A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-28 / 39. szám

A Szovjetunió legfurcsább múzeumai Jönapot bodzafa! Vendéget hoztam neked, hideglelést, itt egyen meg a fene vele együtt, terád hagyom, többé viasza se nézek! (Régi magyar mondóka hidegleléskor, a bodzafa előtt.) * * * A gyógyítás mestersége olyan idős, mint maga az emberiség. A kezdetleges gyógymódokbői csak lassan, fokozatosan kifejlődő orvostudománnyal párhuzamosan fejlődött azonban a kuruzslás mestersége is. Hiszékeny ember mindig akadt és — sajnos - néha még ma is akad. Maga az orvostudomány is sokáig csak gyermekcipőben toptogotti, s ajz őiskpri. ókori, középkori gyógyszerek és gyógymódok alkalmazása sokszor bizony megdöbbenti a mai embert A régi idők orvosi vonatkozású emlékeinek leglelkesebb gyűjtője Pavel Sfcradins professzor nemrég a szovjet népnek ajándékozta világhírű gyűjteményét. Szerzetesek szállítják el a középkan pestisvészek áldozatait (részlet Stradins professzor múzeumából) Kii eiz a' Stradins professzor, s mit tartalmaz világhírű gyűjteménye, amit méltán nevezhetünk a Szovjetunió legfurcsább múzeumának ? Pavel Stradins a litvániai Viesite városkában született. Negyven esztendővel ezelőtt határozta el, hogy orvosi pályára lép. Ez bizony nem volt könnyen megvalósítható dolog egy szegény ácsmester fia számára. De szorgalommal és kitartással mégis elérte célját. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát, majd több kórházban folytatott orvosi gyakorlatot. Stradins professzor egyik legnagyobb szenvedélye az utazás volt. Bejárta az egész Szovjetuniót, az Amerikai Egyesült Államokat, Svédországot, Angliát, Ausztriát, Olosaországcvt, Franciaországot, Kínát és Koreát. De volt egy másik szenvedélye is: minden országban, mit bejárt, szorgalmasan gyűjtötte az orvostudomány történetére vonatkozó anyagot. Minden országból, minden korszakból származó adat érdekelte. - Köztudomású — mondja a profeszszor —, hogy a, gyógyítás mündig annak a társadalomnak viszonyaitól függött, amelyben azt gyakorolták. Fejlődését nem lehet elválasztani, a természettudományok, filozófia és technológia fejlődésétől ezért aztán nem csupán az orvostudománnyal magával szorosan összefüggő anyagot gyűjtöttem, mint például sebészeti eszközöket, gyógyszerészeti felszerelést és irodalmi műveket, hanem az emberek életmódját, kedvteléseit és civilizációjuk fokát bizonyító anyagot- is. Gyűjtöttem ruhadarabokat, fegyvereket, bútorokat stb., mert ezek is nagyban hozzásegítenek, hogy hű képet alkothassunk maguknak a történelem különböző korszakairól. Így hordott aztán össze két évtized munkájával egy hatalmas és ritkaságnak számító gyűjteményt Stradins professzor, á híres rákkutató, sok sebészeti, valairrtint gyógyitástörténeti könyv írója. Múzeumában a kezdetleges sebész-eszközöktől kezdve mindenféle gyógyításra használt torzfigurák százain, hatalmas könyvtári anyagon, valamint a régi világ orvosainak, sebészeinek, kuruzslóinak több száz képén keresztül egészen a legmodernebb izotópgyógymódokig az orvolás történetére vonatkozó minden érdekes anyag megtalálható. Különösen érdekes a múzeum könyvgyűjteménye, amelyből sok régi „gyógymódról" érthesülhetünk. így például egy régi amerikai „gyógyítókönyv" szerint a nyílt sebre rágott bagót kell tenni. A franciaországi Poitou városkában a szemölcsöt valamikor úgy irtották hogy mindenki ain'niyi kavicsot szedeti egy erszénybe, atmeinnyi szemölcse volt, majd az erszényt 'kiitette az utcára. Ügy vélték: aki felveszi az erszényt. arra a szemölcsök is ráragadnak. Régi időkben kedvelt gyógyszer volt az aranypénzből reszelt por, amit édesporban vettek be. Nagy gyógyítóerőt tulajdonítottak a viperahúsnak is. Persze, régi gyógyszerészeti könyvek sem hiányoznak a gyűjteményből. Ezekből megtudhatjuk, mi minden alkadt a régi patikáriusok polcain, s mit rendeltek a régi doktorok. Friss tehéntrágyát - borogatásul köszvényes fájdalmakra. Szamártrágyát - orrvérzés ellen. Rókamájat - légszomj, asztma ellen. Medvezsírt - ha valakinek fájt a füle. Békaolajat - álmatlanság ellen Gyíkolajat - mert ezt kitűnő hajnövesztőszernek tartották. Pókolajat - ezt 60 kövér pókból készítették. Azt állították, hogy láz ellen nagyon hatásos. Hangyavizet - két marék kövér hangyát (kellett alaiposan összetörnyi mozsárban, majd olajban kifőzni. .Állítólag „igen élénkíti az elmét". Kedvelt gyógymód volt a ráolvasás is (ficamodás esetében például ezt kellett mondogatni: „Daries, dardaries, astaturies, huat, huat, huiait, istai, pista. saista. damiabo, damna, castra et luxato"), valamint a számvarázs, szentek ereklyéinek érintése, mágikus négyszögek rtselése, porrátört drágakövek bevéteile és ezer más hasonló badarság. A mai kuruzslások sem hiányzanak Stradins professzor gyűjteményéből, így pl. 1927-ben egy amerikai tudományos társaság ötvenezer dollár jutalmat tűzött ki annak, aki a legeredményesebb gyógymódot ajánlja a rákbetegség ellen. Négyezer pályázó küldte be a legfurcsább gyógymódok leírását. Ilyenek akadtak köztük: téjben áztatott fügével történő borogatás; varangyosbékát tejben megfőzni és kenőcsöt készíteni belőle; igyon a beteg abból a vízből, amiben egy kovács izzó lőpatkót hűtött le. Vagy: fogjon a beteg a markába egy vakondot és addig szorongassa, amíg az állat felszívja a betegséget, mint valami mágnes. Tudatlanság, ostobaság, naivság . . . régi és újabb „gyógymódok" . . De a tudomány halad, és Stradins professzor érdekes, tanulságos, furcsa és elrettentő gyűjteménye, amelyet. most a szovjet népnek ajándékozott, ezt a haladó tudományt szolgája. ZÜGYÖM] ANTAL Részlet Stradins professzor múzeumából