A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

Testünk vízgazdálkodása Az emberi test hőszabályozásával szo­rosan összefügg a test vízállandósága. Ta­lán meglepő, de sok ember valószínűleg nem tudja: az emlős élőlény, köztük az ember, tömegének háromnegyed része víz. Nem hízás, ha testsúlyunk akár fokozott vízfelvétel, akár csökkent vízleadás miatt hirtelen gyarapszik. A hízás ugyanis kaló­riatartalmú tápanyagokból származó zsír lassú felraktározódása. Az emberi test vizes oldat. Testünk anyagcserefolyamatai legnagyobbrészt vizes oldatban zajlanak le. Víztartalmuk három nagy térben helyezkedik el: 1. az érrend­szerben; 2. a sejtek közötti térben, amely a hajszálrészek és a sejtek között foglal helyet; 3. a sejtekben. A három rendszer szorosan összefügg és közlekedik egymás­sal. A közlekedés módját bonyolult bioló­giai rendszerek szabályozzák. Mindhárom tér vízmennyisége egészséges emberben, bizonyos határokon belül állandó. Ismer­kedjünk meg ezzel az óramű pontossággal működő öntözőrendszerrel. A telhetetlen sörivó vább kering a már említett szupraoptikus magterületen át. A szabályozó központ most az előzővel ellentétes intézkedést hoz: az agy függelékben fokozza a vízel-Képzeljünk el egy szenvedélyes sörivót, aki szervezetét napi 8—10 liter folyadék­kal terheli meg. A sör a nyelőcsövön ke­resztül a gyomorba jut. Mint centrifugában a víz, a gyomorredőkön keresztül percek alatt tovább jut a nyombélbe, innen a vé­konybélbe. A bél bolyhain át felszívódik a hajszálerekbe, innen a májon keresztül a szívbe, a szívből pedig arányosan eloszlik az érrendszerben, a sejtek közötti terekbe és a sejtekbe. A vér eközben felhígul. A felhígult vér állandó körforgása során eljut az agyalap szupraoptikus magterületébe. Ez a központ „megérzi" a vér felhígulását és „intézke­dik" a közvetlenül alatta elhelyezkedő agyfüggelék-mirigy (hipofízis) hátsó lebe­nye felé, hogy húzza fel a vese zsilipjeit, csökkentse a vesére ható vizelet-elválasz­tö-hormón termelését. A csökkent hormon­termelés mindaddig fennáll, míg a feles­leges vízmennyiség a veséken keresztül el nem távozik szervezetünkből. (A túlzott sör- vagy borivást azonban a szív előbb­utóbb megsínyli. Hatalmasan kitágul és felmondhatja a szolgálatot. Münchenben az ilyen eredetű szívbaj nem is olyan ritka). A szomjas sivatagi vándor Hát a Szaharában vándorló, verejtékező, vízhez nem jutó vándor testében milyen folyamat megy végbe? А пару hőség miatt tetemes vízmennyiséget kénytelen bőrén keresztül elpárologtatni. Ezért csökkent teste vízterének — elsősorban vérének — víztartalma. Ha szomjúságunkat nem tud­juk kielégíteni, besűrűsödött vérünk to­választó hormon termelését. Ez a kerin­gésbe jutva bizonyos határokon belül, állandó szinten igyekszik tartani vérünk vízmennyiségét. A szaharai állapot lénye­gében minden izzadó, lázas betegnél is megismétlődik, azzal a különbséggel, hogy a lázas beteg bőven fogyaszthat és fo­gyasszon is folyadékot. A napi vérforgalom: 1000—1500 liter A szervezet vízállandóságát szabályozó berendezés tagjai a következők: a csator­narendszer (a vér), az öntözött terület (a sejt közötti tér) és a benne növő növények (a felhasználó sejtek). A rendszert állandó mozgásban a szív szüntelen szívó-nyomó munkája tartja. A szív nyomja és szívja a vért — érrendszerünkön keresztül —' a legapróbb hajszálereken át testünk minden egyes sejtjéhez. A csatornarendszert irá­nyító berendezés tagjai: a szupraoptikus mag, az agyfüggelék-mirigy hátsó lebenye, a száj szomjúságérző végkészülékei, a máj, a pajzsmirigy és a mellékvese. Szívünk egy pare alatt kinyomott véréből 20 szá­zalék jut a