A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-22 / 25. szám

NYIKDIAJ HIMSZKIJ KORSZAKDV halálának 50. évfordulójára A „mogucsaja kucska" — a nagy csoport — köréhez t irtózott, mely Glinka úttörő hal dó örökét ápolta és folytatta az orosz zeneművészetben Irányt szabott az új orosz népies zene fejlődésének. Balakirev, Borogyin, Kjui, Musszorg&zkij, Sztaszov ba­rátja és haicostársa volt. Nyikolaj Andrejevics Rimszkij Korszakov 1844. március 6-án született Tyihvin vá­rosában. Apja nyugalmazott kormányzó volt. A haladó ec zmék iránti fogékonysága és a cári tisztviselőkétől eltérő finom bá­násmódja és modora miatt l. Miklós cár hamar megfosztotta tisztségétől. A haladó hagvrmányok tiszteletét, a ze­nerajongást, különösen az orosz talajból kisarjadó zeneművészet imádatát és a ha­miengereszeiDen vegzetx szolgalatot — :saládi hagyományként örökölte. Tizenkét íves korában már a pétervári tengerészeti skola növendéke. Tisztté avatása után évekig járta a ten­jareket s közben szimfóniáján dolgozott. 1 cári tisztek haladó táborához tartozott, izokhoz, fkik Bjelinszkij, Gerren és Cser­úsevszkij műveiből szívták magukba a for­radalmi szellemet. Alkotásait a haza és a nép mély szere­;ete hatja át. Művészetében az orosz nép­:ene finom melódiái oldódnak fel. Szadko, 1 pszkovi lány, Május éjjel, Mese Szaltán úrról, Cári menyasszony, Hófehérke című iperáinak témáját a krónikából, az orosz lépköltészetből és a nép életéből merítette. Operáin kívül számos értékes szimfo­nikus művet is alkotott (Spanyol capriccio Seherezádé stb.). Az 1905-ös forradalmi események öt is elragadták. Mint a konzervatórium tanára diákjaival együtt tartott. A forradalom le­verése után hangversenyeket rendezett г bebörtönözöttek családjainak megsegítésé­re. 1907 tavaszán még részt vesz Párizsbar az „orosz történelmi hangversenyeken" Hazatérve sok kellemetlensége volt a cen­zúrával. Megfeszített munkát végzett a; Aranykakas befejezésén. Szívbaja elhatalma­sodott és 1908. lúnius 21-én Pétervár mel­lett, egy eldugott kis faluban meghalt, A novogyavicsi temetőben helyezték öröl< nyuqalomra Pétervárott, de 1937-ben ko­pogóját átvitték a leningrádi nekropolba, és Glinka, Musszorgszkij, Balakirev, Boro­gyin, Kj' i és Csajkovszkij mellé helyezték. A német kommunisták matrónája HiiKmnrit áuual вта1л« hnlf man fő trim 7ailrin Huszonöt évvel ezelőtt dobbant utolsót a „forradalom nagyanyjának", a német kommunisták egyik vezéralakjának, Zetkin Klárának szive. Egyike volt azoknak az elvtársaknak, akik a nemzetközi kommu­nista mozgalom bölcsőjénél álltak, átvé­szelték а II. Internacionálé válságának időszakát, mindenkor bátran küzdöttek a II. Internacionálé vezéreinek szociálsovi­nizmusa ellen, hitet tettek a forradalmi proletariátus nemzetközi egysége mellett és odaadással támogatták mindenképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szü­löttjét, a világ első szocialista államát. Klara Zetk'n 1857. június 5-én szüle­tett. Tanítóképzőt végzett Lipcsében. Itt orosz forradalmárokkal ismerkedett meg, akiknek forradalmi eszméi mélyen hatot­tak a fogékony lelkű Klárára. A porosz-francia háború és a párizsi kommün éveit követő terror viszonyai kö­zepette jegyzi el magát a német mun­kásmozgalommal. Szocialista nézeteinek ki­alakulására nagymértékben hatott ismer­rettsége Oszip Zetkin orosz emigránssal (későbbi férjével), aki — miután a német rendőrség kitiltotta — Franciaországban telepedett le. Klára szintén elhagyja Né­metország területét, Ausztriában vállal nevelőnő! állást. 1882-ben nár Zürichben segédkezik a Sozialdemokrat című illegális lap kiadá­sában. Később Párizsba költözik és há­zasságot köt Oszip Zetkinnel. Nehéz és küzdelmes, harcols életet él, melyben nagy / támasza, Marx családjával való ismeret­sége. Bismarck Németországának minden ter­rorintézkedése, elnyomása ellenére egyre hatalmasabb méreteket öltött a német szocialista munkásmozgalom. Európaszerte megalakultak a szociáldemokrata pártok; tömegük és fejlődésük megkövetelte egy egységes nemzetközi irányító szer: létre­hozását, mely minden pártot közös forra­dalmi tevékenységbe tömörített volna. Zetkin Klára ebben az időben mint har­cos, izzószavú újságíró hívja fel magára a figyelmet. Küzd, lelkesít а II. Interna­cionálé megalakításáért, ami 1889-ben be is következett. А II. Internacionálé megalakulása után aktívan részt vesz a kongresszusok mun­kájában. A szocialista nők mozgalmának élén áll. Küzd az általános választójogért. Több kongresszuson találkozik Leninnel és kicserélik nézeteiket az időszerű kérdé­sekről. А II. világháború éveiben, amikor а II. Internacionálé pártjainak többséoe eldobta a forradalom zászlaját és saját burzsoá­ziájával együtt, álhazafias jelszavakat han­goztatva az imperialista, testvérgyilkos háború mellett foglalt állást, Zetkin Klára lelkesen agitál a békekötéte, az imperia­lista háború azonnali, feltétlen beszünte­tése mellett. Hatvan éves korában háború­ellenes magatartása miatt Luxemburg Ró­zával és több nőtársával együtt börtönbe A legeisók között üdvözli a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmét. Feltétlen híve Leninnek és mindenképpen támogatja az" orosz bolsevikokat. 