A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-06 / 14. szám

To aoaszt sze It kilencszáz esztendeje már annak, hogy két utasember, „jámbor" hittérítők, akik az országépítő István király e.é Igyekeztek, betértek egy útmenti tanyára, éjszakai pihenésre. Kegyes olvasmányaik közben megzavarta őket egy kellemetlen, ny korgó hangba vegyülő női énekszó. — Mind a két vándor, idegen orszíg szülötte, és mester az akkori énekművészet dolgában, érdeklődéssé' hallgatta a magyarok zenéjét, vagy mint ők mondták: a „Simphoniam Hungaroru®n"-ot. Amint utánanéztek, megtudták, hogy egy kézimalmon őnő jobbágynő énekét hullják. Másnapra kelve a vándorok egyike — akit később Szent Gellért néven ismer a történelem — meghagyta, hogy aranyakkal jutalmazzák énekéért az énekest. Vajon mit énekelhetett a kézimalmon őrlő jobbágynő? Vajon már egészen elfelejtette a magyar nép a régi idők ősi dalát? A városi műdalok és álmagyar „nóták" kiirtották az igazi magyar dalt? Vajon az ósi magyar népdalt, ami most van elhallgatőban és bizony már csak itt-ott hallani, sikerül-e átmentenünk új életünkbe, vagy átadja helyét az európai és amerikai külvárosok kétes értékű muzsikájának? Olyan kérdések ezek, amiknek döntö súlyát csak az mérheti fe., aki tudaté-I vizet arasz /... leti hatalmi érdekek között. „Két pogány közt eqy hazáért omlik ki vére", amint a kuruc nóta mondja. Azonban minden „Sok ellenes tzélzások',' között is megőrizte mindmáig azt, amit az őshazából magával hozott. Sőt még a legnagyobb ellenségnek, az úri magyar nótának sem sikerült kiirtania az ősi magyar dalt. S ma csupán rajtunk áll, hogy magunkévá tegyük azt, ami különben visszavonhatatlanul elsüllyed, eloszlik és helyet ad valami másnak, ami rossz és idegen. Tanuljunk, daloljunk tehát minél több népdalt. De mit is énekelhetnénk ilyenkor tavasszal, amikor — mint Ady írja: Pufók felhők, dalos fuvalmak, Foltos fény-mezők a mezőkön, Kínok a szívben, ő jön, ö jön, A szent Tavasz... Veres Sándor a következő gyönyörű csángó népdalt jegyezte fel: Tavaszi szél vizet dras2t Virágom, virágom. Minden madár társat választ Virágom, virágom. ban van annak, hogy a legősibb néphagyományunk a magva r nyelv és ennek pedig egy testvére a magyar dallam. A magyar nép a honfoglalás őta ütközőpont, védőbástya volt a nyugati és a ke-Hát én immár kit válasszak Virágom, virágom. Te engemet s én tégedet Virágom, virágom. Zöld pántlika, könnyű gülyn í.ráqom. virágon: Mert azt a szél könnyen .'áj, Virágom, virágom. De a fátyol nehéz gúnya Virágom, virágom. Mert azt a bú letagolja Virágom, virágom. e dal költői és megőrzői a csángók, Moldaváben élnek. Az egykori moldavai vajdaság. Románia egvik tartománya. Átszeli a Szeret folyó, melynek két partján, különösen Bákő és Román megyében, sok községben laknak magyarok, akiket csángóknak ázoktunk nevezni. A dalt szélesen, mintha csak a tavaszi s::él zúgását akarnánk utánozni, nyugodt lépés ütemében kell előadni. A népdal képes beszédében a természetbeli kép nem más, mint egy küszöb, s mint ezt átléptük, már a lényegnél Is vagyunk: „Hát én immár kft válasszak?" Valahogyan önkéntelenül is József Attila jut az eszünkbe: Tavasz van, tavasz van, gyönyörű ta -asz, a vén Duna karcsú gőzösökre gondol, tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érced-e? Szerető is kéne, friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás, őzikém, mondanőm. ölel) meg igazán!,»t n népdal hőse (mindenki aki énekel) azonban vem ábrándozik, hanem