A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-08 / 6. szám
Imre drámája Magyar Területi Színházban' A dráma vég jelenete szerepének. Beke Sándor lfj. Csendes Imréje is megfelelő alakítás; fiatal új tagja az együttesnek, érzik még a gyakorlatlanság gesztusain és arcjátékán, de jó Ígéret. J. Bottka Zsuzsa elfogadhatóan Játszotta a fiáért aggódó és érte meghaló anyát; helyenként azonban fejtartása és mozgása kezd modorossá válni. Bugár Béla Szusza-Kiss Andrását is dicsérhetjük. Kamaszos esetlensége és fiús szemérme rokonszenvessé tette alakítását, de 'hitelesebb, parasztibb lenne, ha el tudná tüntetni a játékába keveredő jasszos ízt. Mindenesetre fejlődést Jelent kedvesen suta Andrisa korábbi szerepével, az Egy pohár viz maskarás és üres Mashamjével szemben. Ojabb érv ez, hogy színészeinket megfelelő mai szerepekkel, eleven emberek és nem papiros figurák alakításával kell igazi müvéazekké nevelni. A többlek: Wieder Antal (Kalló Ferenc), Ferenczy Anna (Juliska), Rózsár József (Tóth Marci) és Kovács József (Szirom Gabi) a megszokottat nyújtották. Rózsár János díszletei Jók. Dobozy drámájának bemutatása célravezető, hasznos tett. Életet mutat és az igaz emberi magatartásról ad nagyerejü példát. EGRI VIKTOR 8 Csendes Imre és fia (Beke Sándor) Az utolsó Időben Területi ..Színházunk kevés alkalmat adott, hogy kezdeményező kedvét és előadásait dicsérhessük; csupán Dávid Teréz Dödijának sikeres bemutatóját Írhattuk müsorpolitikája javára. Hosszú stagnálás és visszaesés után Dobozy Imre Szélvihar című drámájának bemutatója mintha örvendetesen jelezné, hogy a színház kezd magára találni, és átérezve küldetését a helyes útra tér. Nem állíthatjuk, hogy az előadás hibátlan, a szinhéz műsorpolitikája ezzel teljesen megjavult, vagy az évek óta vajúdó rendezői probléma megoldódott volna, de a bemutató sikere Igazolja, hogy helyes volt a darabválasztás, hogy elsősorban olyan darabokat kell a színháznak játszania, amelyek mindennapi életünk nagy igazságait, korunk eszméit hiven tolmácsolják. Dobozy Imre drámájának legnagyobb érdeme éppen ez az erős maiság, az Igazság élethű képekben való Igényes megragadása. Egy Istenhátamögötti faluba, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet életébe betör az ellenforradalom viharos szele: a kitűnően elindított első felvonásban felkorbácsolódnak az Indulatok, és Mácsay volt földbirtokos úr maradi hiénavilága összecsap Csendes Imréék közösségért hevülő új világával. A dráma Igaz, forró légkörében összeütköznek az egyéni sorsok és lelepleződnek a jellemek,' hogy végül megmutassa új életünk maradandó tanulságát, a szocializmus Igazságait, a szocialista élet győzelmét a korhadt, a visszahúzó maradi felett. Ez a győzelem nem könnyű, hirdeti Dobozy nagy erejű drámája; harcot, bátor kiállást, szenvedélyes hitet és áldozatot követel. A harc nem szólamokban nyilvánul meg. hanem tettekben, emberi sorsok alakulásában és változásában. Az ellenforradalom hírére a hosszúháti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetből Mácsay kikergeti Kalló Imrét, a szövetkezet despota elnökét. Csendes Imre, a közösség csikósa elküldi lányát, hogy az ellenforradalmi erők szétverésére összegyűjtse a szétszórt tanyákon élő parasztokat. Az emberi vihartól forró októberi éjszakén váratlanul hazatoppan Csendes főhadnagy fia. aki Pesten az álhazafias, hamis eszméktől megtévesztve az ellenforradalom pártjára állt. Apa és fiú közt megindul a szenvedélyes szóharc, és Csendes kiutasltja házából megtévedt fiát. A játék harmadik felvonásában a fiú meggyőződik arról, hogy Mácsayék csak a maguk önző, egyéni érdekeit védik; a régi úri világot akarják visszahozni. Amikor