A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-30 / 13. szám

Gl dől l Kétségtelen, hogy a, Csemadok helyi csoportok tevékenységében a műkedvelő színjátszás foglalja el a legnagyobb helyet. Nem csoda ezért, hogy minden akció közül a színjátszók vetélkedésének van a legnagyobb visszhangja. Beszámoltunk már arról, hogy a legutóbbi hetekben a bratislavai, a nyitrai, a kassai és a besztercebányai kerületek legjobb színjátszó együttesei mérték össze az erejüket. A somorjái'ak Dihovicsni.i szovjet szerző Nászutazás című zenés vígjátékával, a lévaiak az Igazgató ur nevenapja lengyel szatírával Ögyallán, a kassaiak Guthy Soma A kormánybiztos című bohózatával Bratislavában. a fülekiek pedig Schiller Ármány és szerelem című drámájával Kassán léptek a közönség és a szakavatott bíráló bizottság elé. Ezek után Léván összejöttek a bírálók, hogy kicseréljék véleményüket és a meghívott rendezőkkel közöljék a verseny eredményét. Fellegi István, a Matesz igazgatója bírálatát levélben küldte el. A Nászutazás előadásánál elsősorban a mai tárgyú darab kiválasztását értékelte. A színészi játékot általában kielégítőnek találta, azonban kifogásolta a cselekmény és a beszéd hiányos összhangját, valamint a sok szünetet. Suchy Emil, az Ukrán Nemzeti Színház vendég rendezője a zenei betéteket bírálta. Ha nincs megfelelő hanganyag, inkább hagyjuk ki a zenei részt — mondta. Az elhangzott bírálatokra Balhéim Mária, a darab rendezője válaszolt. Elismerte a felsorolt hibákat, azonban hivatkozott az objektív nehézségekre, néhány megbetegedett szereplő hirtelen helyettesítésére vagy indiszponáltságára. Ä lévaiak címére Fellegi István a következőket írta: Az igazgató úr nevenapja időszerő darab, az egyébként tehetséges szereplök azonban nem tanulták be megfelelően a szöveget. Az ögyailai színpadon kicsi a játéktér és zavarólag hatott a sok díszlet. Ehhez a kérdéshez Füri Ferenc a darab főszereplője szólt hozzá. Elismerte, hogy szerepe nehéz, amellett valóban zavarta a kis színpad. Ii eines Ugyancsak bajok voltak a súgóval, aki váratlanul közbejött események miatt csak „beugrott", és nehéz feladatát gyakorlatlanul végezte. Vilcsek Béla, a helyi csoport elnöke, valamint Nagy és Danis rendezők elfogadták a bírálatot. Kérték a központ támogatását és Suchy rendező megígért segítségét további színjátszó munkájukhoz. A fülekiekről a bírálók általában elismerően nyilatkoztak. A nagy fába vágott fejsze éle nem csorbult ki, a fülekiek becsülettel helytálltak. Fellegi István szerint ugyan a vontatott párbeszédek fékezték a lendületet és a cselekmény meg a szöveg nem volt mindig összhangban. A díszletek és a kosztümök azonban jók voltak, dicséretes a kulisszák gyors váltása is. Suchy Emil a rendezői felfogásban talált hibát. Úgy látta, hogy a rendező túl sokat bízott a szereplők ösztönére. Az értékeléshez Gyurcsó István is hozzászólt. — Meglepett — mondta —, hogy a fülekiek megbirkóztak Schiller szövegével. Választásukat mégsem tartom a legszerencsésebbnek. Az Ármány és szerelem a Fülek környéki falvakban bizonyára nem annyira társadalmi mondanivalójával, mint inkább a korhű kosztümök csillogásával arat majd sikert. Ezzel hibás útra tereli a falusi színjátszók elképzelését, akik a sikeren felbuzdulva inkább az elmúlt idők megelevenítéséhez fognak vonzódni, mint a kevésbé romantikus környezetben lejátszódó mai tárgyú darabok előadásához. Kozsár Tibor füleki rendező és Varga Károly, Ferdinánd megszemélyesítője a kassai előadás fogyatékosságait nagyrészt azzal