A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-15 / 7. szám

Szerkesztőségünk Uode±LádLájábál A Csemadok vágsellyei járási konferenciája 1959. január 13-án összegyűltek a vágsellyei járás 12 helyicsoportjának megbízottjai, hogy járási viszonylatban értékeljék a múlt évben végzett munkát, és irányt szabjanak a további feladatok teljesítéséhez. A küldötteken kívül jelen voltak a járási párttitkárság, a járási művelődési otthon, a járási iskola- és kulturális ügyosztály, valamint a Csemadok központi elnökségének megbízottjai is. A járási elnökség beszámolóját Pásztor Ferenc járási titkár tartotta meg, amelyből kitűnt, hogy egyes helyi csoportok gyenge működésének ellenére járási méretben szép eredményeket értünk el. Legjobb helyi csoport a deáki, ahol 35 új tagot szereztek, 3 jól szervezett irodalmi estet, 5 szakelőadást tartottak, és jól megválasztott színdarabbal tizenhatszor léptek 4el... Ötízben más községekben vendégszerepeltek. Szelőcén 40 tag részére szabászat! és varró tanfolyamot rendeztek. Farkasdon 500 személyes kultúrházat építettek. Pereden, Királyfán is kultúrház épül. Az építkezéseknél, faluszépitésnél a járásban a Csemadok tagjai 57 600 Kcs értékű munkát végeztek el. Járási méretben 26 háromfeivonásos színdarabot, 31 esztrádműsort adtak elő. A járási CSemadok-napon hat helyi csoport veti részt. Hiányosság mutatkozik az énekkarok és tánccsoportok szervezésben. A fiatalság meggyőzésére több súlyt kell helyezni, hogy a kocsmák helyett a kultúrotthonokban találják meg szórakozását. Hiányosság mutatkozik a királyfai vezetőség munkájában, ahol 80 tag veszteséget mutatnak ki és a műsorpolitikájuk is rossz. Az előadások bevételéből a ,,frissítőkre" fordított kiadás igen magas. A királyfai hozzászóló mentségül hozta fel, hogy Királyfán a tanítók közül csak ggy foglalkozik valamennyire a Cs°madokkal. Viszont családos apák és anyák nem sajnálják estéiket színdarabok tanulására fordítani. Nagy meggyőző munkára van még szükség Királyfán. ahol az EFSZ kuitúralapra tervezett 13.000 koronábóh háromezret merítettek ki és a járás által kiutalt 10 tátrai üdülésre szóló utalványt is visszaküldték. Tóth elvtárs a járási iskola és kulturális ügyosztály és Kuták elvtárs a járási párttitkárság megbízottja is megelégedését fejezte ki a Csemadok munkája felett. G. I. A Dodi a Bodrogközben A falu, a vidék kulturális élete gyökeresen megváltozott. Az állandó mozi. a különféle tudományos, politikai előadások, a sok színielőadás, a falusi könyvtár, az új kultúrtermek, mind erről tanúskodnak. Ez a helyzet a királyhelmeci járásban, a bodrogközi falvakban is. Kiskövesd ezelőtt mint a járás legkisebb falvainak egyike — mondhatnám —, a kultúrában is a leghátsók között állt. A szorgalom és a művelődniakarás megtermette a maga gyümölcsét. Az ifjúság vasakarata egy olyan együt* test kovácsolt itt össze, amely nagy feladatokra képes, tgy került aztán sor arra, hogy az együttes Dávid Teréz „Dődi"-ját tűzte műsorára. Ez azért is nagy érdeme a lelkes kis csoportnak, mert a Komáromi' Területi Színház után az elsők között mutatták be a nagysikerű színmüvet. Hogy a feladat nehéz volt, az a rendező. Kassai Béla szavaiból is kitűnik. — Nem volt semmink a mű előadásához, csak egy szövegkönyvünk. Gondolkoztam: hogyan is lehetne e szép feladatot megoldani? Később aztán mégis megtaláltuk a helyes utat. A megfelelő színfalakat mi-magunk készítettük el. Egy héten belül kész volt. Felszereltük a világításhoz szükséges lámpákat, és amikor a színpad elkészült, megkezdtük az igazi nehéz munkát. Bizony ez volt a legnehezebb. Mégpedig azért, mert ez teljesen újszerű valami volt a színjátszóink számara. Eddig csak falusi tárgyú darabokat tanultunk, s mivel azok közelebb álltak hozzánk, így könnyebb volt a betanulásuk. Dódi szerepét a tizenhat éves Marakut: Vilma alakította kitűnően. Az apa szerepé: Kassai Béla, aki a rendező munkáját is kiválóan oldotta meg. E két szereplőnél meg kell állnunk. Megérdemlik hogy külön szóljunk róluk. Mindketten mélyen átélték szerepük mondanivalóját. Az édesanyja szerepét Bányácski Manyi játszotta. Bányácski Olga pedig a koraérett csitrit elevenítette meg Maritta szerepében. Közvetlenségével nagy tetszést váltott ki a közönségben. A nagymamát Vaszily Margit alakította. A többi szereplő — ha kisebb szerepben is — szintén közvetlenségre törekedett, és siker aratott. A mü bemutatása nagy visszhangra talált a Bodrogközben. Dávid Teréz neve (ha eddig itt nem is volt nagyon ismerős) egy csapásra ismertté vált a közönség körében. A színművet előadták a járás több falujában. VASZILY JÁNOS