A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-06 / 14. szám

t ____ _^ , - _ szült Amuletumot. mert nagy emberektől ÉB R R BB Im I % _ -ÍL^y _ való hallásból, mind penig olvasásból" ^ BB BT^ BF II I f^T ^^ tudja micsoda hirtelen halál érte azokat, kik ilyet viseltek. Nem lehetne felsorolni a tőle ajánlott A Hét ez évi 3. számában Szántó György ve vagdalván megfőznek" stb., vagy „ha sokféle különös gyógymódot. Még talán a „Szegény Sinlődöknek" c. orvosi könyv az Martiusban a fészekből szedsz két megemlítem, hogy a kőlikásoknak azt ismertetésében ezt Írja: ..Nem is sejtette vagy három Holló-fiat, új fazékban porrá ajánlja: „Kössenek hasára gyenge Kutya (a zsolnai antikvárius), hogy ezzel az 1791. égeted" stb. De ugyanerre a betegségre: kölyköket, melyek a miatt megkólyikásod­évi kiadvánnyal a magyarországi s egyben „A Fürj hús titkos erejével ártalmasnak nak magok is, és elvesznek." szlovákiai egészségügyi népfel világositásnak tartatik" Mindezeket elolvasva, érdekesek a könyv az első nyomtatott, könyvalakú ősét adta „A Torok-gyék" gyógyszere: „A Fetske befejező sorai: „Egyéb, itt az Asszonyok kezembe." fészket egészen tollastól, gazostól főzd által elkövetni szokott bolondságokat. Nekem ennél 100 évvel korábban. 1692- meg Fa olajban, szitán törd által, az Eb- minthogy a természetben semmi erejét ben kiadott érdekes orvosi könyv van a nek fehér asszú ganéját megtörvén, ele- nem láttyuk, nem is említtyük." birtokomban, és valószínűleg ez az első gyítsid belé, kösd bé torkát véle." A felsorolt furcsa gyógymódokon kívül Ilyen magyar nyelvű mü. mert a „Kedgyes A szülés könnyítésére igen ajánlja: minden betegségre sokszor ma is használt Olvasóhoz" címzett előszóban ezt írja a „Vegyék azért a Tyúknak epéjét, (jobnak diétát.és gyógyfüveket ajánl, és sokszor szerző: „Ezek a gondolatok viseltenek en- tartyák a fekete Tyúkét) és kennyék meg tanácsolja, hogy a gyógyszert a beteg gemet és indítottak arra, hogy rend sze- a köldökét vele; igen segfti. Eövedzék által „Borba igya bé." rint való dolgaim között e Könyvet Írjam, Kígyó bőrrel, melyet le szokott vetkezni A mézet általában mindenre igen jó tudtomra e materiáról való írás a mi nyel- a Kígyó." gyógyszernek tartja. Oda is jegyezte valaki vünkön nem lévén". A kónyv cfme: Továbbá „Igen hathatósnak dicsirik a a könyv utolsó lapjára: „Hogyha az Mézet Martiusban fogott Nyúl szemét; szépen Kenyerrel eszed, az öreg embert hosszú Pax Corporis vegyék ki egésszen, hogy a benne való üdeüké Teszi és elméjeke: frisseségben Az az nedvesség ki ne folyon; borsollyák meg tartja." Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak erőssen. a tángyéron szárasszák meg: szük- A könyv hü tükörképe a korabeli or-Okairól Fészkeiről, s azoknak Orvoslásának ség idején azon borsossan (a szeme fé- vostudománynak, amely bizonyára ezen a módgyáról való nyével belől fordítván) kössék a hasára, szinten volt egész Európában, hiszen szer-Tracta akar a feje lágyára." zője Helvétiában végzett Nagy érdeme Melyet Manvar nyelven másodszor ki-adott Nagyon érdekes, amit a pestisről Ir: Pápai Pariz Ferencnek, hogy ily gondosan PÄPAI PARIZ FEIIENCZ, „Legelsőben is, mivel az Aérben uralkodik összegyűjtötte és könyvalakban kiadta M D llelvetiában azon Facultásban Hites a Dög. el kell távoztatni mindent, valami mindazt, amit a betegségekről és azok Assessor, az Enyedi Collegiumban edgyik azt megferteztetheti." Szükségesnek tart- gyógyításáról tudott, mivel fontos forrás­méltatlan tanító. ja a házakat, utakat „minden rútságtól munkát adott a magyar orvostudomány Lőcsén tisztán tartani. A kutakat kiváltképpen. Sőt történetéhez. Nyomtat: Brewer Samuét, 1692. Eszt. a megdöglött házából még ruháit Is el kell Könyvét nemes céllal Irta ez kitűnik a onnan tiltani El kell távoztatni a meg- már fen t említett előszó befejező soraiból A szerző hét könyvre osztja müvét, egy- döglöttekkel való közösködést, mulatást is : egv könyvben tárgyalja a — szerinte — stb. Kiváltképp- az atyaf az atyafitól ' , _ .. , . egy csoportba tartózó betegségeket. könnyebben megdöglik, naqyobb lévén a . " , Tt 8Kartam en eDDe n luaossaKnaK Bár a könyvben sok olyan megállapítást vérnek azok között hasonlósága." frte,mé t TMg-fogm. nem-is azoknak .rom; és receptet találunk, melyek ma is hasz- A pestis okául az ínséget tartja. Szavai h a "er n . 