A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-03 / 31. szám

Mire soraim napvilágot látnak, Karlovy Va­ryban már befejeződött a filmek seregszem­léje, és napilapjaink közölték az olvasókkal a verseny eredményeit. Beszámolómban ezért arra törekszem, hogy a napi aktualitáson túl. általános képet adjak, egyet-mást elmondjak a fesztivál folyamán tapasztaltakról, és érintve a felmerült vitás kérdéseket, megvilágítani pró­báljam a korszerű film megoldásra váró prob­lémáit Is. Már áz első fesztivál-filmek vetítése után sokadmagammal fel kellett tennem a kérdést, vajon látunk-e különbséget az idei seregszemle és az előzök közt? Nos, erre az első napokon sem határozott nemmel, sem határozott igen­nel nem felelhettünk. A megalapításának hat­századik évfordulóját ünneplő fürdőváros képe ugyanolyan ünnepi és díszes, de talán nem olyan hangos, színes és kavargó, mint az előző években. A nyugati filmvilág bejelentett és várt csillagai még nem érkeztek meg, egye­lőre inkább egzotikus szépségekben, kínai és koreai színésznőkben és a szovjet küldöttség­gel érkezet Elena Bisztrickaja, a Csendes Don Akszinyája csöndes szépségében, Pjotr Glebov férfiasságában gyönyörködhet a közönség. Lényeges különbség mégis akad: idén jóval több a nagynevű, komoly szakember, itt van Cesare Zavattini, az olasz neorealista film úttörője, Guiseppe de Santis. néhány világhírű olasz filrjj rendezője, Kozincev és Geraszimov szovjet rendezők, Georges Sadoul, a neves francia filmesztéta és Jerzy Toeplitz, a lengye­lek legnagyobb filmszakértője, hogy csak a legnevesebbeket említsem. De különbséget je­lentett az a tény is, hogy az idei szemlét a szokástól eltérőn nem a Moszkva szállő Történetek Leninről (szovjet film) filmszínházában, hanem a város nyári szabad­téri mozijában nyitották meg. A hatszáz meg­hívott vendég, szakember helyett közel ötez­ren lehettek tanúi a megnyitásnak és ezzel je­lentősen érvényre jutott a fesztivál demokra­tikus jellege. A megnyitás ünnepi hangulatát emelte, hogy a versenyen kívül bemutatott Ördögi találmány pergetése után pompás tűzijáték festette szí­nesre a nyári éj sötét egét. Maga a film, Karel Zemannak, a brüsszeli világkiállításon első dijat nyert alkotása igen nagy sikert aratott Egyöntetű a vélemény, hogy a cseh filmmű­vészet ezzel az alkotásával az élre jutott, vi­lágszerte nagy elismerést aratott báb- és rajz­filmjei után most a játékfilm területén alko­tott kimagaslót. KUDARCOK ÉS SIKEREK A folytatás nem bizonyult a legszerencsé­sebbnek. Az indiai filmművészet első filmje, a Fény a sötétben határozottan csalódást oko­zott. A Dumas fils Kaméliés hölgyére emlé­keztető témának indiai változata számunkra ér­dektelen; és érthetetlen előttünk, hogy a film, hazájában elnyerhette az esztendőben készült indiai filmek között a második dijat. Ezzel szemben meglepetés volt a japánok Mostohatestvérek clmü filmje. Egy japán ka­pitány erőszakkal teherbe ejti cselédjét; és hogy ezrede elkerülje a botrányt, felesége ha­lála után nőül veszi cselédjét, egy kocsis lá­nyát. akihez a durva testiségen kívül sem­miféle érzelmi szál nem fűzi. Két fiúqverek születik ebből a rangon alul kötött, áldatlan házasságbői. A közben ezredessé, majd tá­bornokká előlépő apa csak első házassáaáböl származó két katonafiát veszi emberszámba. Az új asszony megalázott cseléd marad a há­zában, és két fia meqtürt pária. Az apa külö­nösen a gyengetestü legfiatalabb fiút veti meg, el is kergeti végül a házából. A világháborúban három fiú elpusztul, csak az elűzött neqyedik marad éleben. Negyven­hatban ez a munkásként tenaődő fiú visszatér, és ekkor a megalázott, kisemmizett anyában is felébred az ember. Harminc évi tűrés és szenvedés után végre elérkezik oda, hogy lá­zadni. ellenállni mer. A japán film nagy érdeme, h— könyörte­lenül leleplezi a meddő katonai erényeket di­csöltő szamurái szellem roppant sivársáqát és embertelenségét. A film még naayobb volna, ha a tábornok apát nem a vénséq törné meg. hanem a családjára rázúduló baiok tömege és az embertelen jelleméből fakadó ellentmon­dások. Wanda Jakubowskának. az Oswiecim című világhírű lenavel film rendezőjének új alko­tása. a Kis Mátyás király, nem nyerte meg a nézők tetszését. Hiába olvassuk Igor Neverly»

Next

/
Oldalképek
Tartalom