A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-19 / 42. szám

A kerék Az 1920-as éveket a francia kinematográfia klasszikus korának számithatjuk. Ezekben az években készítette Abel Gance, a nagy francia rendező Az élet kereke című filmet; O. P. Gilbert ebből Irta az új forgatókönyvet. A film bemutatója elé n$gy reményekkel néztünk; annál is inkább, mivel a főszerepet Jean Servais, az Akinek meg kellett halnia című kiváló francia film főhőse játssza. Pelletier mozdonyvezető 1940-ben a kis merlcourte-i állomáson néhány szót vált egy gyönyörű fiatalasszonnyal, aki többekkel együtt Belgiumbői menekül két éves gyermekével, és a legközelebbi vonatra vár. A németek bombázzák az állomást, és a fiatalasszony halálosan megsebesül. Az özvegty Pelletier örökbe fogadja az Idegen kis árvát, és barátnőjénél, Marcellánál nevelteti fiával együtt, ö maga csak munkájának él. Elete kockáztatásával is részt vesz az ellenállási mozgalomban. A két gyermek felnő. Roland már mérnök, és a villamos-vasút tökéletesítéséért kitüntetésben részesül. Norma megszólalésig hasonlít anyjára és Pelletiert tartja édesapjának. A vasutas betegesen féltékeny a lányra; csak maga mellett akarja őt tartani, mert anyját, aki annak Idején ott halt meg karjaiban, nem tudja elfelejteni. Norma nem bírja apja féltékenységét elviselni - elszökik hazulról. Minden összeesküszlk Pelletier ellen: látása megromlik, nem vezethet többé mozdonyt, mühelymunkássá degradálják. A család később újra összekerül. Pelletier felfedi Norma származását, és felszámolja magában a fiatal lány Iránt érzett természetellenes szerelmét.' A| szöveglrő az eredeti szimbolikus műből csak a környezetet és a vasutas hőst tartotta meg, a cselekményt áttette a mába. André Haluget reftdezése csalódást okoz. A film fölöslegesen vontatott, lényegtelen jelenetekkel van agyontüzdelve. A szereplők, beleértve J. Servaist is nagy lehetőségeket nyújtó szerepeiket ellaposítják. A film legnagyobb hibája, hogy nem ad a mai francia vasutastársadalom-Egy féltékenységi jelenet. Peiletrier (J. Servais), Norma (C. AnouUh) A mozdonyvezető (Jean Servais), a fűtő (Pierre Mondy). ról helyzetképet, hanem csupán Pelletier családjával foglalkozik. Nekünk ebben az iranyban nagyobbak az igényeink, hiszen az utóbbi években a tárgyakörből több kitűnő realista filmet volt alkalmunk látni és érdeme szerint értékelni. A tettes ismeretlen Kitűnő művészek kitűnő játéka; a szövegíró: Nádasdy iLászló, a rendező: Ranódy László, a zeneszerző: Rénky György - egyszóval sem költséget, sem fáradságot nem kiméit a Hunnia Filmgyár, de mindez nem kérpótól azért a lehangolt-Schneider doktort nem értheti meg a Je- ságért, melyet a moziból kimenet érezleisége. (Ajtay Andor és Bara Margit) tünk. Hát valóban ilyen az élet, hogy mindenkinek csak balsors jut osztályré-A mentőorvos már csak Matyi halálát kon- szül? Sehol egy kis boldogság, a jelenbe statálja, llda (Moor Martan), Matyi (Kubik és a jövőbe vetett hit? Béla) Egy budapesti külvárosi bérházában játszódik le a film története. A szép Miklósiné térje mellett szeretőt tart, aki miatt gyermekét is elhanyagolja; Schneider doktor első felesége, gyermekükkel együtt, koncentrációs táborban pusztult el, az orvos űj párjánál nem talál megértésre; Maityit, a hadiárva kamaszt a házmesterné csak munkára használja fel: az öreg gondnokné gyermekeinek jóságos anyja, de ezek őt koloncnak érzik ... A környék gyermekei játék közben egy fel nem robbant aknát találnak, melyhez mindegyik gyerek jogot formál — kiváltképp Matyi szeretné megszerezni. Szerelmes az egyik lakó leánykájába, és a naiv kamasz vele együtt akar Amerikába szökni. Az aknán a gyerekek összevesznek, dobálni kezdik, s erre az akna felrobban. Matyi meghal, többen megsebesülnek. A rendőrség megjelenik a szerencsétlenség színhelyén, és az emberséges rendőrtiszt megállapítja, hogy gyilkosság történt, de a „tettes ismeretlen". Az Ijedség egy pillanatra mintha közelebb hozná az embereket egymáshoz, de eztán megy mimdenlkl a niaga útján. A film cselekménye mindvégig érdekes, leköti a nézőt. Lélektani szempontbői kiválóan megalkotott figurák mozognak benne. Azonban olyan tömény pesszimizmus árad belőle, hogy ebben a formában a film lehangol, nem fogja meg a nézőt. Nem Igaz a hatásos végszó, mert a tettes nem ismeretlen. Tudjuk jól, hogy 3 háború a bűnös, csak a film nem harcol ellene eléggé. Olyan a film, mint egy nagy sikoly, mely elhangzik, de nem ad reményt, hanem még jobban elmélyíti a tragikus helyzetet. És nem igaz az sem, hogy akár a bel- akár a külvárosok bérházaiban cjupa boldogtalan ember lakik. E filmben azonban mintha találkát adott volna egymásnak Budapest minden félresiklott emberi élete. Ajtay Andor, Tolnai Klári, Somló István. Baba Margit, Fejes Terii, Tőkés Anna. Maklárl Zoltán és számtalan ismert művész Játsszák a főszerepeket kiválóan. SÍMKÖ MARGIT