indokolták, hogy késett a vonatjuk és a négy órás előadáshoz nem maradt elég idejük. Kérték, tegyék lehetővé. a színjátszó csoportok kölcsönös tapasztalatcseréjét. Nekik például még nem volt alkalmuk látni más műkedvelők játékát. Kassa nem képviseltette magát az értékelésen. Bratislavai fellépésükről Egri Viktor levélben közölte véleményét. A kormánybiztos gyenge boder seny hózat és semmiféle lehetőséget nem ad a jó színészi munkához. Az előadás sem Kassán, sem a vidéken nem teljesítheti elsődleges feladatát — nem nyújt erkölcsi és eszmei tanulságot. Mindez nem a színészek képességeit marasztalja el, akik közül sokan igen jól helytálltak. * * * Az értékelés eredménye végül is ez volt: Fülek és Léva érdemelte ki, hogy mint a két legjobb együttes még egyszer összemérjék, erejüket. A fülekiek Léván a lévaiak Füleken mutatják be tudásukat. Az így véglegesen eldőlt elsőség jutalmaként Kassára, illetőleg Bratislavába jönnek vendég szereplésre. Az értékelő vita során számos érdekes vélemény hangzott el a műkedvelő színjátszás erkölcsi szabályairól, a színészek fegyelmezettségéről, a rendezők szakmai hozzáértéséről es tekintélyüknek megőrzéséről. Javaslatok hangzottak el, hogy tegyenek lehetővé további rendezői tanfolyamokat, esetleg távtanulást. Mindezekre a kérdésekre Pathó Károly elvtárs, központi Csemadok-titkár válaszolt. Megígérte, hogy a központ gondoskodni fog megfelelő szakemberekről, akik szükség szerint segítenek a rendezőknek a műsorra tűzött darabok eszmei mondanivalójának kifejtésében a szereplők előtt. Ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a a vidéki művelődési házak igénybevételénél megszűnjék a szigorú bérletrendszer, A művelődési otthonokat a helyi tömegszervezeteknek egyenlő arányú anyagi ellenszolgáltatásért közösen kell használniok. Sebők elvtárs kerületi titkár bejelentette, hogy ezt a kérdést a KNB éppen tárgyalja, és rövidesen javítanak a helyzeten. Az értékelést a részvevők tárgyilagosnak és igazságosnak tartották. Közösen megállapították, hogy hasonló versenyek nagy nyereséget jelentenek a szlovákiai magyar műkedvelő színjátszás fejlődése szempontjából. —go— a A Csemadok lévai járási konferenciája A lévai járás Csemadok csoportjai március 16-án, vasárnap tartották meg VIII. járási konferenciájukat. A járás 16 községéből 14-ben van helyi csoport és ezek képviseletében mintegy 50 funkcionárius jelent meg a konferencián. Az egybegyűlteket Kender járási elnök, majd a lévai nyolcéves magyar iskola pionírjai köszöntötték. Ezután kerül sor a járási vezetőség beszámolójára, amit Juhász József járási titkár ismertetett. A beszámoló részletesen elemezte a helyi csoportok problémáit, kiemelte és példaként állította a többiek elé egyes községek Csemadok tagságának tevékenységét. Különösen sokat emelegette Kálnát. Garamlököt, Vámosladányt és Felsőszecsét, ahol mind a népnevelő, mind a szervezeti élet igen élénk. Rámutatott, hogy amely községekben jól dolgozik a Csemadok, ott általában az EFSZ-ek is jói működnek. Juhász elvtárs a jövőre vonatkozólag néhány fontos kérdést szorgalmazott: a Csemadok helyi csoportok készüljenek fel az idén is népnevelő munkájukra, vegyék ki részüket az országos akciókból, a város és falu szépítéséből, javítsák meg a tagság növelésének arányszámát, amely az eltelt évben csak 10—20 százalék volt, használják ki a helyi hangszórókat, tartsanak hetenként legalább egy fél óra Csemadok adást. A beszámolót követő vitában tizenketten szólaltak fel. A vitázok az általános szervezeti