A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

Mai távlatból szinte hihetetlenül csendes korszaknak látjuk a múlt század kilencvenes éveit. Pedig, nagyapáink tanúsíthatják, annak az időnek is megvoltak a háborús uszítói, akik úgy vártak egy kiadós, hasznot hajtó vérengzésre és pusztításra, mint a kerti gyom az esőre Am az európai népek haladó erői már akkor is össze tudtak fogni a háború ellen. Maga a tény, hogy az első világégés csak a huszadik század második évtizedében robbant ki, minden bizonnyal a múlt századbeli szenvedélyes békeharc eredménye volt. Ebbe a korba nyúlik vissza a nemzetközi békekongresszusok története. Az első ilyen kongresszust 1889-ben tartották, a többit minden évben Európa más fővárosában hívták egybe. Komáromunk nagy szülötte, Jókai Mór, az európai békemozgalomnak kimagasló alakja és harcos propagandistája volt. Elnökéül választotta a Magyar Békeegyesület, amely a feudális ország leghaladóbb személyiségeit s általuk az egész népet mozgósította a háború ellen. Jókai nemcsak felismerte, hanem helyesen is értékelte a közvélemény erejét a békefront szempontjából. Tudásával, művészetével és személyes kiállásával igyekezett is ezt az erőt a legnagyobb mértékben megmozgatni és harcbavetni. A történelemórák tanulsága A magyar fővárosban 1896-ban, az ország fennállásának ezeréves jubileumán került sor a nemzetközi békekongresszus megtartására. A pesti kongresszuson Türr István elnökölt. A felszólalások során szóbakerült a történelemtanítás hatása a serdülő ifjúság jellemére. Jókai Mór békeegyesületi munkatársa, Kemény Ferenc ezt mondja erről: „A hittanórán azt prédikálták nekünk: Ne ölj! — a következő történelemórán pe-Szántó György: A békeharcos Jókai dig az ősök harcait és a tömeggyilkosságokat magasztalták mint Istennek tetsző cselekedeteket. Valóságos vértengerben merült el és merült ki a história tanítása." A kongresszus el is határozta, hogy külön felhívással fordul az ifjúság vezetőihez, tanítóihoz, főleg pedig a történelem tanáraihoz. A kongresszusi szózatot Jókai és Kemény szerkesztették és a nemzetközi összejövetel résztvevőinek jóváhagyása után szétküldték a világ minden tájára. „A hazaszeretet nem zárja ki az emberszeretet" Ezt írta Jókai a sorok fölé, amelyekkel ő járult hozzá a pedagógusokhoz intézett felhívásához. Az ifjúság mai nevelői szívéhez, az egész utókorhoz is időszerűen szólnak klasszikus írónk értékes sorai. „Ha az értelmes, tanult fiatalság testi és lelki erejét saját nemzetének gyarapítására szentelné, sokkal nagyobb hazafiságot mívelne, mint bárminő hőstettekkel, amiket idegen nemzetek megrontására elkövet. A szabadság, egyenlőség, testvériség, egy szétválaszthatatlan háromságot képez; együtt teremtő elem; különválasztva holt betű. A nemzetiségi gyűlölet Európa átka Az átok súlya aló] felszabadítani az új nemzedéket, a közmíveltség vezérkarára, a tanítói karra van bízva a gondviseléstől. Egy nagy államférfi azt mondá a tanítőkrul, hogy azok vívják ki a hadjárat diadalát. Higgyük azt, hogy azok fogják kivívni a béke diadalát is." A fegyverkezés mindig pénzbe került Már Jókai idejében is kevesen hittek abban, amit az idealista Nobel Alfréd vallott, hogy a hadiszereünek egyre fokozódó, szörnyűséges volta mind ritkábbá fogja tenni a háborúkat, mígnem teljesen megszűnnek. S Jókai Mőr maga is csak azt látta, hogy üj és üj fegyvereket gyártanak, amelyek a lehető legnagyobb mértékben mozdítják elő az embermészárlást; és mivel a fegyverkezésben egyik állam sem akar elmaradni a többi mögött, a fegyvergyártás terén észbontó versengés folyik, amely a közjólét és a kultúra rovására aránytalanul nagy összegeket emészt fel. Egy alkalommal a pesti terézvárosi kaszinóban rendeztek békeestélyt, ahol az író felolvasást tartott. „Az ágyú mint háborúlehetetlenítő", volt Jókai elmefuttatásának címe. Szól itt többek közt a monarchia