A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-01 / 48. szám

^ Két e^/jetfifm/ei Ket jelenet Gorkij megfilmesített novellájából, a Malvából шллллллшшшшшшшшшжш xxxxz MALVA Csak aki sokat éhezett, nyomorgott, tud ezekről az élményekről olyan remekművet alkotni, mint Makszim Gorkij, az emberi sors ésl főleg az orosz néplélek nagy ismerője. Maivaj cimü novellájának megfilmesítése alkalmával Ízelítőt kapunk azokról a nekünk már szinte hihetetlennek tűnő viszonyokról, melyekben ő tapasztalatait gyűjtötte. Egy Kaspi-tenger melletti halászfaluban a kolónia tagjai nehéz munkával keresik megi kenyerüket, és egyhangú életükben más vágyuk nincs is. Csak iMalva, ez a szép és különös teremtés szeretne eljutni a messze tengereken át olyan helyekre, hol másfajta aimberek élnek. Kiszámíthatatlan nő, különös még a viszonya is egy Vaszilij nevű öregi halászhoz, aki feleségét ésl felnőtt fiát hagyta el, és évek óta éli a halászok között. Azonban egy napon megérkezik fia, Jakab, A különben jóakaratú és apját szerető fiút Malva asszonyisága hatalmába keríti. Malva azonban csak játszik vele, mint a halászfalu többi férfiával is. Vaszilij nyugodt életének vége, Malvát meg: akarja magának tartani, mint az élet utolsó ajándékát. Malvát mégis elveszti. A faluban összetalálkozik egv férfival, Szerjozsával. Ez teljesen leköti a nyugtalan asszonyt. Vaszilij a kudarc után fiával megbékélve, visszatér feleségéhez. A szovjet filmgyártás, ha klasszikusai müveit dolgozza fel, rendszerint kitűnő típusokat szerepeltet. Ez a jelen esetben is, megtörtént, azonban Braun rendezőnek ' mégsem slfkierült e szép színes filmbe igazi Gorkiji levegőt belevinni. Habár a művészek egyenként kiváló teljesítményt nyújtottak, elsősorban a gyönyörű D. Ritenbergszova — Malva, aki ezért az alakításéiért a velencei nemzetközi filmfesztiválon a .Kiváló színésznői teljesítményért" dijat nyerte el. P. Uszovnyicsenko — Vaszilij, A. tgnatjev — Jakab, és G. Juhtin — Szerjózsa elsőrangú alakítást nyújtottak. APÁK ISKOLÁJA Ladislav Hellge az első, egész estét betöltő filmmel mutatkozik be. A fiatat rendező I. Kriá szövegét dolgozta fel, és bebizonyosodott, hogy a kísérlete kitűnően sikerült. Helge az utóbbi évek legjobb hazai filmjét készítette el a barrandovi műtermekben. A film bátor mondanivalója» mellyel a mai problémákba belenyúl, humánus tendenciája, széleskörű nevelőhatása, mind megannyi ok, amiért e film példaképül állhat a sok silány, cél nélküli film előtt. Egy tisztességes tanítóról van szó, akit bátor és becsületes gondolkozásáért, emberiességéért a közvélemény elítél. Pelikán, ' a tanító kiegyensúlyozatlan házasélete miatt egy időre elhagyja " Brnót és Milonicébe helyezteti magát. *0j helyén főleg a fiatal, karrierista igazgató tör munkássága ellen. Pelikán mér az első nap észreveszi a valódi pedagógiai munka hiányát, s elszörnyülködve látja a gyermekek tudatlanságát, a meg nem érdemelt jő bizonyítványokat, megismleri kollégái jellemét, a kisváros hangadó elemeinek hatalmát. De nem hagyja magát céljától eltéríteni, megfélemlíteni, sem többé-kevésbé jóakaratú taná-Az api csókkal megvásárolni. Türelmesen, de kitartóan harcol a gyermekeikre hiú szülőkkel, az alkoholistákkal, sőt magukkal a gyermekekkel is. ÉPP núkor már munkáját az első siker koronázna, újabb mocskos pletykákkal elmozdítják helyéről. Pelikán elhagyja a kisvárost. Egy mélyen megbántott, tetőtől talpig, tisztességes embert visz el a vonat, akit a hozzá legközelebb állók megsebeztek. Karéi Höger feledhetetlen művészettel keltette életre a hivatását életcélnak tekintő, kitűnő pedagógust, a. tapasztalt, gondolkodó embert. Túlzás nélkül jeliemzete ezt az: ideális embertípust. Utána mindjárt a gyermekszereplők játékát kell legmagasabbra értékelnünk. A gyermeki lélek mély ismerete, érző sziv és sok türelem kell ahhoz, hogy gyermekkel üyen élethű játékot lehessen produkálni, A iskolaigazgatót, ezt: az alapjában okos, de önző érdekembert J. Mixa játszotta nagyszerűen: A pedellus szerepében kiváló S. Neumann ugyanúgy,, mint az öreg tanítót alakító L. Pesek. De dicséret illeti meg a film minden szereplőjét, mert együttesen részesei annak a nevelőmunkának, mellyel bemutatják a szülők ée pedagógusok gyakran, oly. helytelen viselkedését. SJMKÖ: MARGIT t iskolája I