A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-22 / 51 - 52. szám

Ebédelnek az iparosok Ha az -ember Nagykaposban jegyet vált tanulják. Tánccsoportunk is volt, aminek a kelecsfenyi autóbuszra, megkérdezik tő~ ugyan egy ideig szünetelt a munkája, de le, hogy hányadik megállónál akar most újjászervezzük. Legnagyobb fájdalleszállni. Mert bizony három is van be- munk, hogy nincs művelődési otthon a lőle a községben. S mindegyik vagy két faluban. Egy ütött-kopott, düledező kilométer távolságra egymástól. Nem cso- volt kocsmát használunk ideigleneda hát, hogy az apróságok is autóbuszon sen, ahová alig fér be nyolcvan-száz járnak óvodába. Ugy bizony. ember. Igaz, tervbe vettük, hogy átalakít-Jőkora község, legalábbis ami a kiterje- juk és kibővítjük a jelenlegi óvoda épüdését illeti. Igaz, három falubői állt letét s ott rendezünk be művelődési össze: Kelecsényből, Nyarádből és Mo- otthont, saját erőnkből, a szövetkezet csérből. S még máig sem épült -össze segítségével, teljesen. Lélekszámra nézve már nem - Hol tartják a próbákat? olyan nagy, alig lakja több hét-nyolc- — Itt, az iskolában, mert a volt kocsma száz embernél. teljesen kifűthetetlen. Egyébként az A falu kulturális életének központja iskolatermek amúgy is mindig foglaltak, az iskola, oda vezet hát' az első utam. ide járnak a felnőttek is: szövetkezeti Vaszily László igazgató az egyik tani- munkaiskolába, ismeretterjesztő előadátóval a könyvtárat rendezgeti. Termé- sokra, ünnepélyekre, tanfolyamokra, no szetes, hogy elsősorban a könyvek ke- meg a könyvtárba, rülnek szóba. - Sok a gyerek a faluban? - Sokan olvasnak a faluban? - Ezt a mi elemi iskolánkat kilenc- Elegen. Főként így télen. venöt gyerek látogatja. Elsős van két - Kik a legolvasottabb szerzők? osztályra való is. Az egyikbe csupa ci- Jókain és Mikszáthon kívül Lev gánygyerek jár. Nyikolajevics Tolsztoj, de a hazai ma- - Nem akarják befogadni őket a töbgyar szerzők könyvei is állandóan köz- biek? kézen forognak. - Dehogy - mosolyog az igazgató. -- Milyen a művelődési élet Kelecsény- Más oka van ennek, pénzügyi oka. Ahhoz ben? ugyanis, hogy valaki iskolaköteles gyer- A Csemadoknak két külön műkedvelő mekére nevelési pótlékot kapjon, az igazcsoportja is működik: az egyikben a nős gatőnak kell igazolnia, hogy a gyermek férfiak meg a férjes asszonyok játszanak, valóban látogatja az iskolát. Ezt az igaa másikban a fiatalság. Most is két szín- zolást - némi fenyegetésekre - az darabra készülnek egyszerre: az időseb- elődöm, aki már idősebb ember volt, alá hek Mőricz Zsigmond Kismadár című is írta mindig a cigányoknak, persze darabját, a fiatalok a Lakásszentelőt a gyerekeknek aztán eszük ágában sem volt iskolába járni. Én szakítottam ezzel Az évülő úi istálló a mődszererrel és az idei tanévtől kezdve csak azoknak adtam ki az igazolást, akik valóban részt vesznek az oktatásban. így állt elő aztán az a helyzet, hogy egyszerre huszonhét cigány elsősöm van — hattői tizenhét éves korig. - S járnak rendesen? - Járnak. Húsz gyerek mindig van az osztályban. Nem mondom, kezdetben egy kicsit berzenkedtek a szülők, de aztán sikerült meggyőzni őket, hogy itt kimondottan a saját és gyermekeik érdekéről van szó. - Milyenek a tanulmányi eredmények? - Általában jók. Csak