A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-08 / 6. szám

(Sárkány János felvételei) Dobsina egyike legrégibb bányavárosainknak. Első hiteles adat, mely történetére vonatkozik, az 1326. esztendőből származó alapítólevél. Ez a középkori városokat megillető szabadságjogot biztosított számára, de főképpen a szabad kutatás és bányászat jogát minden polgára számára. Zsigmond császártól vásár- és pallosjogot khpott. A) husziták 1430-ban megszállták a várost, s a lakosság zöme áttért az új hitre, ami arról tanúskodik, hogy ide is eljutottak a kor forradalmi hullámai. A város vas- és acélgyártása a tizenötödik században már nagy fontossággal bírt. Korvin Mátyás fekete serege dobsinai fegyvereket viselt Dobsina a török megszálljás után bekapcsolódott minden Habsburg-ellenes felkellésbe. A kurucok görbe kardja is dobsinai gyártmány Volt Rákóczi fejedelmi várossá emelte. Am legyőzetése után a szatmári békekötés elrendelte a kardgyártó műhelyek lerombolását A város címere A dobsinai Bányász Testvériség 1638-ban a bányászok szolidaritásáról és öntudatáról tanúskodó bánya- és hámorrendet adott ki. Ennek érelmében évenként céhmestert választottak. A bányászjogok jelképe a kalapács és Az evangélikus templom, melyet rész ben a husziták építettek A Bányász Testvériség jelvénye ütó volt. A bánya- és hámorrendet 1743-ban módosították, s a heti munkaidő tartamát is szabályozták benne oly képpen, hogy a bányászt heti tíz négy és fél órás műszak ledolgozására kötelezték. Az egykori Testvériség - lényegében középkori céhszervezet — a haladás kerékkötőjévé vált; ám felszámolása teljesen kiszolgáltatta a bányászokat a tőke kizsákmányolásának. Az egykori bányászok utódal ma a szocializmus legöntudatosabb építői hazánkban. CSUNTAVAY ZOLTÁN NJdtott tűzhely egy fából épült régi bányászházban