8 2 iOyefogyott szegényeknek, k.k­nálhatók. mégis elámul, sőt elszörnyed az erős szociális érzésről tanúskodnak: .Meg- "e ,k nl n «en m 'n kezek ügyeben ér­ember. milyen nvógymódokat ajánl 266 év- esik ez a drágaságban is. mikor a nagy ^bbTafel sliÄed"aKeTb.r«S£ vei ezelőtt a szegény betegeknek a Hel- szükségnek miatta mindent össze-eszik a ,areDD . tala l segeűsegea a beteg barom, vénában végzett Hites Assessor! szegény ember: holott a nagy rendeknek m, .n .t / bet e 9 embe r . E . KTMyv b °l »entg Pl. a gutaütés gyógyítására azt tanácsol- egerei és egyéb férgek gabonában felettébb szukse 9e «e z képest olvasnat, vagy na ma­ja: .Némellyek azt is nagy haszonnal tse- bövölködnek." ?a "e m tud olvas athat mással nyavalyá­lekedték, a fejét az Gutta ütötnek meg A gyógyrüveken kívül itt is sok zavaros JfTM . a h ®te!) Ne m 's igazitok mina borotválták, jó erőss ßgetborra! megmos- gyógymódot ajánl Pl.: „Az Amuletumok F3,1 1 "4 8 "' *ane m n^szent hazunknál ták és rajta meggyújtották, melynek hév- nyakba köthető orvosságait. Igen jeles 'el-telálhat6 szereket igyekeztem a Sze­ségétől szépen ébredett a beteg." Ámuletum telik ki a Június vagy Augusz- Hlyeknek a kedvekért előszámlál»!.. „A Kórság vagy Nehéz Betegség és tus melegébe fogott csirke-Békából, vagy Igyekezete valószínűleg elismerésre ta-Nyavalya ki-rontás" ellen jónak találja, ha pedig csak a közönséges varas-Békából is." lál t . mi v el könyve két kiadást ért el. „Fetske vagy Szarka fiakat elevenen ősz- Nem ajánlja azonban „az Arsenicumból ké- M. Nem messze a Tátrától, a Fekete Duna­jec közelében bújik meg Sztrányany, a kis szepességi falucska. Magasan fekszik a hegyek között. A legmelegebb augusztusi napsugarak is alig érik. Fából van elég, , még a sziklák repedéseiből is hosszú, vé­kony fenyők törnek az ég felé, de annál kevesebb a termőföld. Az is sárga, agya­gos. Fukarul osztogatja kincseit, bár­mennyit kínlódnak is rajta a parasztok. — Nem terem itt más csak krumpli — mondják a falusiak, és hangjukban nincs is szomorúság, megszokták már. Vasárnaponként a templom köré gyűl a falu népe. Sokan azonban kint maradnak a padokon, habár odabent má- folyik az istentisztelet. Fiatalok nemigen vannak köztük azok inkább az újjáépült művelő­dési házban telepednek le. Nem is tetszik ez az öregeknek: — Ezeknek már az Isten sem kell — dörmögik egymás közt — az ö dolguk mit csinálnak. A lányok és asszonyok még mindig nép­viseletben járnak. Fehér vagy bordó ha­risnyát, rakott szoknyát, rózsás pártát vi­selnek, melyen hosszú, színes szalagokat lebegtet a szél. A férfiak keveset voltak otthon, a vilá­got járták, így aztán ök már városi ruhát hordanak. Mikor idegen jön a faluba, az öregeknek megoldódik a nyelvük. Sokat tapasztalt emberek ezek a volt drótosok. Bejárták a fél világot, kétszer, háromszor is vol­tak Amerikában, van miről beszélniük. A legügyesebben Józsi bácsinak pereg a nyelve Van már vagy nyolcvan éves. az arcán annyi a ránc, hogy alig lehet ki­venni az orrát meg a száját. Szeme mintha mindig könnyben fürdene. de azért élénk. Vagy három sárga fog meg akad a szájá­ban, azokkal szorítja görbe pipáját. — A mai fiataloknak könnyű a dolguk. — Így szokta kezdeni érdekes és tanul­ságos történeteit. — Van itt a vidéken annyi gyár. hogy mindenki könnyen megkeresheti a kenye­ret. De mihozzánk bizony mostohább volt, a sors. Otthon az asszony, sok gyerek — és azt a sárga földet, akárhogy műveltük, nem adott soha többet néhány zsák krump­linál. Mit volt mit tenni, nekivágtunk a nagy­világnak. Kimentünk Amerikába. Jó né­hány évet dolgoztunk ott, aztán mikor összegyűlt a pénz — ha össze jött — hazatértünk. De biz' az édeskevés volt. Elfogyott egyhamar, aztán megint útnak kellett indulni. Sokan ott maradtak véglegesen. Azt mondták: mit csináljanak azon a sárga, terméketlen földön — nem lehet ott meg­élni. Én is ott maradhattam volna — foly­tatja Józsi bácsi — de valami haza hú­zott. Talán ez a sárga föld. amely mind­nyájunkat megszült, vagy ez a hideg nap, mely még nyáron sem ad elég meleget. És azok, akik kint maradtak, talán bán­ják. Mégis csak itt van az ember otthon. Itt éltek, nagyapáink, itt kell élnünk ne­künk is. — És a fiatalok — az öreg legyint a kezéret —, azoknak már nincs ilyen gond­juk T«'enőtt a vidék gyárkéményekkel. Van itt nur munka, megélhetés, — egy új világ. SZÖDY VIKTOR 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom