A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-08 / 10. szám

4 Nagy Kollégium udvaráról figyelte éjszakánként Kopernikusz a csillagokat a krakkói kouuutaröan Az 1364-ben alapított krakkói Jagellóegyetem Nagy Kollégiuma ma is középkori formájában gyönyörködteti a látogató szemét. Hányszor álldogált kőlapokkal borított hangulatos udvarán Kopernikusz, hogy az éjszakák villogó csillagait szemlélve és tanulmányozva alkossa meg csodálatos új világát, a haladón gondolkozó emberiség új világát. Az egyetem tágas nagytermében gyülekeztek össze ünnepi alkalmakkor a krakkói egyetem tudós professzorai és magiszterei, diákok tolongtak a katedrák és magas pultok előtt, ahol közelről csodálhatták a páratlan értékű — s persze óvatosságból láncra vert — könyveket és kéziratokat, az 1200-ból származó „Decretum Gratianá"-t, az 1369-es firenzei kiadású „Decretum Libri"-t s az 1459-es bolognai „História naturalis"-t. Ezeknek a páratlan értékű könyveknek és kéziratoknak sorsa évszázadokon keresztül egybe kapcsolódott a krakkói akadémiával. A Jagelló-könyvtár egészen a második világháború befejeztéig ebben az ódon egyetemi épületben kapott helyet, a könyvek egy részét pedig a szomszédos Nowodworszki-kollégiumban tárolták. A szépségéről híres Jadwiga lengyel királynő 500 évvel ezelőtt minden kincsét, ékszerét, drágaságát feláldozta azért, hogy azok árából az egyetemet a lehető legtökéletesebben felszereljék, $ mindenféle tudományos munkára, kutatásra alkalmassá tegyék. Jadwiga férje, a litván származású Jagelló Ulászló király szintén nagy kincset hozott magéval meszszi otthonából: a realisztikus gondolkozás művészetét, s a tudományok fontos szerepének megértését egy olyan fiatal államban, amelynek nincsenek természetes határai. Királyi és királynői áldozat azonban kevésnek bizonyult volna a nagy tudású professzorok igyekezete nélkül. Ezeknek bizony csekélyke volt a fizetésük, s anyagiak hiányában valósággal szerzetesi életet kellett élniök. — De amit nem adtak ki élelemre, azt kiadták könyvekre, kéziratokra, térképekre, jegyzetekre, s igy alakult ki hosszú évtizedek, nehéz évszázadok áldozatos munkájából a mai világhírű krakkói Jagelló-könyvtár. A nácik Krakkóból történt kivonulása után a könyvtár gyűjteményét 13 000 ládában szállították át a Mickiewicz-allén épült hatalmas és impozáns, nyolcemeletes új épületbe, hogy itt őrizzék tovább ezt a páratlan anyagi'és szellemi értéket. A Jagelló-könyvtár nemzeti könyvtár, mely a nemzet tudományos munkájának dokumentumait gyűjti össze, ugyanakkor azonban tudományos intézet is, mely a saját kezdeményezéséből különböző tudományos kutatásokat ls végez. Mint érdekességet megjegyezzük meg, hogy a krakkói Jagelló-könyvtár a világ valamennyi országával, s minden ország tudósaival, kutatóival kapcsolatban áll, hogy értékes anyagát a helyszínen eredetiben, vagy pedig mikro(ilm-másolatban a tudósok rendelkezésére bocsáthassa. Érdekes-Az ősrégi krakkói Nagy Kollégium ségnek számit az is, hogy például a társadalom életét dokumentáló szakosztály az utóbbi négy évben 23 000 különböző nyomtatványt gyűjtött össze: plakátokat és színházi műsorfüzeteket, gyászjelentéseket és naptárakat, árjegyzékeket, röplapokat és ezer más hasonlót. Vajon milyen célt szolgálhat ez az anyag, amelynek rendszerezése olyan nehéz feladat? — kérdezhetik az emberek. S a felelet rá: Olyan anyag ez, mely a nemzet mindennapi életéről ad érdekes, színes képet. S egy világhírű könyvtárból az ilyen gyűjteménynek sem szabad hiányoznia. ZÖLYOMI ANTAL A Jagelló-könyvtár olvasóterme