A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-22 / 25. szám

yli érgeskígyó — k tgyomereg Kezdődik a méregvétel Még ma is sok Isizázezer ember bal meg évente kígyómarás következtében, főként Ausztráliában, Indiában és Amerikában. Itt találhatók ugyanis a legveszedelmesebb mérgeskígyók. Egyedül Brazíliában évente 7000 halálos áldozata van a mérgeskígyók­nak. A kígyóméreg hatása a kígyó fajtájától, korától, az évszaktól, a megmart ember életkorától és egészségi állapotától függ; sőt, még az is döntő körülmény, hogy a kígyó mikor harapott utoljára. A kígyó m'rge tulajdonképpen arra a célra szolgál, hogy megmart áldozata köny­nyebben induljon bomlásnak, s így azt szervezete könnyebben megemészthese. Legveszedelmesebb mérgeskígyók a dél­ázsiai (főként indiai) szemüveges kígyó és a csörgőkígyó (ez utóbbi Dél-Amerikában szedi áldozatait). A csörgőkígyó szolgáltat­ja egyébként a legtöbb kígyómarás elleni szérumot. Európában a viperafélék jelentik a kígyóveszedelmet; harapásuk azonban ritkábban halálos, s akkor is többnyire csak a kevésbé ellenálló szervezetű gyermekek esnek áldozatául. Mindenesetre az a leg­fontosabb, hogy kígyómarás esetében mi­hamarább kéznél legyen az orvosi segítség. A kígyőméregből nemcsak kígyómarás elleni szérumot, hanem sok más gyógy­szert is készítenek. A kígyóméreg feldol­gozásának egyik legnagyobb központja Berlinbm van. A berlini állatkertben na­ponta rendszeresen, s a nyilvánosság előtt folyik a kígyók mérgének összegyűjtése. A látogatók üveglap möpül nézhetik, ho­gyan emelik ki a kígyókat egy különleges kampóval az üvegkalitkából, azután meg­nedves tett üveglapra helyezik, ahol nehezen tudnak mozogni. A kígyók Fejét leszorítják, s a mérget gyűjtő szakember nyugodt kéz­zel megragadja az állat nyakát, miközben asszisztensnője a kígyó testét fogja le, aimi néha bizony nem csekély erőfeszítéséi!« kerül. Ekkor a mutatóujj szorításával fel­emelik a kígyó fejét,-majd egy tökéletesen fertőtlenített üvegedénykét tartanak az ál­lat szájához, melybe azután a szorítástól felingerelt kígyó azonnal belemar. A kí­gyóméreg gyűjtője a felső állkapocsnál el­helyezkedő méregmirigyeket harapás köz­ben dörzsöli is, hogy minél több méreg csöpögjön a tálkába. A méregfogakbó! ilyenkor nagy, zöldessárga cseppek folynak ki a méregfog csatornáján keresztül a tá­lacskába. Közben természetesen nagy elő­vigvázatra van szükség, mert a kéz reme­gése vagy egy helytelen ujjmozdulat kö­vetkeztében a kígyó az üvegedény helyett gondozója kezébe haraphat. A nyúlós mérget szárítással kikristályo­sítják. A kis kristályokat gondosan lemé­rik, majd jól lezárják. Egy szemüveges kí­gyó egyetlen harapással körülbelül 30 milli­gramm nérget szolgáltat. A legveszedel­mesebb amerikai csörgőkígyó viszont a fenti mennyiség tízszeresét is produkálja! A kígyót persze kifárasztja a harapás, s utána kétheti kíméleti időre van szüksége. Ibolyántúli besugárzással növelik életerejét és étvágyát. Az étvágytalanságban szenve­dő kígyót mesterségesen táplálják. Ilyenkor hoszú csipesszel óvatosan beleteszik a táp­lálékot az állat szájába. A kígyó egyébként — bár eléggé válogatós — nem csupán egeret, hanem kígyót is eszik! Az epileptasid nevű hatásos gyógyszeren kívül a kígyóméregből sok más fontos orvosság is készül reuma, vérzések és egyéb panaszok ellen, elsősorban pedig — a kígyómarás ellen. Röviden még pár szót arról, hogyan nye­rik a kígyómarás elleni szérumot: Egy lovat beoltanak kígyóméreggel; az Az „étvágytalan" mérgeskígyó fehér egeret reggelizik Ügyes ujjmozdulattal elkapják a kígyó nyakát Nehéz elbánni a felingerelt mérgeskígyóval oltás következtében antiitoxiinok keletkez­nek. A ló véréből aztán különböző eljárá­sok útján nyerik a szérumot. Minden kí­gyómarást. az ugyanazon kígyófajta mér­géből készített ellenméreggel gyógyítanak. -ZA­* O

Next

/
Oldalképek
Tartalom