A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-03 / 18. szám

Törlesztettünk Egy régi adósságot törlesztettünk, amellyel önmagunknak, valamint a művészeire szomjazó dolgozóknak tartóztunk. Végre elérkezett a nap, amikor tetté érett a gondolat, amely művész, tanár, hivatalnok, kétkezi munkás agyában már évek óta élt, nemesedett, míg végre konkrét formát öltött. A komáromi Magyar Területi Színház igazgatói szobájában 1959. február 27-én megalakult a CSEMADOK járási bizottsága mellett a komáromi írók Alkotóköre. Hogy miért csak most? Nem a félénkség, nem is a bizonytalanság vagy a lehetőségek hiánya késleltette; hanem a józan megfontolás, a körültekintés, az erőviszonyok felbecsülése miatt maradt el. Mellette szólnak a bátor, magabiztos kilépés, merész, de reális javaslatok, tervek, ígéretek, melyek Fellegi István vitaindító szavai után elhangzottak. Az út szabad, az első lépés megtörtént; most már a tettek következnek. Nem azért alakult, hogy Komáromban is legyen a tollforgatóknak egy köre, hanem, hogy eredmények szülessenek, fejlesszük önmagunkat, neveljük a közönséget. Törlesztettünk: megalakult a komáromi írók Alkotóköre. V. G. A tizenkilencedik oklevél A kalondai Egységes Földművesszövetkezet irodájában a vezetőség, egy-két tag kivételével, már együtt volt. Az idősebbek a kályha körül, mások az asztalok mellett üldögéltek, eregették a füstöt, beszélgettek. A falon tizennyolc oklevelet olvasok meg. A közös gazdálkodás eredményeiről tanúskodnak. Az elnököt három' hete választották meg. Fiatalember. Talán harminc, lehet hogy annál is kevesebb. A szemében becsületesség. Mosolygós arcán magabiztosság. Értelmes szavai tettekre ösztönöznek. Egyszerű szavakkal, röviden mondja, miről kell vitázni, határozni: — A szövetkezetek IV. országos kongresszusának harmadik vitaanyaga kötelez. Gondoskodni kell községünk, tagságunk kulturális életének a megjavításáról. Ez a feladat minálunk már a szövetkezetre hárul. A tagok bírálták a községben levő kultúrmunka elégtelenségét, a helyi művelődési otthon hiányos fölszerelését és működését. Ezt az intézményt a szövetkezet tagsága, de leginkább az ifjúságunk valahogy nem tudta teljes egészében magáénak vallani. — A televíziós adást is csak pénzért lehet megnézni, pedig a készüléket mi vettük közösen a Csemadokkal — hangzik a bírálat. De a javaslat is ott van. - Tagjainktól esténként miért kérünk egy koronát a televíziós adás alkalmával? Ezzel a munkaegység értékéből egy koronát veszünk el, csökken a keresetünk. Ha nem kérünk érte pénzt, akkor egy koronával és több kultúrával gyarapszik a tagok jövedelme. — Ezek a józan meglátás érett szavai. — Ha gyűlést akarunk tartani, a teremért fizetnünk kell, és mégsem jut rá festék. Az ajtókon a kilincs már lötyög. A könyvtár is elég szegényes — hangzik a panasz. És ezt mi csak néztük — behunyt szemmel. — Van lehetőség a kultúra fejlesztésére, a vitaanyag sok értékes javaslatot tartalmaz, csak magunkévá kell tennünk, Nézzünk az ifjúságunkra — mondja Dózsa elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke. A vezetőség egyhangúlag a szövetkezeti klub megalakítása mellett foglalt állást. Öttagú bizottság alakult, amely a helyi népi szervekkel közösen megvalósítja és a tagság elé terjeszti a határozatot. A kultúra posztjára állandó fizetett dolgozót állítanak. A könyvtárat kibővítik. A két kultúrheiyiséget kifestik, rendbehozzák és bebútorozzák. A kétórás vita termékeny volt. ésszerű javaslatokat eredményezett: Törődjünk jobban a kultúra fejlesztésével. Munka után a meleg helyiségekben rádió, film, társasjátékok és a folyóiratok mellett közelebb kerül egymáshoz a község lakossága. A szövetkezeti klub igazi otthonává válik fiatalnak, öregnek. És mindezekhez a szövetkezet egész évben a kultúralapból, tizenhatezer koronával járul hozzá. Ezáltal a művelődés és a kultúra is szövetkezeti vágányokon halad majd előre. RADOS PÁL