egyik hadügyminiszterének, Bylandt-Rheydtnek, híressé vált mondásáról: Wenn mir aber jemand noch mit einer neuer Erfindung von Kriegsmaschinen kommt, den lass ich gleich aufhängen! (Ha még valaki egy háborús gép találmányával jön elém — nyomban felakasztatom!) Jókai tréfás-komolyán tette hozzá: „Kár, hogy ez a derék ember már meghalt!..." Jókai Mórnak, kora nagy békeharcosának életéből és műveiből még sok tanulságos és időszerű gondolatot, szót és tettet idézhetnénk. Ez a néhány sor is elég lesz talán ahhoz, hogy bemutassa egy hatalmas irodalmi alkotás megteremtőjének azt a fáradhatatlan munkáját, amelyet oly áldozatosan az emberiség és ennek kulturális értékei megvédéséért folytatott. L A leszerelés és békés együttműködés világkongresszusa előtt Július 16—22. között ül össze a Béke Világtanács szervezte leszerelési világértekezlet. A föld minden tájáról készülődnek Stockholmba. Miről tanácskozik a világkongresszus? Nem ismer a történelem még egy olyan széleskörű, földgolyónknak minden zugába kiterjedő, hatalmas népi mozgalmat, mint amilyen a békemozgalom. Ez érthető, hiszen a világot még soha sem fenyegette olyan szörnyű veszedelem, mint napjainkban. A világuralomra törekvő imperialista hatalmak atomháborúval fenyegetik az emberiséget. Milliók kiirtásával, a legrettenetesebb szenvedések árán remélik megmenteni bomló, roskadozó világukat. Őrült iramú fegyverkezési hajszájukkal, támadó jellegű katonai szövetségeikkel, rakéta- és atomtámaszpontjaikkal, hidrogénbombákat szállító repülőgépeikkel, idegen országok belügyeibe való beavatkozásaikkal a végletekig élezik a nemzetközi feszültséget, figyelmen kívül hagyva a világ közvéleményének azt a követelését, hogy a két világrendszer képviselői üljenek tárgyalóasztalhoz és békés megbeszélések útján űzzék el az atomháború rémét. A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén létrejött Békekiáltvány megállapítja, hogy a világ békeerői ma meg tudják akadályozni a háborút. Mire épül ez a mély, reális megállapítás? A béke védelmében a legkövetkezetesebb tevékenységet az egységes és erős szocialista világrendszer, valamint a kommunista és munkáspártok fejtenek ki. Ezenkívül a legjelentősebb békerót az imperialista gyarmatosítás jármából felszabadult ázsiai és afrikai nemzetek jelentik. Az utóbbi időben az atomfegyverkezés ellen óriási ösztönös tömegmozgalom bontakozott ki Japánban, Nyugat-Németországban, Angliában és másutt. A haladó erők a földkerekség minden országában a békés együttműködést támogatják. A Béke Világtanács ezeket az áramlatokat egyetlen hatalmas mozgalommá akarja egyesíteni, mely céltudatosan, következetesen harcol a békéért. A július 16—22. között Stockholmban összeülő leszerelési kongresszusnak tanácskozásaihoz kedvező alapot teremtett a Szovjetunió atomfegyver-kísérleteinek egyoldalú beszüntetése. A svéd fővárosból indult el nyolc éve a Béke Világtanács által indított, az atomfegyverek gyártásának beszüntetését követelő aláírási mozgalom, mely mellett százmilliók tettek tanúságot. A stockholmi értekezlet most a leszerelés gazdasági jelentőségével is foglalkozni fog, és leleplezi azt a hazugságot, hogy a kapitalista világ gazdasági válságából csak a fokozott fegyverkezés jelenti a kivezető utat. Bebizonyítják, hogy csupán a két gazdasági rendszer békés együttműködése oldhat meg minden nehézséget. 1949-ben Prágában ült össze az első háború utáni békekongresszus. Azóta a világ jiuiít osi békemozgalma nagy utat tett meg, hatalmas erővé nőtt, amely képes útját állni a háborúnak. A stockholmi kongresszusra utazó csehszlovák küldöttség hazánk népeinek őszinte és elszánt békeakaratát fogja tolmácsolni a nagy tanácskozáson. Mi a szocializmus építésének betetőzésével erősítjük a békét védők hatalmas táborát, és mindent elkövetünk a békés együttműködés, valamint a leszerelés megvalósítása érdekében, SZ. B.