A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-06 / 27. szám

fellendítése. Ugyanakkor meg kell változtatnunk gépiparunk struktúráját, emelnünk kell műszaki színvonalát, mert ez lesz továbbra ls népgazdaságunk fejlesztésének fő feladata. A földművesszövetkezetek és állami gazdaságok gazdálkodásának megszilárdításával, hatékony gépesítéssel és a vegyianyagok széles mérvű alkalmazásával belterjessé akarjuk tenni mezőgazdaságunkat, melynek termelését a múlt évhez képest 1965-ig általában 40 százalékkal igyekszünk emelni. Ugyanebben az időszakban 70—80 százalékkal kell növelnünk az építkezési munkák terjedelmét. A közlekedés fejlesztésénél a szállítások 90— 95 százalékos emelésére számítunk. További célunk, hogy Szlovákiában 1965-ben kétszer akkora leven az ipari termelés, mint 1957-ben volt, a mezőgazdasági termelés pedig érje el a cseh országrészek termelésének belterjességét. Az ipari munkatermelékenységet 1965-ig körülbelül 75 százalékkal akarjuk emelni, az önköltséget ugyancsak 1957-hez viszonyítva évi 2,5—3%-kal csökkentjük, sőt az építkezésben kerek 3%-kal. A lakosság életszínvonalának további emelését a fö közszükségleti cikkek árainak csökkentésével és a reálbérek növelésével érjük el. Különös figyelmet szentelünk a többgyermekes családok életszínvonalának emelésére. 1966-ig a lakosság személyes szükségleteinek átlag 45%-os növekedésére számítunk. A kő- és barnaszénfejtés lényeges emelése, valamint a villanyáram termelésének növelése mellett feltételezzük, hogy acélgyártásunk 1965-ig 9,2—9,7 millió tonnát ér el. Ugyanakkor a koksztermelésnek évi 10,7 millió tonnára kell emelkednie. A beszámoló leszögezi, ho„v különösen nagy figyelmet szentelünk a szintetikus kaucsuk, valamint az új szintetikus anyagok, a nitrogéntartalmú műtrágyák, a földgáz, továbbá a plasztikus anyagok gyártásának. A Gépipari Minisztériumhoz tartozó termelési ágaknak 1965-ig 130 százalékkal kell emelniük termelésüket. Ez megköveteli a tömeggyártás fokozását, a technológia tökéletesítését, s természetesen a termelés struktúrájának megváltoztatását is. Szlovákiában fokozottan kell szorgalmaznunk a magnezit kitermelését. A jövő évek nagymérvű építkezési munkálatainak megfelelően növekednie kell az építőanyag termelésnek. 1965-ig 7 millió tonnára akarjuk emelni cementgyártásunkat. A munkatermelékenység fokozása érdekében a legnagyobb figyelmet kell szentelni az automatizálásnak, melynek elsősorban az energiagazdálkodásban, a vegyi- és színes fémiparban vannak nagy lehetőségei; jelentékenyen érvényesül az automatizálás a gép-, élelmiszer- és a közszükségleti cikkeket gyártó ipar számos ágazatában is. Gazdasági és tudományos dolgozóinkra az a feladat vir. hogy a kutatóintézetek és a termelés irányítóinak figyelmét az automatizáló berendezések, a műszertechnika és az e„ész elektrotechnikai ipar gyors fejlesztésérc fordítsál;. A mezőgazdaság problémáit elemezve, a beszámoló megállapítja, hogy 1958. június l-ig a szövetkezeti parasztok 11 740 EFSZ-ben 3 898 000 hektáron gazdálkodnak és az állami gazdaságokkal együtt a mezőgazdasági földterület 71,5%-át müvelik meg. Az EFSZ-ek túlnyomó többsége jó termésével és gazdasági eredményeivel meggyőzően bizonyltja a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit. Mindamellett a mezőgazdasági termelés eddigi üteme. amely általában eléri a háború előtti szinvonalat, távolról sem felel meg a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeknek, sem pedig társadalmunk szükségleteinek. Megvannak a reális feltételek, hogy 1965-ig egyes alapvető növényt és állattenyésztési termékek fogyasztását túlnyomóan saját termelésünkből fedezzük és fokozatosan a minimumra szorítsuk a behozatalt. Ehhez azonban szükséges, hogy az 1961—65-ös évek átlagában a búzánál 26, az árpánál 25, a repcénél 16, a cukorrépánál 312 mázsát érjünk el hektáronként. A komlótermelést 1965-ig meg kell kétszereznünk. Az