kérdések mellett elsősorban a falusi ifjúság magatartásával foglalkoztak. Macák Sándor tanító, a garamlöki helyi csoport elnöke közölte a sajnálatos tényt, hogy bár községük szocializálása csaknem száz százalékban megvalósult, az EFSZ jól működik és jói fizet, mégis azt tapasztalják, hogy a fiatalság a rosba igyekszik, menekül a faluról. Ezt a problémát vetette fel Pataki Elek kálna1 tanító is. Úgy vélte, hogy a falun maradt fiatalok alacsonyabb rendűeknek érzik magukat a városokban, üzemekben dolgozóknál. Biztosítani kellene ezért szellemi és kulturális fejlődésük feltételeit, szorosan összekapcsolni az EFSZ-ek és a CSISZ ezirányú tevékenységét. Raksányi elvtárs arról beszélt, hogy a nagymérvű városba özönlés a régi rendszer bűne. Akkoriban a szülök, a földnélküli jánosok, mesterség tanulására biztatták a fiatalokat, akik otthon csak kenyérpusztítók voltak, a városon pedig még „úr" is lehetett belőlük. Ez a régi felfogás most megbosszulja magát, pedig ma a jól gazdálkodó szövetkezeti dolgozó többet keres, mint az üzemi munkás. A felvetett kérdésekre előbb Spisiak elvtárs, a járási pártbizottság küldötte, majd Kanyar István kerületi tanfelügyelő, a Csemadok nyitrai kerületének elnöke válaszolt. Spisiak elvtárs bejelentette, hogy a járási pártbizottság fokozott figyelmet szentel a falusi fiataloknak. Az eddig elhanyagolt CSISZ munkáját megjavítják. A magyar fiatalok helye a CSISZ-ben van, lehetővé kel! tenni, hogy ott saját anyanyelvükön működjenek. — Mi sem voltunk jobbak mint a ma annyit szidott fiatalok — mondta Kanyar elvtárs. — Csakhogy a mai fiataloknak több az anyagi lehetőségük a szertelen életmódra. Mi felnőttek hibát követtünk el. Elmulasztottuk felvilágosítani őket, hogy a mai jó életet nehéz áldozatok árán szereztük meg, és azért meg kell becsülniök. Az ifjúság városba tódulása egyébként az utóbbi években lényegcsen csökkent. A vita során felszólalt Pathó Károly, a Csemadok központi titkára Is. Világosan kifejtette a szocialista hazafiság lényegét, és felhívta a jelenlévő funkcionáriusokat, harcoljanak erélyesen a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai ellen a magyar dolgozók soraiban. Pathó elvtárs szavait támogatta felszólalásában Spisiak elvtárs, aki kiemelte, hogy bár a hivatalos nyelv tudása minden szempontból ajánlatos, mégsem kötelező. Nem az a fontos, ki milyen nyelven beszél, hanem hogy szocialista szellemben beszéljen és gondolkozzék. A szlovák és magyar burzsoá nacionalisták elleni harcot a járási pártszervezet a szlovák és magyar kommunisták segítségével akarja megvívni. A felszólalók közül többen foglalkoztak az A Hét című kulturális hetilappal. Macák elvtárs kifejtette, hogy a lap eleinte jobban a falusi dolgozók szívéhez tudott férkőzni, mint mostanában. Javasolta, hogy a Csemadok tagok írjanak a lapba, mert az A Hét olyan lesz, amilyenné maguk az olvasók teszik. Raksányi elvtárs azt ajánlotta, foglalkozzék az A Hét többet az idősebb parasztokkal, kérdezze ki őket, hogyan éltek 30—40 évvel ezelőtt, amikor egy szobában 3—4 uradalmi cseléd családja lakott. A lévai járási konferencia színvonala általában jó volt. A funcionáriusok tagságuk megbízásából számos értékes kötelezettségvállalást jelentettek be. A felszólalók komolyan és felelősségteljesen nyúltak a problémákhoz, amelyeknek alapján egészséges és pozitív fejlődési irányt mutató határozatot hozhattak. Reméljük, hogy az újonnan megválasztott járási vezetőség a határozat pontjait sikeresen meg is valósítja. GÁLY OLGA 10