a hályog lehull szeméről, Mácsay ellen " fordul, de már későn. A volt földbirtokos fegyvert emel rá, és golyőja a fiát védő anyát sebzi halálra. A főhadnagy lelövi Mácsayt, és az utolsó pillanatban érkező tanyasi parasztok lefegyverezik az ellenforradalmár bandát. A dráma expozíciója és második felvonása kitűnő, mindvégig hibátlan művészi munka. Dobozy Itt minden szavával igazolja, hogy Ismeri a múltat, annak tanulságait, ismeri a magyar falut is, a paraszti észjárást, emberei szivének legbensőbb rezdülését, érzéseik és gondolataik szövevényes világát. Párbeszédei magával ragadőan Csendes Imre (Konrád József) összekap K Ferenc elnökkel (Wieder Antal) elevenek és Ízesek, a drámát izzásba tudja hozni és nyelvezete Urai elemeivel fokozza a játék hatását. Dobozy nem másolja naturalista módon a falu nyelvét, hanem valósággal átköltt, színesíti. Sokszor elragadó ez a naturalizmustól megtisztított nyelv, amely gazdag képelvei, színes jelzőivel és találó hasonlataival nincs ellentmondásban a falu világával, ám néhol egy-egy mondat felesleges; cikornyának, túlzásnak tűnik, a kevesebb határozottan többet adna. A fiatal Csendes ajkán hiteles a fellengősség, az álhazafias frázis és gőzös szö, de az apja egyszerű és tiszta emberhite igazságalt egy sallangokat kerülő, mindennapibb élő beszéd jobban tolmácsolhatta volna. A dráma harmadik felvonásának első jeleneteit sem érheti gáncs, törés csak a kibontakozásban mutatkozik. Nem nagyon érthető, bármennyire - is megtéved a fiatal Csendes, hogy Mácsayval menne házkutatást tartani szülei házába. A nagyhangú Mácsay is aligha merné olyan nagy hangon megleckéztetni az apát fegyvert szorongató fia jelenlétében. A drámát befelező jelenetben pedig erősen kifogásoljuk Müller könyvelő paposan csengő igéit az ártatlanok vére hullásáról, és Csendes Imre utolsó szavait felesége holtteste felett. E kis hibákból eltekintve Igen erősnek érezzük Dobozy darabját, mert a mondanivalót hatásos drámai konfliktussá tudta sűríteni, gazdag, gondolatébresztő világnézeti drámává szélesíteni. A bemutató közönsége azzal a jóérzéssel tapsolhatott a drámának, hogy írója Igen hasznos munkát végzett: világosan és félreérthetetlenül leplezi le az ellenforradalom rugóit és igazi arculatát; világosan és félreérthetetlenül megmutatja, merre vezet az útja annak, aki elvakul a pántlikás jelszavaktői, hamis eszméktől. Az előadás eleven légköre, helyenként lüktető lendülete elsősorban a színészek lelkességének köszönhető, része van azonban benne Tarics János rendezői munkájának is. Korántsem állíthatjuk, hogy a Területi Színház rendezői kérdése ezzel megoldódott volna; a színháznak e tekintetben hathatós segítségre van szüksége, hogy a már fentebb említett stagnálást és visszaesést újabb emelkedés kövesse. A lehetőségek a jő munkához e sikeres bemutató után részben már adva vannak. Ha nem hagyják a színészeket magukra, de elburjánzó, ösztönös komédiázó kedvüket — mint ez az Egy pohár vlz esetében történt — egy erős rendezői kéz helyes Irányba tereli, feltétlen egészségesedéssel és fejlődéssel számolhatunk. Igazolja ezt' Konrád József esete, aki Csendes Imre sokoldalú, nehéz szerepében eddigi pályájának legjobb alakítását nyújtotta. Rokonszenvesen férfias volt, szenvedélyes és megfontolt, teljesen hiteles és megnyerő. Mindjárt utána Király Dezsőt kell kiemelnünk Müller könyvelő szerepében. A volt jegyző mellékalakja Dobozy drámáiénak, Királynak sikerül kevés szóval, mértéktartó gesztusokkal eleven embert állítani a néző elé. Tóth László Mácsay ellenszenves fiquráját pontosan a szerző intenciója szerint formálta meg; beszédmodora • ezúttal megfelelt a"6 Podhorsky felvételei