rögtön választ és válaszol: „Te engemet s én tégedet". A következő versekből, mintegy az előbbi sietséget ellensúlyozó, megkapó életbölcsesség árad. „Zöid pántlika könnyű gúnya", ezt a hajadonok visel"k. nekik még nincs Igazi qondjuk. Annál inkább azoknak, akik a nehéz qúnyát — a fátyolt — viselik, a mennyasszonyság, a férihezmenetel, a hitvesi élet felelősségteljes jelét. Még a legigényesebb irodalmárt ís megragadhatja e népdalszöveg pár mondatának érzelem- és gondolatgazdasága. Énekeljük hát ezt a dalt, vagy mint József Attila mondja ... Pattantsd ki a szíved, elő élő a rügyekkél — s mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! MÖZST FERENC A csernoiek a XI. Pártkongresszus tiszteletére Nap mint nap mozgalmas élet jellemzi a csernői vasútállomást. A sínpárok tucatio'n vagonok ezrei állnak: megszakítás nélkül folyik a tolatás, kirakás-berakás. Olykor-olykor éles füttyök hasítanak Tele a levegőbe. Hol a szovjet, hol a mi mozdonyaink jelzik érkezésüket indulásukat. Az egy'k helyen " Szovjetunióból érkezett gabonát, műtrágyaféléketPobeda luxuskocsikat rakják át... a másik helyen az úgynevezett „Magas Rámpán" szaporán ömlik alá a vöröses-barna vasérc ... a harmadik munkahelyen pedig hatalmas ciszternákból benzin-nafta kerül a mi kocsiainkba. — A gép, mégis csak gép!... mondják elégedetten a gabonaféléket átrakó munkások. A géplapátra mutatnak, melynek segítségével 50 tonnával emelkedett egyegy munkacsapat 'eljesitménye. műszak alatt. De még valami: amíg id -genkedtek a géplapát használatától, addig hatan dolgoztak egy-egy munkacsapatban. Most már négy ember is elég s mégis nagyobb a teljesítmény. Nincs olyan műszak, hogy Timkt, és Szovák elvtársak ne vágnák ki r rezet!... A gépek helyes alkalmazásával-lelem nyességükkel műszaknormájukat állandóan túlszárnyal iák. Tíz évvel ezelőtt még csak jelentéktelen állomásnak tűnt a csernői vasútállomás. Ma nemcsak hazánk, de középeurópa legnagyobb vasútállomásainak egyike. A tíz év előtti faházak helyén, most többemeletes házak, korház, iskolák állnak. A nemrég elkészült vasútállomás épülete vetekszik akármelyik nagyvárosi vasútállomás épületével. Ragyogó, tiszta váróterem, étkezde, büffé, könyvtár, borbélyüzlet található benne. A csernői vasútállomás egy évvel ezelőtt önálló községgé »ált. Saját nemzeti bizottsága van. A nemzeti bizottság munkáját a Nőbizottság tagjai is hatásosan segítik. Igyekeznek szeb'oé, kellemesebbé varázsolni az új község dolyozóiw/k életét. A Nőbizottság tagjai 3500 brigádöra ledolgozásóra tettek felajánlást. Parkokat, iátszótereket létesítenek. Amíg az asszonyok az ittlakók életének szebbé tételén fáradoznak, addig a férfiak egyre szorga'masabb munkával segítik elő e nagy fontosságú vasútállomás foknzott feladatainak a teljesítését. Igyekeznek csökkenteni a vasúti kocsik illását,. 'okozzák a biztonsági intézkedéseke!, emelik a munkatermelékenységet A XI. Pártkongresszus tiszteletére 2.200.000 korona megtakarítást érnek el. Jó munkájuk kihatással van nemcsak népgazdaságunk, de a szocialista tábor többi országainak, valamint a gyarmati igából felszabadult országok nemzetgazdaságának gyorsabb fejlesztésére is. Külkereskedelmünk jelentős részét a csernői át rakodó állomáson bonyolít iuk le. Bizonyos mértékben tehát az itteni dolgozókon múlik, hogy a megrendelt árukat ideiéhen a rendeltetési helyükre futassuk s fordítva, hogy a hozzánk érkezett áruk uauancsak idejében és rendesen megérkezzenek. F. K. 15