Bodrogközi híradás Március végén Bodrogköz egyik kis falujában, Nagykövesden Sásdi Sándor Bosszú című drámájával szórakoztatta a színjátszó együttes a falu lakosságát. A drámában az író élő alakokat állít elénk a kapitalista társadalom visszásságainak bemutatására, okulásul a mai nemzedék, főként a fiatalok számára, akik nem éltek ebben a korban. Elmondhatjuk, hogy Fábián Zoltán rendező segítségével a szereplók hűen alakították szerepüket; és helyesen, az iró elképzelésének megfelelően tolmácsolták a színmű társadalmi mondanivalóját. Nemes Éva mély és átélt játékával példaképe a komoly műkedvelő színjátszóknak. Elismerést érdemel Kanda Imre is, aki egyszerű, közvetlen alakításával nem kevesebb mértékben járult hozzá a siker biztosításához. A többi szerepekben kitűntek: Nagy Magda, Lovas Kató, Krajnyík Pista, Kaskó Elek és Tóth Sándor. Fábián Zoltán valóban olyan színmüvet választott, amely közel áll a falusi emberek életéhez, s amelynek mondanivalója napjainkban is időszerű. V. J. leveléből Váradról iriák Ha falunk kulturális tevékenységét figyelemmel kísérjük, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a termelő munka mellett a különböző népművelési formák fejlesztését se hanyagolják el. A CSEMADOK és a CSISZ helyi szervezetei szinte versenyszerűen rendezik fellépéseiket. Jelenleg a CSEMADOK műkedvelő színjátszói — Várhelyi Mária és Antal Anna vezetésévei — Szigligeti Ede színmüvét tanulják a helyi szervezet öttagú zenekarának közreműködésével. H. M. leveléből A VILÁG LEGKISEBB napilapja a Rómában megjelenő 25x18 cm nagyságú „Gazetta dei Libro" című lap. A lap Olaszország és Európa művészi és irodalmi életével foglalkozik. ROBINSON CRUSOE - LATINUL. — Amerikában latinra fordították Robinson történetét, és most készül az ógörög fordítása is. A két fordítást tankönyvnek használják fel. LENGYELORSZÁGBAN 1959-ben Slowacki évet tartanak. Ebben az esztendőben van ugyanis a nagy lengyel költő születésének 150. és halálának 110. évfordulója. Az országos ünnepségejc folyamán felállítják a költő emlékművét és emléktáblákkal jelölik meg lakóházait. ÉRTÉKES TISZTELETPÉLDÄNY. — Robert Burns, a nagy angol költő verseinek első úgynevezett kírmarnocki kiadásából mindössze 9 példányról tudnak. A tizedik példányt egy 14 éves iskolásfiú találta meg. Tanárnője Burnsről tartott előadást és tanítványainak megmutatta a kirmarnocki kiadás fényképét. A fiú emlékezett, hogy ilyen könyvet látott otthon. Hazasietett és visszatért az említett könyvvel. A könyv még fel sem volt vágva, tehát feltehetően tiszteletpéldány volt. Hasonló könyvért legutóbb 1929-ben 2400 fontot fizettek. Ez a példány azonban még fel sincs vágva, tehát sokkal jobb karban van, mint a többiek, ezért értékesebb. HÁNY ÚJSÁGOLVASÓ VAN A FÖLDÖN? - A földet benépesítő kétmilliárd ember közül aránylag igen kevesen olvasnak újságot — minden 1000 ember közül csak 94. A naponként megjelenő újságpéldányok száma 223 millió. Európában ebből 12 237 napilap jelenik meg kb. 130 millió példányban. A HONKONGI BUDDHISTÁK elhatározták, hogy filmet készítenek Buddha életéről. A filmet Japánban és Thaiföldön forgatják, előállítási költségei előreláthatólag elérik a kétszázezer dollárt. A HÉT, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Felelős: dr. Szabó Rezső főszerkesztő. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Barsi Imre, Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Pathó Károly és Tóth Tibor. Szerkesztőség: Bratislava, Jessnského 9, telefen: 261-04. postafiók C-398. Kiadóhivatal: Bratislava, Mierové nám. 3—4, telefon 220-59. Terjeszti a Posta Hírlap iroda. Megrendelhető minden postahivatalban és levélkézbesítőnél. Nyomja a PRAVDA nyotndaváiialat Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1,50 Kis. Előfizetési dij negyed évre 19,50 Kis. fél évre 39,— Kcs, egész évre 78.— K5s, Kéziratokat nem őrzünk meg és netn küldünk vissza. A-751309 14