A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-25 / 21. szám

bad öncélúnak lennie. A szocialista rea­lizmus utakat tör a díszlettervezés terü­letén is. Ma már elitérünk a sok cicomától, a klasszikus színpad barokkos cikornyáitől, amelyek a múltban sokszor elvonták a kö­zönség figyelmét a lényegtől, a darab iga­zi mondanivalójától. Ma már — talán az operettek kivételével — alig találkozunk a valóságot utánzó, naturalista díszletekkel. A színpadkép megalkotása is új irányban halad. Leegyszerűsödtek a forrnák, tom­pábbak a színek, nem oly rikítók, mint valaha. Minden fölösleges kellék eltűnik aj Színpadról, s csak az mariad ott, ami a darab légkörének megteremtéséhez okvet­lenül szükséges, — Ez alz elv érvényesül a Fadettánál is. — Természetesén. Noha romantikus ba­lettről van szó, a cselekmény a napoleóni időkben, tehát az ezernyolcszázas évek ele­jén játszódik, mégíis a legegyszerűbb szín­padképeket választottaim. Itt van mind­járt ez első jelenet makettje. Sűrű erdő, egy tisztáson áll Fadetta, egy félvad bre­tagnei parasztlány kunyhója. A díszlet itt Fadetta egyszerűségét, szegénységét, szívbéli tisztaságát doimboritja ki. Tehát az egész színpadi kép egyszerű, primitív. A kunyhó agyagos-íöldszínü. Hideg, puszta f térség, amelyet csak a fák között beszű­rődő egyetlen napfény-nyaláb tesz mele­gébbé. A fák magasaik, égbenyúlók, de j nem plasztikusak, hanem laposak, minden i fölösleges naturalisztikus levéldísz nélkül. Fadéttába beleszeret René, egy jómódú parasztfiú, akinek szülei a cifrálkodó, gaz­dag Maidilont szánták feleségül. A második felvonás Madlon házában játszódik le. Ez a színpadkép az előzőnek éppen ellen­téte: itt minden a polgári jólétről tanús­kodik: díszes környezet, dús, élénk színek. Érdekes színpadi megoldást kellett válasz­tató ebben a jelenetben, mivel a cselek­mény ho1 a házban, hol a ház előtt ját­szódik. Madlondk háziának homlokfalán, amely a szobai belső terét az utcától el­választja, vízszintes hézagok vannak, így Tóth koreográfus a balettmüvészek minden mozdulatára ügyel Szluka József felvéti A Fadetta egyik jelenetének próbája Díszletfestés kapcscflödik össze a nyitott ablakokon kí­vül a belső ás a külső tér egymással. — Meddig tart általában egy darab szín­padképének megtervezése? — Az előkészítő munkálatok eltartanak három hétig. A' tervek elkészítése, műsza­ki kidolgozása mintegy öt hetet vesz igénybe. Utána következik a műhelyi mun­ka. A Nemzeti Színház műhelyei a kapott műszaki rajzok alapján elkészítik a do­bogókat, díszleteket, kellékeket. Asztalo­sok, llakattosok, színfalfestök, kasírozók, applikálók, hálókötők hada lát munkához, s két-háröm nap alatt elkészítenek egy színpad! képet. — Közben telrmészetesen próbálnak a művészek. — Igen, ezalatt szorgalmasan folynak a próbák. A Fadettát már jó ideje gyako­rolja a balettkar Tóth Károly fiatal ren­dező, koreográfus vezetésével. Nézzék meg, ha kedvük van. A Vigadó egyik termében próbál a Nem­zeti Színház balettkara. Persze díszletek és kosztümök nélküli. Így aztán egy kicsit furcsán hat az egész a rivalda varázsa nélkül. Most látni, micsoda kemény munka előz Jrteg egfy-egy bemutatót. Tóth Károly szintén fiatal ember. Mű­vésznövendék, a moszkvai GITISZ koreo­gráfiai főiskola hallgatója. Ez az első mun­kája. Nagy lelkesedéssel dolgozik. Minde­nütt ott a szeme, minden mozdulatot kü­lön begyakoroltat, pedig olyan neves mű-vészek dolgoznak a keze alatt, mint Truda Taská-Boudová, Galina Basová, Zofia Cer­venáková, Vladimír Marek, Ladiislav Lejko, Jozef Zajko. — Milyen zsánerű ez a balett, Tóth elvtárs? — A Fadetta romantikus balett. Zienéjét Leó Delibes szerezte. Mi L. M. LaVrov­szikij koreográfiája szerint mutatjuk be. Ügynevezett kamara darab: az egész ba­lett tulajdonképpen négy-öt szólótáncosra épül fel, a kar csak egész jelentéktelen ki­segítő szerepet kap benne. Az egész tör­ténet a népszínművek romantikáját idézi; a gazdag legényt gazdag lányhoz akarják kényszeríteni a szülei, de a fiú a szívére hallgat, és a végén, a mátkáját az eljegy­zésen otthagyva, a szegény, de szorgos, jószívű Fadettával ,indul el jövendő éle­tének útján. Ezzel az apoteózis-szerű jele­nettel zárul a balett. — Sok munkát ad a betanítása? — Sokat, bár bailettművészeiink tehet­ségük legjavát adják, hogy sikerre vigyük a darabot. — Mennyi ideig tartanak az előkészüle­tek? — Nyolc hétig. Én ugyan nem maradok itt végig, vissza kell utaznom Moszkvába a főiskolára, ahol még tart a tanév, s csak majd a bemutatóra jövök vissza. — Hát akkor a viszontlátásra. A vizsgá- , kon is és al bemutatón is sok sikert kívá­nunk. TAR JANI ANDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom