A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-22 / 8. szám

Karasz régiségkereskedő (O. Novy) és fiatal felesége (I. Kaöírková) A nagy ütközet Sztálingrád, a Nagy Honvédő Háború alatt mérhetetlenül sokat szenvedett város neve a béke gondolatának szimbólumává vált; hős védői pedig, akik életüket vesztették az ádáz küzdelemben, vérükkel Írták nevüket a világtörténelem háborúellenes vádirata alá. Ismeretes előttünk, hogyan rohanta le Hitler horogkeresztes hadserege — az egy front előnyét kihasználva — a Szovjetuniót; lerombolva, felégetve; ami útjába került. Hitler egész szárazföldi és légi haderejével halálos csapást akart mérni a fiatal szovjet államra, hogy felmérhetetlen természeti kincseit birtokába vegye, és saját céljaira felhasználva folytathassa világhódító terveit. Ukrajna felégetve, Leningrád bekerítve, Moszkva halálos veszélyben ... Sztálingrád a következő áldozat. Két oldalról tárnádnak a németek. Sztálingrád láng tengerré változik. A gyerekeket és öregeket kiköltöztetik a városbői, de százezer elszánt sztálingrádi polgár te tanács felhívására a legnagyobb veszély közepette négyszáz kilométeres védelmi vonalat épít kl. Az ellenségnek sikerül bejutnia ay

városba. Hitler már a kitüntetések ezreit aggatja Risztjei mellére. De az öröm korainak bizonyul. Mintha a földből nőttek volna kl, úgy özönlik az elszánt szovjet katonaság, hogy többé egy lépést ne tegyen visszafelé. A súlyos órákban az egész szovjet nép a védelem szolgálatéba áll, tesszonyok és öregek helyettesítik a fronton Ievö férfiakat, a gyárak éjjel nappal szállítják a fegyvereket a frontra. A németek huszonkét hadosztályt vetnek harcba; elkeseredett küzdelem folyik minden talpalatnyi földért. Végre 1942. november 19-én Rokosszovszkij tábornok vezetésével megindul a feltartóztathatatlan szovjet ellentámadás. A legendás szovjet hadsereg .acélöleléssel roppantja össze a német hadsereg színe-javét, és ezzel el is dől a fasiszta Németország sorsa. A kiváló dokumentációs filmet 150 operatőr hiteles helyszíni felvételeiből állították össze. A film prológusában bemutatja 1942 nyarának általános fronthelyzetét, és a végén a szovjet hadsereg bevonulásét Berlinbe. A film cseh klsérőszöveggel (terül hazánkban bemutatásra, SIMKÖ MARGIT Természetfeletti dolgok Karel Capeknak, a cseh drámairodalom egyik legjobbjának nem egy alkotása vált kitűnő filmszövegkönyvvé. A fehér kór, a Krakatit, Hodrubál s a Mesék után a filmesek úira az Író apró történetei közül választottak kl hármat. Ezek a történetek a címmel ellentétben nem ls szólnak természetfeletti dolgokról; bennük a cseh kispolgár életének egyes mozzatanalt Írja meg finom Iróniával és elnéző szeretettel a korán elhunyt kiváló (ró. I. A dicsfény Knotek bankhivatalnok agglegény. Harminc éves szolgálata alatt soha nem volt panasz ellene. Egy napon azonban kollégája ráfogja a cégvezető, és Knotek csupa jóságból magán hagyja száradni a vádat. E pillanattól kezdve a feje felett glória jelenik meg, mely őt gyakran a legkínosabb helyzetekbe sodorja. Sok kalandos hajsza után beviszik a rendörségre, onnan pedig az ideggyógyászatra kerül. A kétségbeesésbe hajszolják, mígnem úgy istentől elrugaszkodott jóságos orvos azt nem tanácsolja neki, hogy tegyen valami rosszat, akkor megszabadul glóriájától. Így is történik; és Knotek, a bűnös ember, újra megtalálja tisztes helyét a kispolgári társadalomban. II. Az Írás titka E kis történetében Capek nagyszerű humorral mutatja be a fiatal feleségére féltékeny Karasz régiségkereskedő családi háromszögét, és több példával bizonyltja, hogy az emberek többsége nem a valódi boldogságban, hanem az illúziókban hisz. III. Jogi eset Kupr űr autójával egy temetési menetbe hajt. A koporsó leesik, összetörik, a halottnak vélt nyugdíjas vasutas, Bartos bácsi boldogan kiszáll a koporsóból és hazamegy. Kupr nemsokára levelet kap, hogy fizesse meg az elmaradt -temetés költségeit, majd egy másik levélben fájdalomdíjat követel az öreg; egy harmadikban felszólítja Bartos bá\ -hogy fizessen neki Kupr nyugdijat, mert a nyugdíjintézet őt már halottnak nyilvánította és megszüntette a nyugdíj további kifizetését. Az öreg követeléseivel halálba kergeti .Kuprt; és a végén ö, az aggastyán öntözgeti megmentője sírját. A három kis irodalmi remekmű J. Krajőtk, J. Mach és M. Makovec valóban pompás rendezésében került filmre. A cseh művészek színe-java, élükön L. Peäek, J. Marvan, O. Novy, E. Fiala és B. Záhorsky alakításaikkal nagyban hozzájárulnak ahhoz a megérdemelt sikerhez, melyben e kitűnő film részesül. Épületek csontvázai merednek az ég felé . . . Ami a huszonkét divízióból megmaradt A kel fihnjei Knotek (Ladislav Pesek nemzeti művész) a rendőrsége» meglátja feje felett a dicsfényt