A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-05 / 14. szám

Menekülés az árnyékból Játék és álom Kaut, volt patikatulajdonos nem akar belenyugodni, hogy egyetlen lányának dolgoznia kell, és nem tud neki olyan gondtalan életet biztosítani, mint akkot, mikor még vagyona birtokában volt. Csak egy gazdag házasságban látja lánya jövőjét. Marty azonban apja akarata ellenére házasságot köt egy rajzolóval, akit szeret. A patikus Intrikájának eredményeképpen a fiatalok között súlyos nézeteltérésekre kerül sor, és az elkényeztetett fiatalasszony megmérgezi magát. Az orvosok megmentik; és mikor felépül, ráeszmél, hogy férje mellett a helye. Dióhéjban ez lenne a film meséje. J. Sequens a kitűnő rendező e sokat tárgyalt témából nagyvonalú, értékes filmet alkotott, mely versenyre kelhet akármelyik sikerült külföldi filmmel. Bemutatja, hogy a szülők maradisága és — bár szeretetből fakadó — túlzott gyámkodása milyen tragikus következményekkel járhat. A patikus alakját egyik legjobb színészünk, F. Smolik eleveníti meg Igazi művészettel. Élethű J. Bek a részeges mérnök megszemélyesítője, és kifogástalan színészi alakítást nyújt a fiatal párt alakitő L. Vendlová és S. Reimund. A felvételek A. Jiráfek szaktudását dicsérik. A patikus (F. Smolik) válásra akarja rábírni vejéi: Egy koffer álom Meg keli menteni a művészetek dekomentumait, meg kelt mutatni a jövő nemzedékeknek a múlt erejét és gyengeségeit, hogy tanulhassanak belőle! Ez a vezérszólama ennek a maga nemében egyedülálló, Urai hangú olasz filmnek. Mivel a cellulóz értékes nyersanyag, a régi divatját múlt némafilm-szalagokról lemossák IM. Voämik, a több nagydíjat nyert íiatal rendező most Ludvik Aákenázy két meséjét vitte filmre, és mint minden előbbi rendezésében, itt is új utakat keres. Az első mese karácsony estéjén játszódik le. Egy ötesztendős prágai gyerek elbolyong a napfényes nagyváros' forgalmas utcáin. Élénk fantáziája Sok csodálatos dolgot fedez fel; a felnőttek szavait, cselekedeteit bizalommal fogadja és készpénznek veszi. Mikor fáradtan leül a járda szélére, a szolgálattevő rendőr beviszi az őrszobára, ahonnan visszakerül a szülői házba. A második mesében egy prágai bérház udvarán két kisgyerek papát-mamát, felnóttesdlt játszik és közben groteszk kalandokon mennek keresztül. Az író, aki egyúttal a forgatókönyv társszerzője is — az őt annyira jellemző emberiességgel, humorral és realizmussal Irta meg az eseményeket. A film legsikerültebb részei 'azok, ahol hűséges képet fest a gyermekvilágról Gyengébb a film ott, ahol a felnőttek' is beleszólnak a gyerek életébe. Hogy a film — főleg az első része — ilyen -pompásan sikerült, abban nagy része van a főszerepet alakító kis MIáa Staninecnek, akinél jobb gyermekszínész el sem képzelhető. A felnőttek szerepét S. Neumann, L. Peäek J. Kremr és még egy sor kitűnő színész játssza. SIMKÖ MARGIT a felvételeket. Ettore Omeri, a némafilmek öreg színésze ez emlékek megmentésének szenteli életét. Belopózik a feldolgozó műhelyekbe, kilopja onnan a régi nagy filmalkotások egyegy részletét megörökítő filmszalagokat és ezekből iskolákban és magánlakásokban előadásokat rendez. A néző előtt leperegnek a század eleji muzeális értékű olasz filmprodukciók, melyek ma már sokszor nevetségesen hatnak, de pótolhatatlanok a film fejlődéstörténetének kutatása szempontjából. Omeri nehezen összegyűjtött kis raktára leég. A színész azt a- keveset, amit meg tudott menteni, felajánlja múzeumoknak és a Nemzeti Könyvtárnak, de sehol sem veszik komolyan. Csak, amikor a rendőrség — cenzúra céljából — leforgattatja a filmrészleteket, figyelnek fel az értékes gyűjteményre. Életre kelnek Borelll, Novelli és Eleonora Duse alakjai, és végre méltó helyet kapnak a fiímarchivumban. A film L. Comencini kitűnő rendezésében készült és M. Nascimbáne írt hozzá nagyszerű zenét.