A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-19 / 16. szám

A losonci járásban A Csemadok műkedvelő színjátszó-együt­tesei komoly munkát végeztek októbertől áprilisig. A bolykiak Fehér Klára „Nem va­gyunk angyalok" című színmüvével nem­csak odahaza, hanem a szomszéd falvakban is szerepeltek, így Pincsen, Galsún, Vükén. A bolykiak hathatós támogatást kaptak Bé­res László műkedvelő rendezőtől, aki Lo­soncról járt ki Bolykra, hogy az utolsó pró­báknál segédkezzen A vilkeiek Ságodi J. „Lakásszentelő" című háromjelvonásos színmüvét tanulták be, hogy a bemutató után ők is sorra látogas­sák a szomszédos falvakat. A panyidaróciak Barta Lajos „Zsuzsi" című színművével lepték meg a közönséget. Ez már haladást jelent náluk a tavalyi bemutatóhoz képest, amikor a „Ha az asszonyé a gyeplő" című gyenge színművel mutatkoztak be. Jelsőcön ez évben vegyes miisort állítottak össze. Szép kezdeményezés ez is, mert általában kevés helyi szervezetünk foglalkozik a ve­gyes művészcsoportok alakításával. Örven­detes az is, hogy a jelsőciek meglátogatták Vilkét, Törincset, Panyidarócot, és mégin­kább az, hogy saját zenekarukkal léptek fel. Rappon a „Húsosfazék" című vígjátékkal, Kalondán pedig Lovicsek Béla »„Húsz év után" című darabjával léptek fel műkedve­lőink. A járás legfiatalabb helyi szervezete, a kétkeresztúri is munkához látott. A más­fél éve alakult szervezet szín ját szóegyütte­se betanulta Zápolská „Dulszká asszony er­kölcse" című színmüvét. 1945 óta ez az első szereplése a kétkeresztúri műkedvelőknek. Bolcsó Barna rendezőre nagy feladat hárid, hiszen a fiatal Csemadok együttesnek ez az első komoly munkája. A szereplök majdnem kivétel nélkül kezdők, ám a kétkeresztúriak a kulturális forradalomból is ki akarják ven­ni részüket, annál inkább, mivel itt van a losonci járás legszebb művelődési háza. Vé­gül örömmel írunk arról, hogy hosszú gon­dolkodás után Pilisen és Terbeléden is meg­gondolták magukat, és a színházi évad végén betanulták Pilisen Gárdonyi „A bor" és Perbeléden Barta L. „Zsuzsi" című színmü­vét. Így egyedül a mik sí szervezetünk az, ahol ez évben csak a vendég szereplöket vár­ták, ahelyett, hogy maguk léptek volna jel. S. L. E5EMÄDUK }íira dó SZILICF.N a szövetkezeti klub megalakulá­sa óta fellendült a kulturális tevékenység. A legnagyobb eredménynek azt mondhat­juk, hogy a falu ifjúsága otthonra talált a klub helyiségeiben. A különbözö tarsas játékokon kívül már színdarab tanulással is megpróbáltoztak, és elmondhatjuk, hogy -sikerrel végződött a kezdeményezés. Ügy hisszük, a kulturális összefogás példája arra is jó lesz, hogy most, a tavaszi mun­kák idején, a szövetkezetek IV. kongresz­szusa után megalakul az ifjúsági munka­csoport is. Ez nem is lesz nehéz olyan he­lyen. mint Szilice, ahol már eddig is pél­dás eredmények születtek a szövetkezeti termelésben. (B. R. leveléből) jEó'ttsif i vV/'/je 5//ifY f/*? Világjáró munkás Georges Douart francia ifjú­munkás bejárta, azaz végig dolgozta a fél világot. Három éven keresztül dolgozott Euró­pa különböző részein, a Lapp­földtől a Fekete-tengerig, Skó­ciától Olaszországig. Két évet töltött Pakisztánban és Indiá­ban, egy évet Japánban s végül egyet az Egyesült Államokban. Hazatérve Franciaországba (ahonnan munkanélkülisége miatt távozott), megírta élmé­nyeit. Könyve, melyet a párizsi Plön kiadó jelentett meg, rend­kívül tanulságos és izgalmas. Ezúttal nem a turista, de még csak nem is az újságíró szemén keresztül ismerjük meg a tá­voli országok népének életét, hanem a közöttük nehéz testi munkát végző ember tapaszta­lataiból. * * * Lettres Des Fusillés Lenyűgözően érdekes doku­mentum-sorozat jelent meg fenti címen Párizsban az Edi­tions Sociales kiadásában. A kö­tetben összegyűjtötték az ellen­állási mozgalom hőseinek ki­végzésük előtt írt búcsúleve­leit. A megrázó kötethez Jac­ques Duclos írt előszót. * * * Pelro Seeehia és Gino Mosca­telli: MONTE ROSA MILÁNÓ­BAN Érdemes felfigyelni az olasz ellenállási irodalom nagyszerű fejlődésére és arra, hogy jobb­nál jobb müvekkel gazdagodik. Erről a könyvről az egész ha­ladó