vesének. A vese napi vérfor­galma 1000—1500 liter! Hogy a vese mun­kájáról némi fogalmat alkothassunk, tud­nunk kell, hogy ebből végül is csak 1—1,5 liter vizelet képződik, a többi mint tisztí­tott vér kering tovább. Az egészséges ember normális napi víz­forgalmát a következő táblázat szemlélteti: Bevétel: köbcentiméter Folyadékfelvétel 1500 A táplálék víztartalma 850 A táplálék elégése folyamán ke­letkező további vízmennyiség 350 Összesen 2700 Kiadás: köbcentiméter Vízeletmennyiség 1500 A bőrön elpárolgó víz 630 A kilélegzett levegő páratartalma 420 A széklet víztartalma 150 Összesen 2700 Mindkét táblázat egyes tagjai széles ha­tárok között ingadozhatnak. Ezért a kórhá­zakban szokásos vízfelvétel és vízürltés mérésének módja csak azonos feltételek között, kellő kritikával, főként pedig test­súlyméréssel értékelhető. Csak a képzelt beteg vagy a hipochondriára hajló valódi beteg esik kétségbe, ha napi vizelete né­hány decivel kevesebb, mint a megivott folyadék. Semmi szükség rá. hogy orvosi utasítás nélkül akár a napi fogyasztott vízadagunkat, akár pedig vizeletünket mér­jük. A hirtelen testsúly-gyarapodás okai A hirtelen testsúly-gyarapodást leggyak­rabban vizenyő okozza. Vizenyő (ödéma) akkor keletkezik, ha a szövetek közti tér vízmennyisége megnő. Mivel duzzanat for­májában jelentkezik, felismerése egyszerű. Vizenyőt három tényező okozhat: 1. a vér összetételének megváltozása; 2. a hajszál-, eres rendszer vénás szakaszán uralkodó nyomás fokozódása; 3. az érfal áteresztő­képességének fokozódása. A fogfájós em­ber arca azért dagad meg, mert a gyulladt foggyökér körüli szövetekben a baktériu­mok anyagcseretermékeinek hatására hisz­taminnak nevezett anyag szabadul fel, amely a hajszálerek nagyfokú áteresztőké­pességét idézi elő. A vesebetegség is létrehozhat vizenyőt; például ha mandulagyulladás után, két hét múlva vesegyulladás lép fel. Ezt a laikus is felismerheti arról, hogy az arc, főképpen a szem körül, vizenyősen felpuffad, mind­két szem bedagad. Ilyen esetben azonnal ágyba kell feküdni, orvost kell hívni, mert csak gyorsan alkalmazott orvosi kezelés akadályozhatja meg, hogy a heveny vese­gyulladás ne váljon idültté. A vizenyő leggyakoribb oka a szívbaj miatt megromlott vérkeringés. A szívbaj okozta vizenyő mindig kétoldali, a test legmélyebb pontján, a lábfejen, mindkét boka körül egyforma mértékben jelentke­zik. De hangsúlyozni kell, hogy a legtöbb boka- és lábduzzanat oka nem szív-, vese­vagy májbetegség, hanem sokkal ártalmat­lanabb, bár ugyancsak kellemetlen elvál­tozás: boka- vagy harántboltozat-süllyedés (népszerű nevén: lúdtalp). A talp szerke­zetének megváltozása gátolja a vér vissza­folyását, és szintén vizenyőhöz vezethet. A lúdtalp vagy a visszértágulás okozta vizenyő azonban gyakran egy lábfejre kor­látozódik. A felsoroltakon túl, nőknél a menstruáció előtt ritkán fellépő hormoná­lis zavarok is vezethetnek vizenyőhöz. Cikkünk célja az volt: rámutatni néhány, a laikus által is észlelhető vizenyőre, s figyelmeztetni ar.ra, hogy eredetének meg­állapítása és a gyógyítási mód meghatá­rozása kizárólagosan orvosi feladat. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozők Kultúregyesülete, Bratislava, Mterové riám. 3—4. telefon 220-59. Szerkesz­tőség: Bratislava, Jesenského 7; Telefon 261-04. Postaftők C-181. Terjeszti a Postai Hlriapszolgálat.Megrendelhető minden posta­hivatalnál "és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavlllalat, Bratislava, Jesenského 12. Eqyes szám ára 1.50 Kős. előfizetési dlj fél évre 39.— Kős. egész évre 78,— Kés. A-673198 1 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom