzii k . Ms „rhfl n . „,,„„„ . , , vízállása közvetlen hatás, gyakorol a környező torna-hálózat segítségével oldjuk meg. kihaszű M 9azdasa9 Í területekre? Az ok ugyan kettő, de mégis nálva a területek korlátolt, de természetes eséset, jelentősége van az arvédelemnek. Nem akarom közös Mivel a talaj hordalékokból alakult ki, A fő gyűjtő csatornák abban az esetben, az olvasőt unalmas számítások részletezésével aránylag laza és vízáteresztő rétegekből tevődik amikor a környező folyók vízállása alacsonyabb, fárasztani, hanem csak a végeredményt közlöm, össze. melyekben a talajvizállás szorosan mint a mentesített terület átlagos szintje — A jelenleg kiépített 1178 km védőtöltés reproösszefügg a folyő nyílt vizének állásával; azzal zsilipeken keresztül, szabad kifolyással vezetik duktív értéke 1 milliárd 885 millió Kés-t tesz együtt süllyed, vagy emelkedik. Ilyenformán le a belvizeket a folyókba. Ellenben, ha a folyó kj A hektárt terhelő beruházás összene tartős magas külvízállások idején a talajvíz vízállása magasabb, mint a belterület, akkor ^ ' TMö teruházás összege a növényzetre káros szintre emelkedik, kiszo- ezeket a káros belvizeket nagy teljesítményű a u *c s - TM9 az 1 hektárt énnto haszon 376 rítja a talajból a levegőt, és igy a növényzet szivattyútelepek segítségével emeljük a védőtől- Kc s - Ez a beruházás tehát kb. 12-13 év alatt egyszerűen megfullad. Másik véglet az alacsony téseken keresztül a reciplensekbe. A jelenlegi amortizálódik. Nem számítjuk ide a rengeteg külvízállás. amikorfs a talajvíz, oly alacsony állapot szerint Szlovákia emiltett területein 23 közvetett eredményt, mint a közegészségügyi szintre száll le. hogy a növénvzet már nem kisebb-nagyobb szivattyútelep működik, melyek- vonatkozást, közlekedési és urbarisztikai viképes belőle kapilláris úton felvenni a táp- ne k másodpercenkénti összteljesítménye 123 szonyoka t lalkozásához szükséges vízmennyiségnek azt a köbméter t tesz ki vaqyis 123 ezer litert. A legrészét. mely különösen nyári szárazsággal kom- T. • Lw;n w a komáromi melynek Hasonló az eremény a belvízvédelem esetében binálva jelent pótolhatatlan veszteséget. n a p°b b Bzivattyutelepunk a^mSromhjey ^ ^ g ^^ A másik közvetlen befolyásoló tényező a folyő- másodpercenkénti teljesitmenye 20 kebméter. ^^ hektáronkém i ^ruhLs évi 500 Kcs blCd f :rb e " várajlanul érkező nagy tömegű vizek körüli többlethozamot jelent hektáronként- tehát hatása, melyeket a normális meder nem ké- Öntözés « heri.hiUác ? I .. .. „..., pes megemészteni, igy a mederből kilépve ár, ? 7 esztendő alatt amortizálódik. vizek formájában árasztják el a környező terű- A útgazdálkodási teendő mezőgaz- , je k °Ztatasu l megjegyzem, hogy a nálunk eddig leteket. Ez annál veszélyesebb körülmény, mi- A harmadik vízgazdálk^si teendo mezog foganatosított effajta beruházások reproduktív vei a folyók hordalékhozama magát a medret das á 9( területeink termokepessegenek biztositása ^^ kf a ^ mjmär( J ^ ^^ K& összpgre is fokozatosan hordalékhozama magát a befő- érdekében az előző kettőnek mero elientete. tehet ö gadóképessége egyre csökken, az árvízveszély Az éghajlati viszonyok szélsőséges jellege, va, .. . , pedig eqyre növekszik. Ilyer. tény például nap- lamint az évi csapadékmennyiség eloszlása ked- Az összes vízügyi beruházások között a legjainkban a Duna medrének fokozatos geológiai vezőtlenül