állattenyésztési termelésben mezőgazdaságunk előtt az a feladat áll, hogy 1965-ben egy hektár mezőgazdasági területen élősúlyban 175 kg húst (beleszámítva a baromfit is), továbbá 730 liter tejet és 407 darab tojást termeljünk. Szarvasmarhaállományunkat 1965-ig mintegy 700—800 ezer darabbal kell bővítenünk. A termelőerők fejlődése a mezőgazdaságban aránylag lemarad a szocialista termelési viszonyok gyors fejlődése mögött. E helyzet megváltoztatása céljából a mezőgazdaságnak 1965-ig többek közt 100 ezer traktort kell' adnunk; a műtrágya juttatást pedig 2,5-szeresére kell emelnünk. Az EFSZ gazdálkodásának színvonalát nem ítélhetjük meg csupán a munkaegységre fizetett díjazás nagysága szerint, hanem elsősorban annak alapján, miképpen egészíti ki a szövetkezet alaoiait, hogyan növeli saját forrásaiból beruházásait. Minden szövetkezetnek fokozódó érdeklődést kell tanúsítania aziránt, hogy szakembereket nyerjen; egyúttal gondoskodnia kell a fiatal szövetkezeti nemzedék neveléséről. Szükséges volna, hogy évente 40—50 000 fiatal ember találjon megélhetést a mezőgazdaságban. Minthogy a nők nagyobb számban vesznek részt a szövetkezeti termelésben, bízzanak reájuk az EFSZ-ek és nemzeti bizottságok az eddiginél nagyobb mértékben felelős funkciókat s törődjenek szakképzettségükkel. Az erdősítésben főleg az ifjúság és az úttörők vegyék ki részüket. Szlovákia ipari és mezőgazdasági termelésének növelésénél az a feladat, hogy belátható időn belül befejeződjék a cseh országrészek gazdasági színvonalához képest mutatkozó elmaradás megszüntetése. Amint a tervekből kitűnik, Kelet-Szlovákiában hatalmas fémkohászati és az ehhez tartozó termeléssel egész ipari területek kiépítésére számítunk. Szlovákia mezőgazdasági termelését elsősorban a szarvasmarhatenyésztéssel akarjuk feljavítani. Az energetikai alap fejlesztéséről Szlovákiában a Vág és Duna mentén új vízierőművek kiépítésével, továbbá atomerőmű felállításával gondoskodunk. Ami az életszínvonalat illeti, köztársaságunk lakosságának nemcsak a személyi fogyasztás további általános fokozódását biztosítjuk, de fontos feladatunk, hogy 1970-ig lényegében megoldjuk a lakásproblémát és kibővítsük, illetve a lehető legrövidebb időn belül megjavítsuk a lakosságnak nyújtott fizetett szolgálatokat. A szocialista demokrácia lényegét fejtegetve, a beszámoló méltatja a Nemzeti Front és a tömegszervezetek fontos szerepét és behatóan foglalkozik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, melynek egyik legfőbb feladata, hogy tevékenységével minél jobban biztosítsa a dolgozóknak a termelés és gazdaság irányításában való részvételét. Eltekintve a múlhatatlanul szükséges szocialista munkaversenyek irányításától és ellenőrzésétől, a termelési értekezletek helyes megszervezésétől stb., a szakszervezeteknek tevékenyen részt kell venniük a bér-, prémium- és vállalati alapok kérdéseinek megoldásában, ugyanakkor több kezdeményezést kell tanúsítaniuk az új termelési módok bevezetésében és elsajátításában. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek fokoznia kell a fiatalokra gyakorolt befolyását; oda kell hatnia, hogy a fiatalok nagy számban döntsenek az építészet, a mezőgazdaság és bányászat mellett. A CSISZ egyik legfontosabb kötelessége, hogy szocialista szellemben nevelje a fiatalságot és szüntelenül fokozza felelősségérzetét a társadalom iránt. Nem szabad megfeledkezni a testnevelésről és sportról, mely fejleszti a kollektív érzést, örömet és üdülést nyújt. Erősítenünk kell testnevelésünk tömegjellegét. Annak ellenére, hogy testnevelési szervezetünknek több mint egymillió tagja van, a 18 éven aluliaknak nem egész egyötöde tag. Kulturális forradalmunk fő feladatait illetőleg a beszámoló mindenekelőtt megállapítja, hogy a dolgozók szocialista öntudatának szilárdításában az elmúlt években jelentős sikereket értünk el. A kispolgári irányzatok elleni küzdelemben a párt