A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-15 / 7. szám

Hruscsov elvtárs beszámolója Az SZKP imént lezajlott rendkívüli XXI. kongresszusának határozatai nagy vonalakban összegezik Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszámolójának irányelveit, melyeket a kongresszus résztvevői i— észrevételekben és hozzászólásokban gazdag vita után - egyhangúlag elfogadtak. A határozatok jelentőségét fokozza az az örvendetes tény, hogy az 1959-1965. évi szovjet népgazdaság fejlesztését célzó terv irányszámait előzőleg mintegy hetvenmillió szovjet dolgozó vitatta meg. A kongresszuson egyébként 70 ország kommunista és munkáspártjának képviselői vettek részt. A küldöttek soraiban jelen volt többek közt Csou En-laj, Novotny, Gomulka, Ulbricht, Zsivkov, Togliatti, Duclos, Dolores lbrarruri. Ho Si-minh. Kádár, Hodzsa, Kim lr-szen, Pollit, valamint Heiman elvtárs is. Hruscsov elvtárs csaknem hétórás beszámolójának egyes alapgondolatait a következőkben ismertetjük. Az új intézkedések mérlege kedvező volt a népgazdaság fejlesztésében. 1958-ban csupán a beruházások 235 milliárd rubelre rúgtak. A népgazdasági tanácsok tevékenységének aránylag rövid ideje alatt máris megmutatkoztak az ipar új irányítási formáinak nagy előnyei. Emelkedett az ipari termelés munkatermelékenysége, sikerült túlteljesíteni az önköltség-csökkentés 1957/58. évi tervét. Fokozódott a termelés belső tartalékainak s az ország természet' kincseinek kiaknázása; nőtt a munkások, műszaki dolgozók és mérnökök aktivitása és kezdeményezése. előnyösen fejlődött a munkaverseny. Jelentős sikereket értek el a mezőgazdaságban is, amelynek fejlesztésére a párt, a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség nagy erőfeszítéseket tett. Az elmúlt öt év folyamán az előző ötéves tervhez viszonyítva 39 százalékkal növekedett az évi átlagos gabonatermelés. Az állati termékek felvásárlása 1953-hoz képest tavaly lényegesen emelkedett, így pl. a tejé több mint 100 százalékkal, a húsé 56 százalékkal stb. A munkások és egyéb alkalmazottak reáljövedelme tavaly 1940-hez viszonyítva úgyszólván kétszeresére növekedett. A szovjet főiskolákon körülbelül négyszer annvi diák tanul, mint Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban és Olaszországban együttvéve. A szovjet tudósok, konstruktőrök és mérnökök méltón járultak hozzá a kommunizmus építéséhez. Nagy sikereket értek el az atomfizika, a iökhajtásos repülőgépgyártás, valamint a rakétatechnika terén. Földünk első mesterséges holdjainak 1957-ben történt sikeres kilövése a szovjet tudomány dicsőségét hirdeti; naprendszerünk első mesterséges bolygója pc-dig új korszakot jelent a világűrkutatásban. Évről évre egyre jobban erősödik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Következetesen érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A Szovjetunió belpolitikai és nemzetközi helyzete sohasem volt oly szilárd, mint ma. A hétéves terv fő feladatai Az elkövetkező hét esztendő legfontosabb feladata: a kommunizmus anyagiműszaki alapjának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további szuátditása, valamint a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése. Utol kell érni és túl kell szárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. Politikai téren tovább kell szilárdítani a szovjet nép egységét, a szovjet szocialista rendszert és demokráciát. E feladatok teljesítésével együtt jár a széles néptömegek kezdeményezésének fejlesztése, a társadalmi szervezetek funkcióinak bővítése. Ideológiai téren a pártnak meg kell erősíteni az eszmei nevelőmunkát. Mindenekelőtt oda kell hatnia, hogy növekedjék az ifjú nemzedék kommunista öntudata, fokozódjék munkaszeretete, a szovjet hazafiság és nemzetköziség szellemében való nevelése, valamint az emberek tudatában még meglévő kapitalista csökevények elleni harc. Nemzetközi vonatkozásban továbbra is következetesen érvényesíteni kell a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján a békének s a népek biztonságának megszilárdítására irányuló külpolitikát. Hruscsov elvtárs beszámolója rámutatott a XXI. kongresszust megelőző vitára, melynek eredményeképpen közel 4 millió 700 ezer megjegyzés, kiegészítő s egyéb javasiat hangzott el; nem szólván a sajtóhoz, rádióhoz és televízióhoz intézett több mint 650 ezer