A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-08 / 10. szám

„Nem egyes kiváló nők ragyogó tettei a legjelentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapi jelentéktelen tettei, még a legegyszerűbbeké és a legszerényebbeké is". LENIN NŐNAPI GONDOLATOK A tavaszt és a nemzetkőzi nőnapot köszöntjük. Magától adódik a párhuzam a megújuló természet és az életet atiót asszonyok között. Ebből az ünnepi alkalomból három asszony arcképét mutatjuk be, háromét a sok millió közül a világon, és a sok-sok ezer asszony közül hazánkban, akik otthonukban, munkahelyükön, hivatásukban helytállásukkal példaképeink lehetnek. Otthon A többiek még alszanak, ö észrevétlenül oson a konyhába. Máris munkához lát. Mialatt a reggelit készíti, azon gondolkodik, mi legyen az aznapi ebéd. A konyhába kiszivárog az ébredő szoba nesze. Felébredtek — gondolja, s elmosolyodik. Tudja, hogy hamarosan megjelenik az ajtónyílásban az első kócos gyerekfej. Vajon mdlyik lesz ma az első? Sietnie kell. Mindjárt kitódulnak, s akkor már nem lesz ideje a tízóraik elkészítésére. Közben az elóbb még halk nesz gyerekzsivajjá erősödik. Két gyerekkacaj között hallja férje mély basszusát, amint csendre inti őket. Szegény. Fáradt lehet. Tegnap ismét későn jött haza. Megint túlórázott. A lassan nyíló ajtó tárulását észre sem veszi. Csak akkor rezzen össze, amikor kórusban köszöntik a gyerekek. Mindjárt a reggeli iránt érdeklődnek, közben egymást előzve igyekeznek a fürdőszoba felé. A reggelit egyszerre költik el. Az előbb még párolgó poharak pillanatok allatt kiürülnek. A tlzórais csomagok is gyors egymásutánban tűnnek el a táskák fenekén. Férje hangjára lesz figyelmes. A nagyobbik fiútól kéri el a táskát. A kis csapat megtorpan, várja a „vizit" eredményét. A fiú belepirul az örömbe, hogy apja mindent rendben talál. Csakhamar felveszik kabátjukat, és becsukódik mögöttük az ajtó. Apjuk is velük tart. Az asszony az ablakhoz siet, utánukpillant, hogy meghosszabbítsa az együttlétet. Azután az asztalhoz ül, és végre ő is megreggelizik. Reggeli után a lakást teszi rendbe, majd hozzálát a mosáshoz. Amíg a mosógép mellett ül, az előző napon kiválogatott fehérneműt javítja. Mire az ebédet felteszi, már szárad a sok kimosott ruha. Dél lett. Hazatérő férjével az ebédet együtt fogyasztják el. A férfi máris indul vissza munkahelyére. Nemsokára a gyerekek is megjönnek. Alig nyelik le az ebédet, máris kinyílnak a szívek. Az egyik sikerült feleletéről számol be, a másik a tanulókönyvébe írt egyest mutogatja örömmel. Este együtt a család. A gyerekek már megtanulták a leckét, a szobából vidám zsivaj hallatszik. A vacsorát együtt fogyasztják el, és a gverekek csakhamar nyugovóra térnek. A szülők bekapcsolják a rádiót, beszélgetnek. És másnap újra kezdődik minden ... i Két műszakban A munkahelyén nagy buzgalommal lát munkához, hiszen Gizit is helyettesítenie kell, akinek esküvője van ma. Eszébe jut a saját esküvője. Merengéséből a telefon berregése zavarja fel. — Nem, ma nem jön De. Igen, én helyettesítem. Számíthatnak rá ,,, HamároSárt munkatársai is megérkeznek, szinte egyszerre tódulnak be az ajtón. A vitatkozást egy pillanatra sem hagyják abba. Határidő, nyersanyag, alkatrészek, terv -hangzik minduntalan. Eltelt a munkanap. Hazafelé menet azon gondolkodik, mi legyen a vacsora. Elsőnek érkezik haza. A kályhákban csakhamar duruzsol a tűz, s mire egyenként hazajönnek a a családtagok, már meghitt légkör fogadja őket. Elmondják egymásnak napi élményeiket, és ő időt szakít arra, hogy átnézze a gyerekek tanulókönyveit. Hét órára szülői értekezletre kell mennie. Kár, mert ma éppen moziba készültek. Habozás nélkül a szülői értekezlet mellett dönt. Gyorsan felöltözik, és bevásárolni indul. Előbb azonban utasításokat ad a gyerekeknek, és üzenet hagy az apjuknak. Amikor beül az iskolapadba, egy pillanatra erőt vesz rajta a fáradtság. Egyszerre azonban hallja, hogy a fia nevét említik. Zavarában elpirul. Nem szereti, ha dicsérik. A kérdésekre szerényen válaszol. Mit is mondhatna? Csak felsorolja, mihez szoktatta gyerekeit. A tanítónő helyeslőn bólogat. Már előre örül, hogy a férjének elmesélheti, mit hallott az iskolában. Miközben hazafelé igyekszik, azon gondolkodik, hogy lefekvésig mi mindent kell még elkészítenie ... Mások gyermekeiért Tanítónő. Mire az első gyerek megérkezik, őt már munkában találja. Füzeteket készít elő, vagy szemléltető képet rajzol. Mindenkihez van kedves szava. Ha olykor egy-egy pad üresen marad, azon töpreng, mi lehet az oka. Ha másnap sem jön el a pad kia gazdája, már ír vagy üzen, de szava eljut a beteghez, ö az, aki minden gyerekét szereti, ő tudja, miért kell jobban szeretni azt, aki semmi gyöngédséget nem kap otthon. Előtte nemcsak gyerekarcók vannak, jól látja ő a csillogó gyerekszemekben a szülőt is. Mindenkihez megértő. Tudja, hogy az előítéleteket is neki kell ledöntenie. Sok családi tragédia, titok ismerője. Kérdés nélkül is megérti, miért nyugtalan a szőkehajú Jóska. Emlékszik a családlátogatáskor elébe táruló képre: házsártos feleség, goromba apa. Ma ismét elmegy hozzájuk, határozza el magát, mialatt kiosztja a füzeteket. A megszokott kép fogadja. Az apa hallgat, a feleség zavartan szégyenkezik. De ő mindig megtalálja a megfelelő hangot. Mire búcsúzik, a házastársak közötti közöny és ellenszenv is feloldódik, örül a bizalomnak, bár tudja, hogy még nem utoljára járt itt. Otthon már várják saját gyerekei. És ekkor olyan, mint bármelyik más édesanya. Rendbe teszi a háztartást, elvégzi az apró kötelességeket, de már ismét tanítónő. Sietve útnak indul, hogy idejében megérkezzék a t pionírgyűlésre. , Az éjfél könyv fölé hajolva találja. Olvas, tanul, művelődik. Édesanya és nevelő. Dolgozó nő és gyöngéd feleség. Mint milliónyi társa. BÖSZÖRMÉNYI JÁNOS Kuszala Zoltánné három gyermekes édesanya, a Steiner Gábor hajógyár dolgozója Horváth Gáborné komáromi édesanya r.égy leánygyermekével Kovács Dezsöné kitüntetett tanítónő kétgyer mekes anya, aki az iskolában a sajtófelelős munkakörét is ellátja (Farnbauer Béla felvételei)