elérte, hogy a dolgozók nagy többsége magáénak vallja a szocializmus eszméjét s hogy népünkben elmélyült a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság érzelme. Ennek ellenére még sok türelmes munka vár ránk, míg főleg a kispolgárság és az értelmiség jelentős részét teljesen megszabadítjuk a polgári demokrácia iránt táplált hamis illúzióktól, míg kigyomláljuk az individu alizmus, az önzés maradványait. A kultúránál a nép legszélesebb rétegeibe való terjesztése terén kihasználtuk kedvező feltételeinket. Következetesen demokratizáltuk az iskolaügyet, biztosítottuk a nép művelődésre való jógát: új szocialista tartalmat adtunk az iskolának 75 állandó színházunk van, a rádiótulajdonosok száma a legutóbbi tíz év alatt 860 ezerrel növekedett; régebben sohasem Ismert példányszámban adunk ki könyveket; 10 500 népművelődési intézménnyel rendelkezünk: 14 500 népkönyvtárunk mintegy 18 millió kötetet bocsáthat az olvasóközönség rendelkezésére stb. Iskolánk fő feladata: általánosan müveit emberek előkészítése, olyanoké, akik elsajátították a tudomány és technika alapismereteit s ugyanakkor fizikai szakmunkát is végezhetnek és készek öntudatosan részt venni a komumnista társadalom építésében. Helyesnek tartjuk, hogv 1970-ig az ifjúság túlnyomó többsége teljes középiskolai műveltségben részesüljön. A szocialista emberért folyó küzdelemben jelentős hely illeti meg irodalmi és művészeti alkotásainkat. Művészeink túlnyomó része ma azonosítja magát pártunk politikájával. A párt arra ösztönzi a művészeket, hogy fejlesszék a néptömegekhez legmeggyőzőbben szóló, szocialista realizmustól áthatott művészetet. Marxista kritikusainktól megkívánjuk, hogy a művészet szocialista jellegéért folytatott harcban lássák fö feladatukat. A párt mint a szocialista építés betetőzésének záloga Csehszlovákia Kommunista Pártja vállalja a kezességet, hogy becsülettel teljesítjük szocialista országépítésünk betetőzésének magasztos feladatát. A párt KB-a levelével kapcsolatban tavaly ősszel lefolyt vita, — melyben dolgozóink milliói vettek részt — egységünk erejéről tett tanúságot. A kongresszus előkészületeinek időszakát az ideológiai munka további fellendülése jellemzi. A CSKP-nak ez év január 1-én 1 422 199 tagja és tagjelöltje volt; a párt politikailag, M-ológiailag és szérvezetileg megszilárdult. Az elkövetkező időszakban a párt alapvető feladata, hogy életünk minden szakaszán biztosítsa vezető szerepét, amivel elválaszthatatlanul összefügg a lenini elveknek a pártmunkában való további elmélyítése, a kollektív vezetés megerősítése, a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat fejlesztése. Ä kerületek és járások jogkörének bővítésével megnövekedett a kerületi és járási pártbizottságok szerepe és felelőssége. Nagyon fontos továbbá, hogy az üzemi pártszervezetek következetesen és helyesen használják ki az ellenőrzés jogát. Javítani kell a párt szociális összetételén. Oda kell hatni, hogy sokkal több aktív fiatal lépjen a párt tagjainak sorába. Örvendetes tény, hogy tömeges példányszámban jelennek meg nálunk a marxizmusleninizmus klasszikusainak müvei. A párt ideológiai munkájával kapcsolatban a beszámoló leszögezi: „Anélkül, hogy kisebb figyelmet szentelnénk az elméleti munka többi ágának, hangsúlyozzuk, hogy a szocializmus éoítésének betetőzésével közvetlenül összefüggő számos problémát elsősorban a közgazdaságtudományoknak és a marxi-lenini filozófiának kell feldolgoznia. A marxi-lenini filozófia feladata, hogy e problémák feldolgozása mellett egyidejűleg tanulmányozza életünknek és a párt forradalmi gyakorlatának dialektikus vonásait, s így segítse a pártkádereket a marxista tudományos módszer elsajátításában." * * » A XI. pártkongro—zus határozatával teljes egészében jóváhagyta a CSKP KB->a tevékenységéről és a jsienlegi fö feladatokról szóló beszámolót, mint szocialista orszégépítésünl: betetőzésének irányvonalát, Szirt r