levélről, cikkről, hozzászólásról. Ipari és közlekedésügyi problémák Az ipari nyerstermelés 1965-ben a tavalyihoz viszonyítva mintegy 80 százalékkal emelkedik. (Ebből a termelőeszközök gyártása 85 - 88 százalékkal, a közszükségleti cikkeké 62-65 százalékkal!) A vas- és színesfém-kohászati vállalatok építésére és korszerűsítésére többet fordítanak, mint az elmúlt harminc év alatt összesen. Az alumíniumgyártásnak a hétéves terv időszakában 2,8-szeresére kell emelkednie, míg a vegyiipar termelése csaknem háromszoros lesz. A tüzelőanyag kitermelésénél a kőolaj 31 százalékról 51 százalékra emelkedik, viszont a szén részaránya 60-ról 43 százalékra csökken. Az évi vllanyenergia-termelés 1965 végén 500-520 milliárd kW-órára növekszik. A hétéves terv biztosítja az összes eddigi gépipari ágazat, elsősorban a nehézgépipar, a szerszámgépgyártás, az automatikus és elektronikus berendezések termelésének gyors fejlesztését. A könnyűipar teljes produkciója hét év leforgása alatt másfélszeresre ómelkedik, az élelmiszeriparé pedig 70 százalékkal. 1965-ben a vasúti áruszállítás a múlt évhez képest 39 — 43 százalékkal lesz nagyobb. Az összes fő vasútvonalakat villany- és motorvontatásra állítják át. A kommunizmus építésének e szakaszában kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát. Ennek érdekében az iparban, a mezőgazdaságban, építőiparban, valamint a közlekedésben, továbbá a ki- és berakodási munkáknál s a közületi gazdálkodásban be kell fejezni a termelési folyamatok komplex gépesítését. Ugyanakkor megvalósul a termelés széleskörű automatizálása, amely azután alapvetően megkönnyíti és megjavítja a munkafeltételeket, és jelentősen fokozza a munkatermelékenységet. A mezőgazdaság célkitűzései A mezögazdasag legfőbb feladata, hogy olyan termelési színvonalat érjen el, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszerszükségleteinek teljes kielégítését, az ipar nyersanyagellátását s az állam egyéb mezőgazdasági terményszükségleteinek biztosítását. 1959-1965 időszakában a mezőgazdaság termelése feltehetően 70 százalékkal emelkedik. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államokban a mezőgazdasági termelés átlagos évi növekedése az utolsó hét esztendő folyamán nem egészen 2 százalékot ért el. A Szovjetunió mezőgazdaságának fő feladata továbbra is a gabonatermelés marad. El kell érni, hogy a gabonahozam már a legközelebbi években hektáronként 3 — 4 mázsával emelkedjék. A mezőgazdaság 1965 végéig több mint 1 millió traktort, kb. 400 ezer gabonakombájnt és nagy mennyiségű' egyéb gépet és berendezést kap. Tej- és hústermelés terén a Szovjetunió máris a világ első helyére került. A legközelebbi években e termékeknek egy lakosra eső termelésében nemcsak eléri, de túlszárnyalja az USA-t. Beruházások A hétéves terv időszakában az állami beruházások kb. kétbillió rubelt érnek el. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az építkezések nemcsak államköltségen történnek, hanem a kolhozok és magán személyek is végeznek beruházásokat; a'beruházások teljes összege közel hárombillió rubelre tehető. A keleti területek részaránya országos viszonylatban a szén termelésénél 50, az acélgyártásnál 48, a finomított réznél 88 százalék lesz. Tetemesen megnövekszik itt a cement, elektromos energia, alumínium és papír gyártása és a fakitermelés. A keleti területeken létesülő új szemesterisény-bázis módot nyújt, hogy több köztársaságban és területen gyökeresen átalakuljon a mezőgazdasági termelés. A bővített újratermelés forrásai Az ipar, a mezőgazdaság és közlekedés fejlesztése, az építkezési program megvalósítása csak akkor lesz lehetséges, ha jelentősen emelkedik a technika színvonala és a társadalmi munka termelékenysége, mely a szocialista bővített újratermelés és a felhalmozás legfontosabb forrása, valamint az életszínvonal emelésének alapja. A hét év alatt a munkatermel'kenység — egy dolgozóra számítva - az iparban 45-50 százalékkal, az építőiparban 60-65, a kolhozokban pedig mintegy 100 százalékkal fog emelkedni. 1965-ben már az ipari termelés növekedésének háromnegyed részét a munkatermelékenység növelése fogja biztosítani. A szovjet nép jólétének fokozása A hétéves terv lehetővé tesz^: a nemzeti jövedelem jelentős növelését s ennek alapján a dolgozók reáljövedelmének komoly emelkedését; 12