Iskolánk életéből A vágsellyei mezőgazdasági mesteriskola tantermeiben a duruzsoló kályhák kellemes meleget árasztanak. Az I. osztályban 29, a II-ban 28 szorgalmas tanuló hallgatja a tanítók előadását. Magam is közéjük tartozom. j A zöldség, virág, dísznövények, gyümölcs és általános növénytermesztés mellett számtant, géptant, kémiát, növényvédelmet, szervezéstant, méhészetet, szőlőtermesztést, magyar, szlovák, orosz nyelvtant és irodalmat is tanulunk. Jelenleg izgatottan várjuk a félévi vizsgák, a félévi kiértékelés eredményét. Az elméleti tanítást a téli hónapokban is gyakorlati munkával egészítjük ki. Fűzfavesszőkön gyakoroljuk a különböző oltási módokat, meleyágyi földet rostálunk, segédkezünk a melegágy! trágyák, ablakok, takarók előkészítésénél. Nemsokára megkezdjük a tápkockák (földkockák) elkészítését, melyekbe korai káposztát, karalábét, karfiolt, kelkáposztát tűzdelünk, hogy minél előbb friss zöldség kerüljön a dolgozók asztalára, és azért is. hogy gazdaságunk tervszerint a korai káposztából fedezhesse a kertészet összes kiadásait. Mi, a II. osztály tanulói segítettünk a gazdaságunk évi tervének elkészítésében is. Alkalmas időben az iskolánk környékén álló gyümölcsfákat szakszerűen tisztogatjuk, metsszük és permetezzük. A gyakorlati munkát is szorgalom és minőség szerint osztályozzák. A tavaszi és nyári mezei munkák idejére a Vágkiráiyfai EFSZ^nel 450 óra ledolgozását vállaltuk. A délutáni és vasárnapi szabadidőnk alatt a CSISZ keretén belül politikai. Micsurin. Fucík és sportkör működik. A körökben az előadásokat — az előadói képesség fokozása céljából — a tanulók felváltva tartják, tanító felügyelete mellett. A sportkörben működők részére a téli hónapokban sí, korcsolya és asztalitenisz-felszerelés áll rendelkezésére. Kultúrcsoportunk esztrádműsort tanul, melylyel a közeli EFSZ-eket. községeket akarjuk meglátogatni, szórakoztatni. Tánccsoportunk a Csemadok keretében már többször fellépett; legutóbb e hó 17-én a sellyei EFSZ évzáró ünnepélyén. Az étkezéssel s a modern fürdőszobákkal ellátott hálószobáinkkal mindannyian mej? vagyunk elégedve. A 17—20 éves tanulók között az idősebb 40—50 évesek is jól érzik magukat. Reméljük, hogy pár hónap múlva, ha visszakerülünk családunkhoz és munkahelyünkre, a tanultak alapján többet tudunk termelni és így családunknak is még szebb életet biztosítunk. Iskolánkat a percnyi pontossággal beosztott munkávalj szórakozással és pihenéssel jellemezhetjük legjobban, ahol a tanulók szakismeretük bővítése mellett a munka szeretetét, a tervszerinti rendes életmódot is megtanulják. Felhívjuk a szülők és EFSZ-ek vezetőségének figyelmét, gondoskodjanak róla, hogy minél több ilyen iskolát végzett fiatal és idősebb dolgozó kerüljön a mezőgazdaságba. GACSÖ ISTVÁN, tanuló Mire jó a bicska Karácsony táján Somodiba vetődtem. Ködös, sáros idő volt. Néhány fiatal a művelődési otthon felé igyekezett — jómagam is. Útközben egynémelyikke! elbeszélgettem. Volt, aki asztaliteniszt akart játszani, mások meg néhány gramafonlemezt szerettek volna meghallgatni. Kiderült, hogy a szórakozásból nem lesz semmi, mert a felelőtlen legénykék türelmetlenségükben bicskával fölfeszítették a gramafonkészülék szekrényét. A kulcs ugyanis a CSISZ titkárnál volt, és nem akaródzott nekik várakozni, míg megérkezik. A készülék elromlott, és így zene és nóta nélkül telt el az est. Hát erre Is jó a bicska. Ha már a verekedés divatját múlta, legalább a gramafont belezzük ki vele. Igen oktalan eljárás, hiszen nem csak másokat, de magukat is megfosztották a szorako-' zástól. RÉDVAY ALADÁR, Rozsnyó A közügyért A Csemadok karvai helyi csoportja és a Vöröskereszt műkedvelői nagysikerű szlnelőadást rendeztek, amelynek tiszta jövedelmét a helyi Vöröskereszt javára kívánják fordítani. Sggodi József vígjátéka, a Lakásszentelö kerül színre Cafrangó Imre tanító rendezésében; Gu-' rányi Laios és Vilimek Ferencné hathatós közreműködésével. A mü megkapó formában tárja elénk a szocialista szellemű főmérnök és a munkássorból vállalati igazgatóvá emelkedett ember harcét a becsületes munka kerékkötőivel. Jó alakításukkal kitűntek: Adamek János, és Cafrangó Imréné. Példás népnevelő munkájáért külön dicséretet érdemel Cafrangó Imre tanító. Nem lebecsülendő az az őszinte törekvés s°m. hogy a műkedvelő színjátszók számára utánpótlást igyekszik nevelni tanítványaiból. Ennek kapcsán a közelmúltban a Hófehérke és a hét törpe ctmü mesejátékot tanította be, mely ugyancsak osztatlan sikert aratott. T. Á: Rendelésre 10 nap alatt megkötjük a legújabb modelleket kézi vagy gépi kötéssel saját vagy hozott fonálból 11