1920-ban jár először a Szovjetunióban és az új, szo­cialista valóságról meggyőződve tér haza. A húszas években a nemzetköz' forra­dalmi munkásegység törhetetlen szellemé­ben á' a német munkásmozgalom élén. Az előretörő fasizmus veszélyét látva, nem egy tömeggyülésén hangsúlyozza egy. szé­leskörű, egységes népfront alakításának szükségét a béke megvédésére. Hőstettnek számit bátor kiállása a Pa­pen-kormány uralomrajutása idejéi.. Az 1932. évi választások után az új parlament első ülését mint rangidős képviselőnek, Zetkin Klárának kellett megnyitnia. Beteg­ségtől megtörve 75 éves korában Moszk­vából Berlinbe utazott, hogy eleget tegyen ennek a szokásnak. A hitlerista barnainges csőcselék leszámolással fenyegette „a moszkvai kommunista ügynököt". De Zet­kin Klárát nem olya" fából faragták, hogy könnyen megijedjen. Fáradtan, de mégis a szó: oki emelvényhez lépett és beszélt. Izzó, lelkesítő beszédet mondott az újabb háború veszélye, a fasizmus, a hitlerista csőcselék hatalmi tervei ellen, melyek ve­szélybe döntik Németországot. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. 1953. június 20-án, 76 éves korában a Moszkva melletti arhangelszkojei szanatóriumban elhunyt. A halál munka közben érte. Ép­pen terjedelmes cikket írt, melyben egy­ségre szólította fel a világ munkásosztá­lyát és a nemzeteket a fasizmus és a há­ború veszélyének megakadályozá-ára. Mi ű?ság a világpolitikában A legutóbbi külpolitikai esemenyek kozul kétségtelenül az algériai fasiszta katonai puccs nyomén kialakult franciaországi válság fog­lalkoztatja legtöbbet a világ közvéleményét. Ez azonban korántsem jelenti azt, mintha a má­jus 25-én megtartott olasz választások vagy a Libanonban lzajló nemzeti-felszabadító harc, továbbá a csücsértekezlet megtartására irá­nyuló tárgyalások nem tarthatnának számot a nagyvilág legteljesebb érdeklődésére. Az olasz választások során nem többről és nem kevesebbről volt szó, minthogy sike­rül-e a keresztény-demokratáknak abszolút többségre szert tenni s így a klerikális reakció korlátlan uralmát biztosítani. Az olasz nagy­burzsoázia és a Vatikán ebbeli reménységei összeomlottak. Fanfani pártja a monarchistáfc és fasiszták rovására növelte ugyan szavaza­tainak számát, de ennél jobban gyarapodott a kommunista és a Nenni-féle szocialista párt híveinek tábora, vagyis a baloldali erök figye­lemre méltóan törnek előre. Ma még nem lehel tudni, mi lesz a baloldal megerősödésének ha­tása, bizonyos azonban, hogy a kommunisU és a szocialista párt szorosabb együttműködése komoly lehetőségeket jelentene az amerikai im­j perializmustól független olasz külpolitika érvé­nyesítésének kiharcolása szempontjából. A bal­, oldali erők összefogása lényegesen elöseglthet­' né az olasz nép létérdekelt érintő nagy gaz­, dasági problémák megoldását és visszaszorít­hatná a klerikális reakció további népellene! ! célkitűzéseit. I Miközben Libanonban tovább folynak a fel­kelők harcai, az amerikai segítségre és szu­: ronyokra támoszkodó libanoni kormány a Biz­. tonsági Tanácshoz és az Arab Ligához fordult : Panaszában azzal vádolja az Egyesült Arat I Köztársaságot, hogy beavatkozik Libanon bel­ügyeibe. Ez a vád azonban teljesen légbő i kapott, s csak arra szolgál, hogy Chamun : Libanon köztársasági elnöke kormányklikkje • segítségével érvényesíthesse a hirhedt Eisen-I hower-doktrínát. Éppen ezért a panasz igaz értelmi szerzői, az amerikai imperialisták eg; pillanatig sem számolhattak a Biztonsági Tanáéi egyöntetű, az Egyesült Arab Köztársaságot el­narasztaló döntésével. Mamővereik csupán arra rányulnak, hogy a libanoni forradalmat nem­zetközi bonyodalommá tegyék. A csúcsértekezlet összehívásának meggyor­sítására Csehszlovákia kormánya memorandu­riot nyújtott át a Szovjetunió, az USA. Ang­ia, Franciaország, továbbá a lengyel és román lépköztársaság nagykövetelnek. A memorandum ital a Szovjetunió által ismételten felvetett egégetőbb kérdések megoldásának szükségére, ovábbá az atomfegyverekkel folytatott kisérle­:ek beszüntetésén és azok használatának be­.iltásán kívül hivatkozik a varsói szerződés sagállamai által kidolgozott május 24-i dek­arációra, amely javasolja, hogy az Északatlanti römb és a varsói szerződés tagállamai kösse­lek megnemtámadási szerződést A memoran­lum támogatja természetesen az atomfegyver­nentes övezet létesítésének eszméjét is. Ha­íánk kormánya késznek mutatkozik, töle tel­letöleg a leghatékonyabban elősegteni a csúcs­értekezlet összehívását, melyet a világ bé­keszerető népei annyira várnak. Szirt

Next

/
Oldalképek
Tartalom