A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-15 / 7. szám

a rövidített munkaidőt és a kevesebb heti munkanapot; a közszükségleti cikkek gyártásának növelését s minőségük megjavítását; a különböző közszolgáltatások minőségének lényeges feljavítását. A pénzben folyósított munkabér, a nyugdíjak s a segélyek növekedése, valamint az élelmiszerárak csökkentése révén a munkások és dolgozók egy főre eső reáljövedelme a hétéves terv végére 40 százalékkal emelkedik. A Szovjetunióoan a lakosságtól befolyó adók részaránya a költségvetési bevételeknek ma már csupán 7,8 százaléka. így a legközelebbi években lehetségessé válik a lakosság megadóztatásának teljes megszüntetése. A szocialista társadalomtan ismeretlenek « kapitalizmus számára megoldhatatlan társadalmi problémák, mint pl. a lakosság foglalkoztatottsága, az állandő munkanélküliség s a parasztság tömeges elnyomorodása. A lakbér s a közszolgáltatások a családi költségvetéseknek csak 4--5 százalékát teszik ki. A párt és kormány 1957-ben feladatul tűzte, hogy az elkövetkező 10—12 év folyamán megszünteti a lakáshiányt. A kommunista neveiés és közoktatás, továbbá a tudomány és kultúra fejlesztése A párt nove'iőmunkájának középpontjában az ember munkára való nevelése, az öntudatos, kommunista munkaviszony fejlesztése áll. Arra kell törekedni, hogy a munka, minden anyagi és kulturális érték megteremtője, az emberek elsőrendű szükségletévé váljék. A szovjet iskolákban meg kcrll valósítani az oktatás szoros kapcsolatát az élettel, a termeléssel és a kommunista építés gyakorlatával. 1965-ben legalább 2 és fél millió gyermek tanul majd bentlakásos iskolákban. A'magasabb képzettségű szakemberek száma eléri a négy és félmilliót. A szovjet tudósok feladata, hogy a következő Időszakban megvalósítsák az irányítható termonukleáris reakció problémáját, s ezzel gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásokhoz juthassanak. Lehetővé akarják tenni a szintetikus anyagok, a maghasadási termékek és a rádióaktív izotópok fokozottabb felhasználását a Szovjetunió népgazdaságában. Ezenkívül munkájuk a termelési folyamatok komplex gépesítésére s automatizálására irányul. Hruscsov elvtárs beszámolója rámutatott a társadalom-tudományok ágazataival szemben támasztott követelményekre; az irodalom és művészet fontos szerepőre, a kommunista társadalom emberének formálásában. Egyidejűleg kidomborította a sajtó, a rádió, televízió és minden más kulturális népnevelő intézmény fontosságát. Az Egyesült Államok túlszárnyalásának szüksége Az Egyesült Államok egy főre jutó ipari termelésben több, mint kétszer múlja felül a Szovjetuniót, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalékkal. Az ipari termelésnek a hétéves tervben megszabott növekedése évente átlag 8,6 százalék, melyet bizonyosan sikerül túlhaladni. Persze a tőkés államok sem fognak egy helyben topogni. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése az elkövetkező időszakban évente mintegy 2 százalékkal növekszik majd. (Ilyen volt az amerikai ipar fejlődési üteme az utóbbi években.) A szovjet termelés tempója tehát négyszer gyorsabb, s a hétéves terv teljesítése után eiöreiátna -tőlag már csak öt évre lesz szükség, hogy a Szovjetunió egy főre eső ipari termelése meghaladja az USÁ-ét. A nemzetközi helyzet kérdései A hétéves terv jelentősége először is abban áll, hogy a béke szelleme hatja át. Az az állam, amely hatalmas arányt-kban új gyárakat, üzemeket, villanytelepeket, bányákat s egyéb vállalatokat épít; továbbá csaknem 4000 milliárd rubelt folyósít lakások és közművek építésére, s a nép életszínvonalának emelését tűzi ki céljául — nem háborúra, hanem békére készül. A terv teljesítése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági erejét, amely a szocialista országok gazdasági potenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erőinek túlsúlyát. Ha majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Népköztársaság erős ipari hatalom lesz, s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több mint felét produkálják, a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozik. Az új erőviszony annyira nyilvánvaló lesz, hogy még a legkeményebb fejű imperialisták is belátják, mennyire reménytelen minden kísérlet, mely a szocialista tábor elleni háború kirobbantására irányul. Akkor majd a békeszerető népek a szocializmus táborának erejére támaszkodva rá tudják kényszeríteni a kardcsörtető imperialista köröket, hogy mondjanak le egy új világháború terveiről. A német kérdést illetően Hruscsov elvtárs beszámolója leszögezi, hogy annak megoldását egyedül a békeszerződés jelenti. A két szuverén német állam létéből következik, hogy Németország egyesítése csakis az NDK és az NSZK közti tárgyalások útján érhető el: A Szovjetunió nem ellenezte és nem ellenzi a szabad választásokat - de e kérdést mégis maguknak a németeknek kell megoldaniuk. A távol-keleti feszültséggel kapcsolatban Hruscsov elvtárs megállapította, hogy annak fő forrása az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal és más békeszerető államokkal szembeni agresszív politikája. