A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-26 / 17. szám

Napfény ragyog minden zászlón... (Szovjet, cseh és szlovák költök verseiből) MIHAIL RUDERMAN: Májusi reggel Fel, talpra gyorsan, less ki hát Az ablakon, figyeld meg: Vörös hajnalban friss világ, új, friss tavasz közelget. Tavaszt hogy öltöd szóba te? — Sugár, fény, minden éled. — Fenyőfák zúgó éneke És sürgő seregélyek. — Pacsirtadal zeng messze fenn, Kovács üllőre vágott, — A traktoroslány öliben Világló hóvirágok — A zsíros földben álmodó Vetés zsendül ma zölden, — Es új kémény és új kohó, — Hazám, szép szülőföldem! Bérc májusán patak csobog, Széltől szagos a puszta: — Május a fényes nappalok Napját hazánkba hozta. Május köszönt ma mindegyik Bányának és falunak. Hazám, hatalmas földjeid Kék ég alatt virulnak. Oly jó a sorban! Lobogó Leng — kék egekre, napra, Te drága, fénylő, fényt hozó, Dalolva lépő Moszkva! Békés István fordítása MIHAIL ISZAKOVSZKIJ: Kihajt a mező zsenge zöldje Kihajt a mező zsenge zöldje, érezni fényt és meleget s kitárt ablakok közt vonul be a faluba a kikelet. Még alig hallhatón csobogva ä patak dalba fog nekünk, s fehér gallyával int a meggyfa: „Növünk, elvtársaim, növünk." Vas István fordítása Pl JAROSLAV VRCHLICKY: Május elsejére A fiatal Tavasz szivünkre száll ma. Az Ember is a maga tavaszáról álmot sző: egykor élte égre lángol, iiditi harmat és hevíti pálya. Csupasz mellét a munkás fényre tárja, gyöngyöt töröl le izzó homlokáról, s mit köd takart, most inna a pohárból, és fölragyog előtte üdve álma. Mind munkások vagyunk: a kéz, a szellem egy harcra indul, egy a célja: Éhet, emeljük hát a porból föl fejünket! Ismerjük meg magunkat: hogy pihenjen, lávát izzad előbb a test, a lélek, hétköznap lenne enélkül az ünnep. 1890. Kardos Pál ford FRANTISEK HALAS: 1942. május 1. Haragunk mindenüvé elhetyezett puskapora ma nem repül ki, május elsején, ám: ki nem félt s lism bút el soha, annak kanócán fénylik a remény és hallgatja a zajló, szörnyű csendet, nem szól s^f száján perzsel a lehelet. A tüntető ma némán ünnepel, s ha kitekint a pestis odújából: mögötte hós, nagy sereg menetel, szent zászlaján a harag, bosszú lángol. A mártírok felállnak csatasorban, s a föld alól, a széjjeldúlt sírokban, a gyűlöletnek dinamitja robban, Dübörg a percünk, hallgasd, ó, szivem, és haragod ne rejtegesd tovább, helyetted is harcoltak keletim, tüzelj te is, markold puskád agyát! De kis siker ne kábítson el téged, előre támadj, lődd az ellenséget! Keszthelyi Zoltán ford. FRANO KRAL: 1945 május Léptünk ma már kemény. Friss, lelkes ütemét Ágyúdörgés szilaj zenéje szabja meg. Keletről testvérünk nyújtja felénk kezét. A világ fekély ét tüzzel-vassal irtja. • Pusztul a fasizmus, virrad éltünk napja, Többé meg ne álljunk, csak előre, rajta! Hajnalpír űzte el kínjaink vak éjét. Rettentő tél után új tavasz mosolyog. Béklyóbavert lelkünk széttörte bilincsét. S újult lendülettel szárnyal a magasba. Eloszlik a sötét, napunk újra ragyog. Többé meg nem állunk, csak előre, rajta! Fordította: Tóth Tibor PAVOL HOROV: Májusi menetben Napfény ragyog minden zászlón, virágon. Hullámzó nép:/ körök a víz színén. Nézd, milyen büszkén lépdel kislányom: Felvonul május elsején. Csupa öröm, erős az úttörőség. Közöttünk a helye: Velük ő is ott jó. Rózsák az értekek, a jelszók fegyverek. Szabad világunkért tüntet most 8. Tüntet, hogy derüljön ismét sok gyermekarc, Szemekből eltűnjön félelem, rémület, Távoli frontokon, hol ádázán dúl a harc S gyilkosok ellen hősök védik földjüket. Tüntet, hogy New Yorkban, Párizsban, Londonban a gyermekek szeme ne legyen beesett, ne éljenek többet szennyben és nyomorban S ki eddig éhezett, ehessen eleget. Megtörjön hatalma végre az aranynak, ne jelentsen börtönt az a szó, hogy béke. Ki bár nem mondhatják; százával akadnak gyermekek, kije írják falra meg útszélre, gyenge gyermekkézzel, dülöngő írással. Megvert apjukért csak ennyit tehetnek, de reményt ad e szó annak, aki látja. Kibontott zászlói ók egy kis seregnek. Zászlók, amelyeket Lenin emelt égnek a sötétség ellen, boldog gyermekkorért, szép gyermekkoráért minden nemzedéknek s minden elnyomottért, álmainkért, melyek zászlón, virágon tündökölnek, mint napfény a víz színén. Boldog napok felé vele lépdel kislányom. Felvonul május elsején. Fordította: Fügedi Elek