A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-17 / 20. szám

TuskóláM^W'/Hoooré de Balzac 1799-1850 Ezerhétszázkilencvenkilenc május huszadikán született Tours vámsában a nagy francia regényíró, \z emberi színjáték regényciklus szerzője, a kritikai realizmus egyik <iválósága.. Jogászkodik, váltóügyeket reniez, örökösökkel perpatvarkodik, árverez és közben felismeri az élet lagy tragédiáit. Majd nyomdaválalkozó lesz, hogy végül is elérjen iz irodalomhoz, és beírja nevét a világirodalom nagyságai közé. Tizennyolc éven át úgyszólván fel sem kelt az író asztala mögül. Száz regényt és elbeszélést írt meg. Már negyvenkilenc éves, amikor szeretne megpihenni, szünetet tartani. Ekkor nősül meg. Súlyos betegsége következtében munkáját azonban már nem folytatja tovább, ás ezernyolcszázötven augusztus tizennyolcadikán, ötvenegy éves korában Párizsban örök nyugalomra tért. Azt hiszem igen sok kortársam emlékszik még Bulldog Drummond és a Tuskólábú párharcára. Bár ezek a könyvek inkább ponyvának számítottak, mint igényesebb olvasmánynak, úton-útfélen láthatók voltak: középiskolások és felnőtt emberek kezében egyaránt. Érdekes volt megfigyelni, hogy mindenki az angol kérnelhárító-szolgálat gentleman tisztjének, Bulldog Drummondnak szurkolt, bár az akkori hivatalos magyar propaganda — a magyar-német fegyverbarátság szellemében — az égig magasztalta a porosz militarizmus erőszakos és kíméletlen ügynökeit. A Tuskólábú — nevezzük mindjárt nevén a gyereket — kém volt, egy a sok közül, aki eszközeiben nem volt válogatós, ha a német militarizmus• világuralmi céljainak megvalósításáról volt szó! Az angol ponyvaíró olyan ügyesén festette meg az „Übermensch" — Tuskólábút, hogy az olvasók örültek amikor végre elpusztult. Sajnos, ez az öröm túlkorai volt. A tuskólábúaknak úgylátszik több életük van. Hiszen egyszer már elpusztultak mint a Hohenzollernek tuskólábai, hogy későbben újból megjelenjenek cs Hitler szolgálatában ismét romboljanak és gyilkoljanak! A fasizmus veresége után valamennyien megnyugodtunk, azt hittük, hogy a tuskólábúak ezúttal végérvényesen megsemmisültek! És megdöbbenve állapítottuk meg, hogy csalódtunk! Az amerikai imperialisták dollárinjekcióival életrekeltek, és az Adenauer, J. F. Strauss, Thyssen von Krupp bábáskodása révén megizmosodott kísértetek ismét garázdálkodni kezdtek. Nyugat-Németországban a tuskólábúak megint elemükben vannak! Hosszú késeiket köszörülik, rakétafegyverekkel gyakorlatoznak, hogy holnap atomháborúval fenyegessék meg a világot. A bonni tartományban divatba jött a „Drang nach Osten". Bujkáló SS-legények és Gestapo pribékek kiléptek a porondra, hogy nyíltan provokáljanak, szítsák a revansizmus tüzét, és Prágát, Varsót, Ukrajnát, no meg a Dunántúlt, és Elzász Lotharingiát, mint német élettért — természetesen úgynevezett történelmi alapon — a negyedik birodalom számára követeljék. A tuskólábúak legújabban Belgiumba térnek vissza, abba a szerencsétlen szomszédországba, amelyet egy negyedszázad leforgása alatt kétszer tiportak le és fosztottak ki. A belga kormány ugyanis beleegyezett, hogy a nyugat-németországi Bundesioehr a közeljövőben katonai támaszpontokat építhessen belga területen, és ezeken a támaszpontokon nyugatnémet egységek állomásozzanak. A belga közvélemény felháborodását a kormány azzal akarta leszerelni, hogy a megállapodást Belgium gazdasági fellendülése kezdetének nyilvánította ki. Bonn állítólag a fennti engedmény ellenértékeként két milliárd svájci frank értékű fegyvert és löszért vasáról a belga hadiüzemektől! Igaz, hogy Belgium ma a gazdasági válság előrevetett árnyékában él, ám a belga hazafiak ebben a megállapodásban mégis ä nemzeti becsület megsértését látják. A tömegek még nem feledkeztek meg á rossz szomszédok embertetenségéröl, és ezért tiltakoznak a belga kormánynak e — a parlament tudta nélkül történt — törvénytelen megállapodása ellen! Nem akarják, hogy a tuskólábúak visszatérjenek Belgiumba, nem