A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-05 / 14. szám

szervezetének munkájáról EB0B0O00ŰHSB A kulturális forradalom egyszerű katonái Kürtön sem pihennek. A Csemadok helyi szervezete nemcsak színjátszással foglalkozott az elmúlt tíz esztendő alatt. A modern lakaskultúra megteremtésében, a falu és városszépítési akcióban is tevékenyen részt vett. Azok az emberek, akik tíz évvel ezelőtt megalakították Kürtön a'Csemadok helyi szervezetét, talán nem is gondoltak arra, hogy egy rövid évtized alatt ennyire megváltozik a falu élete. Ma már nemcsak az új házak, a haszonnal dolgozó szövetkezet hirdeti a megváltozott életet, hanem a falu kulturális élete is nagymértékben fellendült. A műkedvelő színjátszó csoporton kívül megalakult a táncegyüttes is. Zenekarunk a népi zenekarok országos versenyén második helyezést ért el. Foglalkozunk a gyermeknevelés kérdésével, valamint aszszonyaink és leányaink továbbképzésével. Ennek érdekében esti szabászati és varró tanfolyamot rendeztünk. Színjátszó együttesünk jelenleg Barta Lajos Zsuzsi című színmüvét játssza a falu lakosságának legnagyobb megelégedésére. Az elmúlt tíz év alatt sikerült egy jó színjátszó-együttest összekovácsolni, és elmondhatjuk, hogy Szabó Béla bácsi, Valkó János, Kanyicsla János. Bajkai László, Pán Lóránt, Lipó Erzsébet, Téglás Rozália, Bújna Julianna, Szabó Rozália és még jó néhányan, Szofka László tanító vezetésével a legjobb színmüvek előadására is alkalmasak. A szocialista munkaverseny fejlesztésével megteremtjük a kulturális forradalom megvalósításához szükséges anyagi feltételeket. Ebben a munkában összefog az egész falu lakossága, és mi, a Csemadok tagjai ebben az összefogásban nem akarunk az utolsók lenni. Csizmadia Béla, Kürt Zsuzsi — jelenet az első és. a második felvonásból A Csemadok királyhelmeci műkedvelő színjátszói már eddig is csak jó színmüvet tanultak be. Legutóbb Lovicsek Béla Húsz év utan című darabjával mutatkoztak be Királyhelmecen és a környező falvakban. Szentesen és Bolyban nagy szeretette! fogadták a színjátszókat. Ez a fogadtatás további jó munkára serkenti a műkedvelő színjátszók eddig is lelkes gárdáját (M. L. leveléből) Akik tanulni akarnak Csoltón a magyar tannyelvű általános iskolában este is tanulnak. A „diákok" életkora tizenhattól hatvan évig terjed. Pótolják, ami pótolható. A felszabadulás előtt a csoltói cigány származású polgároknak nem volt módjukban elsajátítani a betűvetés ismeretét. Most, megkésve bár, de pótolják a hiányt. A kérdésre, hogy könnyen sikerül-e a betűvetés, egyszerű a válasz: „Nem megy könnyen, de aki tanulni akar, annak megy, és mi akarunk. Nekünk a régi világ nem adta meg a tanulás lehetőségét. Most úgy tűnik fel, mintha szégyenkezni kellene a kései tanulás miatt, de mi nem szégyenkezünk! Szégyellje magát a régi kapitalista világ." A válasz tettekben is kifejezésre jut, és Török elvtárs csoltói tanító örömmel tanítja a kései „diákokat". (V. M. leveléből) Vághosszúfalut kedves meglepetés érte. Régen vártuk már és végre meglátogatott minket a Csemadok deáki színjátszó együttese Lovicsek Béla: Húsz év után című színmüvével. Kár, hogy az örömbe üröm is vegyült Megtörtént, ami már régen nem esett meg Vághosszúfalun: kisszámú közönség jött el megnézni a színdarabot Ez azért történt, mert a deáki színjátszók előtt a neqyedi mükedvelőnik jártak itt Kónya J Kineskeresők című vígjátékával. A bemutatott színmű azonban nem nyerte el a közönség tetszését, és elvette kedvét, hogy a Húsz év utánt megnézze. Elmondhatjuk hogy mindenki sajnálhatja, aki nem látta Most csak azt szeretnénk, ha a mi Csemadok helyi szervezetünk is nekifogna egy jó és hasznos színmű betanulásához. Az évzáró közgyűlésen volt erre határozat és még egvébre is. Sajnos, a vezetőség csak vitatkozik, ahelyett, hogy cselekedne. Reméljük, hogy a deákiak jó példája nyomán újra megindul nálunk is a kulturális munka. Izsóf László, Vághosszúfalu