néhány gyereknél fordul elő, hogy teljes közömbösséget tanúsít az oktatás iránt. Legtöbbjük felfogóképessége, szorgalma kifogástalan. Sőt egyesek előmenetele kiváló. Itt van például a kis Lakatos Elemér, kevés ilyen ügyes, élénkeszü fiú van az egész iskolában. Kár, hogy tüdőbajos szegényke. - Nem lehetne Intézetben elhelyezni? - Már megpróbálta elküldeni a járási ifjúsággondoző a Tátrába, de árva a gyerek, és nem engedték a nevelő' szülei. Különben van még rajta kívül is- háromnégy árva, illetve elhagyott gyerek. Ezeket'is nevelőintézetben kellene elhelyezni, a cigányok azonban nem akarnak megválni tőlük. Itt egyrészt a hagyományos összetartozandósági érzésük, másrészt - és; talán) jelen esetben ez a fontosabb — az állam által fizetett készáznyolcvan koronás áfvasági járadék játssza a legfőbb szerepet. Pedig ezt az összeget nem mindig fordítják a gyerekek javára., Sok meggyőző, nevelő munkára lesz szükség; amig ezeken az állapotokon változtatni lehet. Bizonyoshaladás mindenesetre már tapasztalható: Lassan kezdenek jobban beleilleszkedni a falu életébe. A Nagy Októberi Szocia^. lista Forradalom negyvenegyedik évfordulójára rendezett ünnepségen például', az iskolások önálló tánccsoporttal léptek fel. A sikert látva a nem iskolaköteles, cigány fiatalság is kérte, hogy belőlük is szervezzünk táncsoportot. - Miből élnek az itteni cigányok? - Tíz család lakik a faluban, ezek közül hat betegpénzből. Egy ember Csernőn dolgozik, egy alkalmi munkákbői él, egy család, a Lakatos Jánosé,a szövetkezetben dolgozik. - Milyen régi a szövetkezet? - Pontosan nem tudom megmondani,, mert csak egy éve, hogy ide kerültem. De elvezetem a szövetkezet irodájába, ott bővebb tájékoztatással tudnak szolgálni. A szövetkezet aprő irodája zsúfolásig tele emberekkel. Azt lehet mondani, hogy a falu minden ügyes-bajos dolgát itt", bonyolítják le. Kovács Béla, a könyvelő maga* is parasztember. Tavaly még kinn dolgozott a mezőn, múlt ősszel a tagság bizalma ide ültette az íróasztal, a számadások mellé. Röviden elmondja, hogy a szövetkezet még 1949-ben alakult, de nem volt jő a közösségi szellem, így aztán 53-ban szétesett. Mindössze 15 ember maradt benne, nem több, mint 60 hektár földdel. 1957. november 10-én a. közös gazdálkodást választotta ismét a falu valamennyi földművese. Az eredmények — egy év után - már kezdenek mutatkozni. Megindultak a beruházások. Egy 400 állatot befogadó sertésistálló már elkészült, most fejezik be a másodikat, két marhaistál • lőt pedig a tavasszal adnak ét. Bizony szükség is van erre, mert még eddig nem sikerült közösen elhelyezni é jószágot. I - Ez a legnagyobb baj - állapítja meg Kovács Béla. — Sok a felesleges fuvarozás, sok munkaegység és takarmány megy kárba. A tavaszra azonban megváltozik a helyzet, ha az istállók elkészülnek. A növénytermesztésben sem. tudtunk az idén még olyan eredményeket, hektárhazamokat elérni, mint szerettük volna. Ennek meg az az oka, hogy múlt ősszel még mindenki maga készítette elő és legnagyobb részt maga vetette be a földjét. így aztán nem lehetett nagy táblákon gazdálkodni, sokba került a földek megművelése. Képzelje el, hogy mit jelentett szövetkezeti gazdálkodást folytatni egységes vetésforgó nélkül,, nadrágszíj szélességű földdarabkákon!