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság s a Vietnami Demokratikus Köztársaság, továbbá India, Indonézia, Burma s a világ e táján fekvő más államok a békét védelmezik. Hruscsov elvtárs üdvözölte az arab népek, valamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más afrikai és ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmát. Mint mondotta: ,.A Szovjetunió - ugyanúgy ahogy a többi szocialista ország - támogatta és támogatni fogja a nemzeti felszabadító mozgalmat." A Szovjetunió minden állammal a teljes egyenjogúság és az együttműködés alapján alakítja ki kapcsolatait, mindennemű katonai vagy politikai jellegű feltétel nélkül. Napjaink legfontosabb feladatai* közé tartozik, hogy a leszerelés kimozduljon a holtpontról. Most, amikor mindenki elismeri, hogy felderíthetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atomrobbantások, semmi ok sincs arra, hogy hátráltassák .az atomfegyver-kísérletek betiltása problémájának megoldását. A Szovjetunió nem agresszív politika folytatására használja fel a tudományokban és a technikában elért sikereit. Kettőzött erőfeszítéssel küzd az egyetemes békéért; és most, hímkor fölényben van a rakétafegyver fejlesztésében, ismét javasolja a nyugati nagyhatalmaknak, hogy közösen tiltsák be az atom-, hidrogén- és rakétafegyverek kipróbálását, gyártását és felhasználását. Javasolja e halált hozó fegyverek összes készleteinek megsemmisítését s az atomerő békés célokra való felhasználását. A revizionizmus elleni harc Hruscsov elvtárs beszámolójában leszögezte, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom elitélte a jugoszláv revizionisták nézeteit s politikáját. A jugoszláv vezetők azt állítják, hogy tömbön kívül állnak, a valóságban azonban a Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot magában foglaló blokkhoz tartoznak. Jugoszlávia népeinek életszínvonala jóval lassabban emelkedik, mint a szocialista erszágoké, s ez a tény is cáfolja a jugoszláv revizionisták elméleti „felfedezéseit". A marxista-leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában. A Szovjetunió a legbarátibb érzelmeket táplálja Jugoszlávia testvéri népei és kommunistái - az illegális ás partizánharc hősei — iránt. Arra törekszik, hogy együttműködjön Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc s a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, melyben álláspontjuk azonos. Hogy milyen lesz a helyzet pártvonalon, az' teljesen a JKSZ-től függ. Az imperializmus ideológusainak hazug híreszteléseive) szemben Hruscsov elvtárs beszámolója megállapítja, hogy a kommunista mozgalomban nincsenek „felettes" és „alárendelt" pártok. A Szovjetunió szerepe nem az, hogy más országokat vezessen, hanem hogy elsőnek kövezte ki a szocializmushoz vezető utat. A Szovjetunió a szocialista világrendszer legerősebb országa, s elsőnek lépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába. A tudományos kommunizmus néhány elméleti problémáját fejtegetve Hruscsov elvtárs leszögezte, hogy a Szojetunióban kizárt dolog a kapitalizmus visszaállításának veszélye. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus nemcsak teljesen, hanem végérvényesen is győzött. A beszámoló azt az elméleti tételt állítja fel, hogy a szocializmus országai a szocialista rendszerben rejlő leh.tőségek kihasználásával, többé kevésbé egyidőben mennék át a kommunista társadalom magasabb fázisába. A marxistaleninista pártok elismerik mindegyik ország fejlődésének sajátosságait, de ez nem jelenti azt, hogy a szocializmushoz a közös úttól eltérő valamely más úton is lehet haladni. A szocializmus építésében Kína Kommunista Pártja sok sajátos formát alkalmaz, de Kína és a Szovjetunió kommunista pártjai közt nincsenek, s nem is lehetnek eltérések. A munkásosztály felszabadításáért s a szocializmus felépítéséért vívott harcban legfontosabb az osztályszolidaritás fenntartása s megszilárdítása. Az SZKP fejlődését és növekedését méltatva, Hruscsov elvtárs javaslatot tett a szovjet alkotmány bizonyos pontjainak megváltoztatására és kiegészítésére. — szirt — 13