sajtó, élén a „Lityeratur­naja Gazetá"-val a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg. mint az olasz könyvkiadás ki­emelkedő eseményéről. A szer­zők vezetői voltak az észak­olaszországi partizánmozgalom­nak. Gazdag, személyes élményeik mellett rendkívül alapossággal és lelkiismeretes elmélyüléssel tanulmányozták a német és olasz archívumok dokumentu­mait, a partizánok hiteles visz-Szaemiékezéseit, tanúvallomá­saiknak jegyzőkönyveit. Mindezt felhasználták a Mon­te Rosa Milánóban című rend­kívüli sikerű könyvük megírá­sánál, amellyel méltóan nyerték el Olaszországban az ellenállási irodalom nagydíját is. DÁNIÁBAN megkezdték Mar­tin Andersen Nexö életéről szóló dokumentumfilm forga­tását. Nexö felesége mint ta­nácsadó vesz részt a munká­ban. A film bemutatóját 1959. június 26-ára, az író születé­sének 90. évfordulójára terve­zik. AZ ŐSSZEL BUDAPESTEN megrendezett csehszlovák me­zőgazdasági könyvkiállítás vi­szonzásképpen április 1. és 8. MATESZ A komáromi Magyar Területi Színház folytatni kívánja a klasz­szikus vígjátékok bemutatóit és a jól sikerült Szevillai borbély után műsorára tűzte a Figaró házassága című vígjátékot. Komá­romban már a színpadi próbák folynak és már e hónap 25-án bemutatóra kerül sor, hogl utána Dél-Szlovákia városait és falvait látogassa meg a MATESZ együttese. között Nyitrán, később pedig Kassán bemutatják a magyar mezőgazdasági szakkönyveket a csehszlovákiai dolgozóknak. KULTURÁLIS KINCSEKET cserél a közeljövőben a Német Demokratikus Köztársaság a Német Szövetségi Köztársaság­gal. Nyugat-Németország 15 lá­da kő-, bronz- és jégkorszak­beli leletet ad át a schwerini múzeumnak. A hamburgi mú­zeum műkincseket kap az NDK-tól. leveleket 1847 és 1849 között irta Pavel Gakkelnak, a rad­zivilori vámkerület főnökének, melyekben segítségét kérte csomagjainak szállításánál. A cári rendőrség a francia írót felforgató eszméket terjesztő gyanús elemnek tartotta. A Ví­zumot kérő beadványán ott áll II. Miklós cár sajátkezű meg­jegyzése: „Igen — de szigorú felügyelet mellett." A Gakkel­család iratait 1934-ben Tbiliszi egyik antikváriusától megvásá­rolta G. Debutov író, aki a Bal­zac-leveleket átadta a Georgiái Irodalmi múzeumnak. EGYSZERŰSÍTIK és egysége­sitik az arab írást. A Kairói Tudományos Akadémia meg­tette az előkészületeket a latin ábécé bevezetésére. TOKIÓBAN A KlNAI JAPÁN kultúra intézete a keleti kultú­ra kérdésével foglalkozó könyv­tárat rendezett be. Az intéz­ményt a Japánban fellelhető gazdag könyvtári anyagból és a Kínából, Indiából, Egyiptom­ból és más ázsiai és afrikai or­szágokból ajándékba küldött anyagokból rendezték be. SALVADORÉ DALI, az ismert spanyol szürrealista festőmű­vész bejelentette, hogy szeren­csét próbál a filmvilágban is. Filmet szándékozik készíteni; főszereplője — egy pont lesz. A különcködő festőművész megkérte Silvana Manganot, hogy vállalja el a női főszere­pet, az olasz színésznő azonban megsértődve visszautasította javaslatát. Dali most egy másik színésznőt keres, aki hajlandó egy ponttal „játszani". A NOUVELLES DE MOSCOU eimü szovjet lap érdekes ada­tokat közöl a kilenc kiadatlan Balzac-levélről, amelyekre Tbi­liszi irodalmi múzeumában buk­kantak. A francia író ezeket a A BUDAPESTI FILMSTÚDIÓ­BAN befejezték az Utolsó fel­vonás című filmet, amely kora­beli híradó- és dokumentum­filmfelvételeken mutatja be a Horthy-Magyarország utolsó napjait. Az Utolsó felvonás egyes részeit a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság bocsátotta a filmstúdió rendelkezésére. A film a labo­ratóriumi munkák és hangfel­vétel után hamarosan a közön­ség elé kerül. BEETHOVENNEK a londoni British Museumban őrzött vázlatfüzeteiben egy zongora­hegedű-cselióra írt trió kézira­tát fedezték fel. A mindmáig ismeretlen müvet, amelyet Beethoven valószínűleg 14 éves korában írt, az angol rádió mutatta be. A MOSZKVAI NAGY SZlNHÁZ balettkarának egy csoportja április 11-én Amerikába utazott. A zovjet balettművészek nyolc hetet töltenek New Yorkban, Los Angelesben, Washingtonban és Kanada több városában. 385

Next

/
Oldalképek
Tartalom