alakulhat mezőgazdasági növénveink rentábilisabb az öntözés. Eddigi tapasztalataink emelkedése is. de különösen érdekes eseteit ta- tenvés z |deje alatt A rendkívüli hőségek idején szerint hektáronként kb. 10 000 Kés összegű láljuk ennek a folyamatnak a világ más tájain növénvzet iae n naqyfokú vízhiányban szenved, befektetéssel, melyben a fő vízszolgáltató be!?y például Kínában a Sárga-folyam medre a n m ' J y cs a nadék hiánvzik a termőtalaj rendezések értéke is benne van (tehát nem nedw^égtartalma az erts^ Hpárolgás köveikez- provizórikus, beiyi je.iegű öntözésről van sző), hez képest már igen lényeges magasságban tében kimerül, a talajvizállás süllyedése következ- a hektáronkénti terméshozam évente 2500-3000 hömpölyög. tében a kapilláris nedvesség pótlás az alsóbb Kcs-ra emelhető. A mezőgazdasági vízgazdálkodás szempon'- talajrétegekből megszakad, s igy a szép ered- A z alagcsövezés hektáronkénti beruházási jából tehát a legfontosabb feladat a termő ményeket fgérő növényzet" egyszerre megáll a összege kb. 10—12 000 Kős-t tesz ki. míg az területek biztosítása a nyíltan támadó árvi- fejlődésében. Ez a kritikus Időszak dél-szlovákiai aU a la elérhető többlethozam hektáronként 800— zekkel szemben, más szóval a folyő korlátok viszonylatban az aratás Idején következik be. 1200 K5s között mozo g xtt meg kell jegyezni, köze szorítása, bepátlása. Azéri van az, hogy itt az aratással meqkezdödik hogy a n y „t csat 0 rnákkal való belvtz-Ievezetés-A mai állapot szerint Szlovákiában 1178 km az őszi sárgulás ls. pedig ha meggondoljuk, s 9 | szemben e is a tekintetre bizonyos aránytavédötöltés van kiépítve, mely összesen 389 000 hogy ilyenkor még hátra van a tenyészidőnek i ansäg mutatkozik az elérhető eredmények ha területet véd meg az árvizek ellen. Védőbe- a fe |e . mindjárt érthetővé válik a vízhiány óriási szempontjából. Ennek oka abban rejlik, hogy «zeréheé rink t ?,n y °m ö ^ t „u""' V 'Zren d ,~ hátránya. a belvíz-levezetésnél rendszerint nagy kiterjeszereben. vagyis Nyugat-Szlovákiában van. mig .. . ' . . . . . ., , , ... . a keleti részekre ennek csupán elenyésző há- Ezen a téren, sajnos, nem dicsekedhetünk va- dís u terulet-komplexumok jönnek számításba, nyada esik, A nyugati részeken jelenleg be van lami említésre méltó eredményekkel. Sok száz- melyeknek nincsen minden egyes része egyenlő gátolva a Duna. Kisduna. Vág és Nyitra folyók ezer hek t ár elsőrangú termőterületet lehetne mértékben veszélyeztetve. Ellenben az alagcsöszakasza és részben a Morva és Garam , a növényze t tenyésztéséhez szükséges vezés esetében kis egységek jönnek számításba, B^rogK t,T'!és!Lrn és^^a ö!Z f .^rszé aka! víz mesterséges biztosításává,. Ezzé, szemben ^ye^ek te^kiterjedése egyenlő mértékben szókban a Latorca. Labore. Ung és Topoly fo- az öntözött területek mai kiterjedése alig ha- van veszélyeztetve. lyók. (Jelenleg folyamatban van a Latorca mind- laőja meg a 11—12 003 hektárt. Ezt a kritikus álla- Ezek az adatok világosan bizonyítják a hidrokét oldalának begátlása.) potot mezőgazdaságunk ez ideig úgy oldotta meg, melioráció óriási jelentőségét és az ez irányú A folyók begétlásának ellenben van egy ter- hogy aránytalanul magas százalékban termesz- berendezések hasznos jellegét, mészetes következménye, mégpedig az, hogy a tette a gabonaféléket, melyeknek a tenyészideje CSÍZI ISTVÄN, mérnök 10
