A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-28 / 39. szám

Jelenet az elsó felvonásból. Rat (Gyurcsay Lajos), Antal (Harácsek József), Kati (Tomdn Erzsi) Sára helyezik a hangsúlyt. A Nyólc hold föld előadása csattanó választ adott azok­nak, akik lépten-nyomon hajtogatják, hogy csak operett vagy bohózat érdekli a vidék közönségét. Ez az előadás rácá­folt azokra a panaszkodókra is, akik ér­téktelen színdarabokat húznak elő a láda­fiából, selejtre pazarolják az erejüket, és váltig hangoztatják, hogy a falusiaknak nem kell a szocialista dráma. Pedig a szocializmus győzelmes felépítése lehe­tetlen a kultúrforradalom e feladatának megoldása nélkül. S hogy mit jelent a kultúrforradalom, azt valamennyien tud­juk, s egyetértünk abban, hogy minden dolgozónkat osztályöntudatos emberré kell nevelnünk. - Miért éppen Sásdi színmüvét válasz­tották? - kérdeztük meg ez alkalommal Pomichal Lajost, a darab rendezőjét. — Mikor elolvastam Sásdi Sándor re­gényét, amelyből később a darabot írta, minidjárt nagyon megtetszett a történet s mondanivalója. Éppen akkortájt tanács­kozott színjátszócsoportunk, milyen szín­darabot tűzzünk műsorra. Három év óta rendszeresen játszunk színházat. Több si­keres előadásunk volt: Például A bor, A vadorzó felesége, a Bú­jócska. Az utóbbival a kerületi szemlén is részt vettünk, és több mint húszszor játszottuk. - De maradjunk a Nyolc hold földnél. Amíg megszereztük a szövegkönyvet, azt ajánlottam a szereplőknek, hogy olvassák el a regényt. Mindannyiunknak tetszett a történet s tudtuk, hogy ha nekünk tet­szik, ha ránk oly' nagy hatást gyakorol, akkor a közönség is értékelni fogja. S nem csalódtunk. — Miről is szól ez a színmű? A „Nyolc hold föld" a harmincas évek magyar paraszttragédiájának egy megrá­zó fejezete. Leleplező vádirata a tehetős parasztok kapzsiságának, érzéseken, éle­teken átgázoló, szívtelen önzésének. Az életből merítette hiteles korrajzban a szerző a legsúlyosabb bűnök egyikével: embertelenséggel vádolja a Rab-családot, és súlyos vétkéül rója fel két emberélet akaratlan kioltását. Sásdi Sándor így fejezi ki művének alapgondolatát: „A Nyolc hold föld konfliktusában azt állítottam, hogy két, vagyonilag ellentétes póluson élő fiatal szerelmét hogyan te­szi tönkre az anyagi érdek, miféle eszkö­zökkel harcolnak ellenük, áldoznak fel érzést és életet, hogy épségben maradjon a féltett, az imádott bálvány: a föld." Igy azután természetes, hogy a színmű minden részlete az osztályharcra épül. Központi hősei: Rozika és Laci. A tét az ö szerelmük, vagy a nyolc hold föld. A darab során „a föld bálványa legyőzi a szerelem istennőjét", kettéválasztja a fiatalokat, és a szerencsétlen Rozika, aki ez esetben a falu dolgozóit képviseli, nem talál kiút, kétség beeséséből. Elpusz­tul, mert még kevesen vannak, hogy győztesen összefoghassanak és egysége­sen nézzenek szembe a kizsákmányolók -kal. A rétéi műkedvelők szívvel-lélekkel igyekeztek, hogy sikerre vigyék Sásdi színművét. Felfigyeltünk Gyurcsai Lajosra (Rab Imre), Uhrovics Mihályra (Szedeli), Ho­rácsek Józsefre (Laci), akik szerepeik­ben jellemet, típust tudtak adni. A női szereplők közül jól alakított Jankó Ilonka (Rozika). Tetszett még Rajczi Zsuzsa (Panni), Bubenik Dóra (Mari), Tornau Erzsi (Kati) játéka is, noha színpadi alakjuk inkább egyénieskedő volt s el­tért a szerzői irányelvtől. Meg kell még em­lítenünk a tehetséges Sándor Erzsébetet, aki ezúttal nem tudta elhitetni, hogy öregasszony, továbbá Rajczi Katalint, Üj Bélát, Hollósy Istvánt és Molnár Lajost, akik szintén hozzájárultak a szép siker hez. Minthogy egy színdarab természetsze­rűen a bemutató után csiszolódik leg­inkább, a rendezőre hárul most a fel­adat, hogy az együttes jobban kidombo­rítsa azt, amit egyrészt a jellemrajz, másrészt a mű eszmei mondanivalója még- megkövetel. Főleg a Laci és Rozika, az öreg Rab és Laci s nem utolsó sorban az Antal és Kati, valamint Antal és Pan­ni közti jelenetek társadalmi jellemzésé­nek kérdése szorul ti ztázásra. Jó lenne a díszletet egyszerűsíteni, hogy könnyebb legyen a kezelésük. A fényhatásokra is nagyobb gondot kell fordítani. Vigyázni kell továbbá arra, hogy a szereplők hanghordozása ne erősödjön fölöslegesen és az egyes jeleneteket ne kiabálják túl. A Sásdi-darab sikere azért jelentős, mert mondanivalója a parasztember vilá­gával foglalkozik és alakjai izig-vérig élő emberek. Ha valóban részt akarunk venni a szocialista színpadművészet to-­vábbfejlesztiésében, illyen műveket kell szín­padra vinnünk. Fárasztó munka, sok tü­relmet követel, de megéri. A siker minden fáradságot feledtet. Fontos, hogy színjátszócsoportjaink kis közösségekké alakuljanak, baráti körben szeretettel dolgozzanak, ahogy ezt a ré­teiknél tapasztalhatjuk. ' Igen, nekünk ílyiem iránymutató szín­darabokkal kell megismertetnünk a falut. Olyn játékokkal, amelyek bátran vetik fel napjaink kérdéseit, útbaigazítólag fe­lelnek rájuk, és mai életünk példamutató hőseit, igaz embereket állítanak a közön­ség elé. Eöry M. Emil Nyolc hold föld Beköszöntött a szeptember s ezzel az őszi, téli időszak, amikor kultúrmun­kánk új, minden eddiginél fontosabb szakasza kezdődik. Elsó híradásunk enrol a kezdetiről a rétéi színjátszókról szól, akik az elmúlt héten a magyarbéli új mű­velődési otthonban játszották Sásdi Sán­dor Nyolc hold föld című színművét. Immár hetedszer léptek a közönség elé Sásdi drámájával és ezúttal is megér­demelten nagy sikert arattak. Ismét be­bizonyosodott, hogy a közönség megbe­csüli az olyan színpadi munkát, amelyben a szerzői szándék mélyebben fogja meg a nézőt, s ahol az író a reális életet tárja elénk, a szereplök és a rendező is az át­élésre, az érzelmek öisziirite megnyilválnulá-Antal: Kati, gombold he az ing gallér ját... Kati: úgy, úgy dsak bújj u szecskavágó alá Laci: Nézz rám, hallod-e a szavamat? Nem vaayók oka 1 semminek, Rozika

Next

/
Oldalképek
Tartalom