akarják, hogy Hitler tegnapi tábornokai a mai Bundeswehr vezetői, holnap újból lángba borítsák Európát. A tuskólábúak tehát megint visszatértek, és ismét veszedelmet jelentenek a békés népek számára! Pedig jó lenne a figurára kissé vigyázni, mert egy szép napon Európa ncpei türelmüket veszthetik! Akkor pedig könnyen megtörténhet, hogy a tuskólábúakra engedik az Északi-tenger jeges hullámait. A világ békeszerető nemzetei pedig fellélegzenének, hogy a tuskólábúak már soha de sohasem térnének vissza. És öriilne az öreg Shakespeare is — ha netán ó is felébredne, hogy igaza volt, amikor azt írta: Csehország az Északi-tenger partján fekszik! BARSI IMRE KiS lifrek © a^-agsM-lágitfl AUSZTRIA ELSŐ ATOMREAKTORÁNAK ÉPÍTÉSÉT április 6-án kezdték men a Bécs közelében levő Seibersdorfban. A LENFU.M-STUDIÖBAN elkészült Gogol A köpeny című müvének filmváltozata Alekszej Batalov rendezésében. A filmet a napokban mutatták be a moszkvai Központi Újságíró Házban. A film főszerepét R. Bikov alakítja. JAPÁNBAN 1958-ban 60 ember halt meg az 1945 évi amerikai atombombázás utóhatása folytén. A ország különböző kórházaiban jelenleg méq mindig több mint húszezer ember fekszik az atomsugárzás okozta beteqségekben. AZ ŐSI KÍNA számtalan asztronómiai megfigyelései közül kiemelkedik az a táblázat, ameív pontosan megállapítja 800 csillag állását. A táblázatot. Si Szen csillagász állította össze az időszámításunkat megelőző VII. században. A KÍGYÓMARÁS GYÓGYÍTÁSÁBAN sok évtizedes tapasztalata van a 74 éves Szio Sengnek. Az idős kínai férfi évtizedek óta háromezernél több megmart ember életét mentette meg. A gyógyításhoz használt orvosságokat húszféle fűből készíti. FÖLD ALATT hőenergiával működő erőmüvet építenek a Kamcsatka-félsziget délnyugati részén, a pauzseti hőforrások környékén. A szovjet tudósok tervei szerint a forróviz és gőz fúrótornyokban jut majd felszínre. KÉT FRANCIA KOMMUNISTA ÍRÓNAK jelent meg regénye Párizsban. Az egyiket Elsa címmel és a Gallimard könyv-Triolet írta Rózsák hitelben kiadó adta ki egy új sorozat (Nylon-korszak) első darabjaként. A másodikat Pierre Daix irta Mély folyó címmel és Julliard adta ki. Az így élünk Párizsban írója új regényében az 1945-ben hazatért elhurcollakkal foglalkozik. FAGYEJEVNEK több színműirodalommal foglalkozó levelét közli a Tyeatr című szovjet folyóirat. A levelek nagyrésze most lát először nyomtatásban napvilágot. Fagyejev levelei többek között Leonovhoz. Visnyevszkijhez, Nazim Hikmethez, Romasovhoz, Szimonovhoz és Szut'kovhoz íródtak. Az angol Henry Holland egymásután harmincegy szállodában szállt meg és mindegyikből számlája kiegyenlítése néikül tünt el. Csak a harmincegyedik szállodában kapták rajta. Egyáltalán nem az ő hibája volt. hogy csak ilyen hosszú idő után fogták el. Amikor ugyanis a portásoknál kiállította a szállodai bejelentőt, a foglalkozás rovatban minden esetben jól olvasható betűkkel beírta, hogy „szélhámos", de senki sem hitt neki. A nyugat-németországi Bamberg város kórházában a jövőben 180 centiméternél magasabb embereket nem vesznek fel. A kórházi ágyak ugyanis 180 centiméter hosszúak. Eredetileg hosszabbakvoltak. de le kellett váqni be'.őük, mert nem építették elég tágasra a felvonót. A HÉT, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Felelős: dr. Szabó Rezső főszerkesztő. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Barsi Imre, Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Pathő Károly és Tóth Tibor. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9. telefon: 261-01. postafiók C-398. Kiadóhivatal: Bratislava. Mierové nám. 3—4, teleför. 220-59. Terjeszti a Posta Hírlap Iroda, Megrendelhető minden postahivatalban és levélkézbesítőnél. Nyomja a PRAVDA nyomdaváí-' lalat Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1,50 Kcs. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kcs, fél évre 39.— Kcs, egész évre 78.— Kős, Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A-692329 16