A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-19 / 16. szám

yiloH szemmel A fiatalság is kellemesen tölti munka utóm ideiét a szövetkezeti kbihban Szövetkezeti klub Szilicén A kassai kerületben Szilicén alakítottak elsőnek szövetkezetet s itt alakult elsőnek szövetkezeti klub is. A klub már harmadik hónapja működik s keletkezéséről Hajdú András, a szövetkezet elnöke ezeket mondta: - Szövetkezetünkben már régebben felvetődött a gondolat, hogy jó lenne olyan klubhelyiséget létesíteni, ahol a szövetkezet dolgozói szórakozással töltenék szabad idejüket. Erre a célra nagyszerűnek ígérkezett a falu közepén levő megkezdett, de be nem fejezett építkezés, amelyet mi most befejeztünk és az épületből szövetkezeti klubot létesítettünk. Szövetkezeti klubunk sok fáradságba került, de mindent megér. ' A szilicei szövetkezeti klub létesítéséhez nagymértékbon hozzájárult a Csemadok helyi szervezete is. Munkájukról és a szövetkezeti klubról Mezei Sándor, a Csemadok helyi szervezetének elnöke így nyilatkozott: — A szövetkezeti klub nálunk nagy népszerűségnek örvend, és minden szempontból betölti hivatását. Eddig a legtöbbet idy költészetének szerelmese azzal érte el, hogy a fiatalságot elvonta a kocsmától. Ma már a falu ifjúsága minden este itt jön össze, itt szórakozik és tanul. Én csak azt mondhatom, hogy a Csemadok-csoportok, ahol tehetik, mindenütt szorgalmazzák a szövetkezeti klub létesítését. Sehol sem lehet olyan jól szórakozni, művelődni, mint egy gondosan berendezett és jól irányított szövetkezeti klubban. Nálunk a szövetkezeti klub igazi kulturális központ, ahol mindenki megtalálja, amit keres. A Csemadok-csoportok nagyban hozzájárulhatnak, hogy másutt is így legyen. Ha a helyi csoportok összefognak a helyi szövetkezettel, könnyen létesíthetnek szövetkezeti klubot. Természetesen, ha szükséges, brigádmunkával is hozzá kell járulni megvalósításához. Szilicén nem egy vagy két, hanem öt helyiségből álló szövetkezeti klub működik. Itt rendezték be a szövetkezeti iskolát, a könyvtárat, az olvasótermet, a biliárd, sakk, asztalitenisz és más játékokra alkalmas termet. A berendezés a 4300 koronás televíziós készüléken kívül 28 ezer koronába került. Ez magában is kifejezi, hogy milyen igényes, gondosan berendezett és jól működő szövetkezeti klubjuk van a sziliceieknek. BALÁZS BÉLA Alkotóverseny Zselizen « Nagy napjuk volt március harmadik szombatján a zselizi járás legkisebbjeinek. Kilenc iskola 324 tanulója gyűlt össze a járási székhely hatalmas kultúrházában. Pöttömnyi legénykék, pirosnyakkendös pionírok és „komoly tizenegyévesek" váltogatták egymást a szépen feldíszített színpadon, hogy kezükben hangszerrel, ajkukon népi és mozgalmi dalokkal s lábukban a tánc ritmusával bizonyítsák be: megérdemlik azt a kitüntetést, hogy ők képviselhessék járásukat a magasabb fokú kerületi alkotóversenyen. Ha mindnyájan nem is kerülhettek a kerületi versenyekbe, szégyenkezni azért egyiküknek sem volt oka a nagy számban összesereglett szülők és ismerősök előtt! Mert még azok is, akik csak második, vagy harmadik helyre kerültek, sokkal többet produkáltak a szokásos iskolai színvonalnál! Cselekményes táncuk, népi hagyományokból feldolgozott táncos játékaik, zongora-, balett- és énekszámaik nemcsak jó felkészültségről, de sok esetben egészen komoly művészi tehetségről tettek tanúságot. Nem is beszélve a már külföldön is szerepelt gyermekzenekarról —, amelyet Lakatos népi zenész vezet és toboroz öszsze a zselizi Állami Birtok dolgozóinak gyermekeiből — a cimbalmon szólózó sárói Birdács Gyusziról és a harmonikán játszó zselizi Jónás Gáborról, akik egytől-egyik máris valóságos kis művészek. Ugyacsak külön dicséretet érdemelnek az első helyre került csatai nyolcéves magyar iskola énekesei és a zselizi magyar és szlovák tizenegyéves iskola táncosai. A zselizi gyermek-alkotóversenyen bebizonyosodott, hogy fiatalságunk nemcsak a tanulásban, hanem a művészetek területén is megállja helyét. Egy lelkes tanító, Pető Lajos így jelle-" mezte előadás után a fiatalok szereplését: Követendő példa Falcainkon és városainkon egyre gyakrabban rendeznek olyan összejöveteleket, ahol az irodalmi alkotásokat ismertetik. Ehhez irodalmi ismeretekre, tájékozottságra és tapasztalatra van szükség. Ebben a munkában nyújt segítséget a járási népkönyvtár, melynek kettős feladata van: Egyrészt a pénzügyi alapból olyan könyvekkel szaporítani a könyvtár állományát, hogy az legjobban megjeleljen a követelményeknek, másrészt eszmei segítséget nyújtani a falusi népkönyvtárosoknak. Sok esetben ezek egyszerű emberek: szövetkezeti dolgozók, traktoristák és csak a legjobb esetben tanítók. Az elmúlt hetekben a dunaszerdahelyi járási népkönyvtár olvasókonferenciát rendezett Mács József Téli világ című könyvéről. A szervezésben résztvett a Csemadok járási vezetősége, s a tizenegyéves magyar iskola irodalmi szakköre is. Ez önmagában nem nagy esemény. Több alkalommal voltunk tanúi annak, hogy a csehszlovákiai írók könyveiről vitát indítanak. Most azonban több történt ennél. A dunaszerdahelyi járási népkönyvtár vezetősége az olvasókonferenciára meghívta a falukon dolgozó könyvtárosokat is. A mintaszerű megrendezés, az olvasókonferencia felszólalásai és nem utolsó sorban az író jelenléte tartalmassá tette a vitadélutánt. Ügy hisszük, hogy falusi könyvtárosaink gazdag tapasztalattal indultak haza Dunaszerdahelyről. Jó volna, ha egyre több járási székhely rendezné meg a falusi könyvtárosok bevonásával a mintaszerű ismertető délutánokat, illetve esteket. Ennek segítségével a népművelésnek ez a formája is fokozottabban megjavulhatna falvainkon. n—j— Próba a verseny előtt „Néhány hivatásos művész és sok-sok Csemadok műkedvelő első fellépte szorgalmának eredménye volt ez a mai alkotóverseny!" (n. j.) 12