A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-05 / 14. szám

A CSEMADOK /üfaí,eüm/ kö29VÜ , j.s e • , köszöntjük küldötteinket Klajnik Ferenc elvtárs, a CSEMADOK bra­tislavai kerliletének elnöke már nyugdíjas. De hiába keresnénk őt otthonában, leánya, veje és unokái körében. Olyan típusú ember ő, akit a munka tart fiatalon és jó erőben. Pedig a múlt rendszer mindent elkövetett, hogy erejét megtörje. Ül­dözte. bebörtönözte és megtagadta mint állam­polgárt is. Tizennégy évig élt, dolgozott a Szovjetunió­ban. A háborús éveket is ott élte át. 1930-ben egyrészt lánya hívására, másreszt mert úgy gondolta, hogy a szocializmus építésében a Szovjetunióban szerzett tapasztalatalt itthon hasznosíthatja, hazajött. Csaknem rögtön be­kapcsolódott a CSEMADOK munkájába. Poli­tikai iskolák vezetésével bízták meg Hideghé­ten, és bár eredetileg kétkezi munkás — ma ideológiai munkát végez. Klajnik elvtársat most is a bratislavai Köz­ponti Pártiskola épületében találjuk meg, ahol a magyar osztályt vezeti. Mint a CSEMADOK egyik felelős vezetője részt vesz a tízéves jubileumi közgyűlésen. Az ország minden részéből összesereglett kül­dötteknek ismét alkalmuk lesz meghallgatni okos, megértő, lelkes szavait, melyekből erőt meríthetünk országépítő munkánkhoz. Szabó Franciska a CSEMADOK fennállásának tizedik jubileumi országos közgyűlésén a szen­ei járás küldötte. Nevét nagyon jól ismerik a szenei járásban, sőt az egész bratislavai kerü­letben is. — Valójában csak véletlenül kezdtem a tánc­tanítást. A János vitéz előadása után kultúr­felelősünk megbetegedett, őt helyettesítettem. Azután már nem vette vissza a funkcióját, azt mondta — fiatalabb vagyok, csináljam én. És azóta „csinálja" Szabó Franciska, és nem­csak Magyarbélen, hanem az egész járásban „megtáncoltatja" a fiatalságot. — Bizony néha magam is beállok közéjük, ha kevés a lány, vagy valamelyik megbeteg­szik. Ügy mondja ezt, mintha már öregnek tar­taná magát. Pedig karcsú alakja, mozgékony­sága másról tanúskodik. Alig hinnénk el, hogy "égy gyerek édesanyja, ha magunk előtt nem látnánk őket: a tizennégy éves Pistát, aki ösztöl egy Prága melletti katonaiskola lakója esz. Öcsit, ezt a buksifejű tizenkét esztendős legénykét. a magyarbéli parittyázóhadsereg egyik erősségét, a mamarajongó nyolcéves Ka-: tit és a hatéves kis Margarétát. Bizony, hat tagú családot gondoz Szabó Fran­ciska. az édesanya otthon, további húsz apró-: ságot a magyarbéli óvodában, ahol hat éve dolgozik. Fáradhatatlanul tevékenykedik, mint a CSEMADOK helyi csoportjának kultúrfelelő­se és az egész járás táncoktatója. Aktív tagja a Nöbizottság helyi és járási vezetőségének is. — Pedig gyakran nagy akadályokat kell le­küzdenem, hogy helytállhassak. Sokszor talá­lok meg nem értésre, és már nemegyszer fei-* merült bennem a gondolat, hogy „visszavonu-: lok" a társadalmi munkától. De végül is min-: dig folytatom — mondja szerényen. Igen, ilyen asszony Szabó Franciska, valóban szereti a munkáját, nem tud egykönnyen le-: mondani róla. Szepslben Légárt Ferenc elvtársat, a CSEMADOK járási elnökét sokan ismerik. Már akkor is ismerték, amikor a harmincas években a rozsnyói villanytelepen mint ifjúmunkás tagja volt pártunknak. Azóta sem hagyta cserben a villanyszerelői szakmát. Most odahaza dolgozik Szepsiben a járási építkezési vállalatnál. Rimaszombatban Sipula Béla elvtárs az elsők között volt, amikor tíz évvel ezelőtt megalapí­tották a CSEMADOK helyi szervezetét. Az elműt tíz esztendő alatt munkahelyén több ízben részesült kitüntetésben. Mindennapi elfoglaltsága mellett szabadidejét a kultúra fejlesztésére fordítja. Nagy érdemei vannak a rimaszombati műkedvelő színjátszó-csoport sikereiben is. Kitűnő alakításával és hozzáér­tésével segítette a színjátszó mozgalom fejlő­dését, és mint a Ludas Matyi Döbrögije, a Csikós Márton gazdája, a Bújócska Hornyák bácsija, a Nem magánügy komédiása, a Közös út Forgács kulákja, a Húsz év után Tóth bá­csija és legutóbb a Valahol délen című operett Krizsán szakácsa nyújtott kiváló alakításokat. Sipula elvtárs már három év óta elnöke a helyi csoportnak. Minden rimaszombati CSEMADOK-tag elismerően nyilatkozik munká­járól. Az alapító tagok közüi D. Bálint. Kozi­ner Imre, Durda János, Kovács Béla, Szloven­csák Gyula, Kovács László, Éliás István, Drob­ka Géza és még sokan mások segítik a helyi csoport elnökét abban, hogy a kultúra fejlesz­tésében a járás első szervezete tudjon maradni a rimaszombati. A CSEMADOK országos jubileumi közgyűlésén szeretettel köszöntjük Sipula elvtársat, és ve­le együtt mindazokat, akik tehetségük és tu­dásukhoz mérten dolgoznak. 1949 őszén alapító tagja volt a CSEMADOK-nak, s azóta megszakítás nélkül a helyi szer­vezet majd a járási vezetőség aktív tagja. Három évig a helyi csoport elnöke volt, és öt éve már, hogy elnöke a járási vezetőség­nek. Munkáját a CSEMADOK fennálása óta nagy szeretettel és odaadással végzi. Kiváló szervező és irányító munkát végez, tanácsaival mindig segítségére van helyi csoportjainknak. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom