A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-01 / 5. szám

Valach Jánossal, a zootechnikussal elindultunk széjjelnézni az udvaron, vagy ahogy a szencíek hívják gazdasági udvarukat: a telepen. Píroscserepes és palatetős istállók mellett lépegetünk. — Tudja mit mondok - mutat az istállókra kísérőm* - Nem tudom hol volt az eszünk, mikor ilyen' drága építkezésekbe kezdtünk. Mert olcsóbban is meg lehetett volna építeni. — Nézze csak — mutat a nemrég felépített önetetős, nyitott sertésistállőra. -Most oda vezetem magát. Ez a mi büszkeségünk! Messze környékről ide jönnek megnézni a veietö dolgozók is, meg a szövetkezetek tagjai is. Ötszáz süldősertés van benne. Az istálló közepén hat darab önetető óll — ebben tartják a kukorica vagy az árpadarát. Az önetető mindkét oldalán alul vályű van. A vályúk fölött kis f»hengerek, ezeket megböködik orrukkal a sertések, s máris hull a dara vályúkba. A sertések már annyira „elsajátították" a hengerek böködését, hogy az én csizmáimat Is böködni kezdték. Alig tudtam tőlük Szabadulni, úgy nekem estek. De hát ném ez a . lényeges a dologban, hanem az, hogy az 500 süldő gondozását egyetlen asszony végzi, játszi könnyedséggel. Kísérőm iámét hozzám fordul. — Azelőtt ennyi állat gondozását legalább két-három ember végezte, s bizony azoknak is volt mindig mit tenniük. Igaza van a zootechnikusnak; már jártam olyan sertéshizlalóban, amelyben 2 — 300 sertést ketten gondoztak, s bizony panaszkodtak a sok munka miatt. Az önetetős sertésistállóban (Szencen eddig még nincs beszerelve) gép tölti meg a ládákat darával, a trágyát meg egy nagy gumicsőből kisugárzó víz egy leveztö csatornába mossa - onnan pedig a gödrökbe jut. Nem csájc érdekes, hanem igen hasznos ez az önetetős sertésistálló. Mibe isi kerül? Mindössze 90 000 koronába; Legalább 300 000 koronával olcsóbb, mint az pddig épített istállók. Jó pénz. Nem mindegy, hogy bent marad-e a zsebünkben, vagy meggondolatlanul kidobjuk. Mélyalmú, korszerű nyitott istállók A szenei Járási Építkezési Vállalat dolgoz« készítik a takarmánytároló ládákat Korszerű istállózás Szencen Faraga elvtárssal, a szenei járás vezető titkárával arról beszélgetünk, mit -tettek - és mit tesznek a jövőben a járás szövetkezeteiben a több, jobb s olcsóbb termelés érdekében. — Ezzel a kérdéssel igen komolyan foglalkoztunk az elmúlt hónapokban ls és foglalkozunk vele a jövőben is. Elértük, hogy járásunkban most már az ötödik önetetős sertésistállót építjük eredményesen. Szencen és Pusztafödémesen már használatban is vannak. — Mi a véleménye Faraga elvtársnak, Illetve a járási pértvezetőségnek, beválnak ? •{ — Igen, beválnak. Hogy miért, azt is elmondom. Az önetetetös sertésistállóban, amint azt a szenei és a pusztafödémesi példák tanúsítják, 500 sertésnél A csatai szövetkezetben készítették el az első önetetős sertésistállét megtakarítunk két emberi munkaerőt. Olcsóbbak s annak eredményeképpen, hogy a sertések tetszésük szerint falhatnak — a napi súlygyarapodás 28-30 dekáról 40 dekára szökött fel. A járás 11 szövetkezetében már megkezdték a mélyalmú nyitott istállók építését is a növendékmarhák részére. Egy 70 férőhelyes istálló építési költsége mindössze 30 000 korona. Olcsóbb is lehet, ha a szövetkezet tagjai felhasználják a régi pajták, vagy más épületek faanyagát. A mélyalmú nyitott istállóban egy ember 70 vagy akár 80 növendékmarha gondozását is elvégezheti. Mindent összevéve 11 istállónál 343 000 koronát takarítottak meg egy év alatt. Az öt önetetős sertésistálló és a 11 mélyalmú nyitott istálló pedig egy év alatt 5 millió 151250 korona megtakarítást jelent a járás szövetkezeti tagjainak. - Milyen előnyei vanak mindezeken kívül még a mélyalmú nyitott istállóknak ? - A nyitott istállókban felnevelt állatok szervezete hozzáedződik a hideghez, erőscsontú, egészséges állatok válnak belőlük. Ezen felül elsőrendű trágyát nyerünk, s ennek jó hatősa megmutatkozik majd a hektárhozamok fokozásában. FARKAS KÄLMAN