A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-04 / 31. szám

Két kép az algériai szabadságharcosok fegyelmezett osz­tagairól Alger ellenséges hangulatú utcáin fiatal francia katonák cirkálnak Bizonyos, hogy akik Algé­riát Franciaországnak te­kintik, azok képtelenek fel­ismerni, hogy Franciaország háborút viseljen Algéria el­len. Rendőri beavatkozás ? Igaz, hogy ez a háború bi­zonyos szempontjaiban ha­sonlít a rendőri beavatko­záshoz, amelyet egyébként mélységesen elítél a közvé­lemény. Nemrégiben a francia jo­gász szövetség „A jog bará­tai" címen vitát indított a legkülönfélébb politikai pár­tokhoz tartozó személyek között arról, vajon a rend­őrségnek Algériában alkal­mazott módszerei nincse­nek-e ellentétben a jogrend­del. A válaszok nagyobb része elmarasztalólag hangzott. A felháborodás erre olyan, méreteket öltött, hogy a kormány kénytelen volt bi­zottságot felállítani a jogok és szabadság megvédelme­zésére Algériában. Ez indí­totta Duchet-t, a Nemzeti Függetlenség központi fő­titkárát is arra a kijelen­tésre, hogy Franciaország a • nemzet erkölcse ellen harcol és ezéit nyilatkozott Metides France is legutóbb a radiká­lisok kongresszusán így: „Algériában fasizmus ural­kodik." * * * ELMÉLET: Az algériai kormányzó által a száraz­földi hadsereg számára ki­odott egyik brosúrában a következő sorok olvashatók: „Tűzvész, fosztogatás és term, íme ez a három em­beri hajtóerő, amire a pszi chológiai háború támasz­kodhat." ÉS A GYAKORLAT?: A muzulmán kereskedők be­zárták boltjaikat. De a ka­tonáknak parancsuk van az üzleteket mindenáron újra kinyitni. A redőnyöket ki­szaggatták és sok üzletet kifosztanak. . Pontos adatok alapján be­bizonyított tény, hogy egy hónap leforgása alatt 11 ezer 20-25 év közptti algériai férfit végeztek ki, 11 falut földig leromboltak. Négyezer négyzetkilométernyi terüle­tet oly módon ürítettek ki, hogy 300 ezer lakost elhur­coltak. Mindez a francia gyarmatosítók embertelen kegyetlenségét tanúsítja. Hiába azonban minden erő­szak — a világ szabadság­szerető népei már tisztán látják, hogy bekövetkezett a kolonializmus alkonya. * * * Azoknak az újságoknak hasábjain, amelyek tulajdo­nosaik érdekeit szolgálják, gyakran találkozni e sorok­kal: „demoralizálják a had­sereget". De valóban ki lazítja a hadsereg erkölcseit? Vajon nem azok, akik részt vesznek a Wehrmacht feltámasztásában, akik eltű­rik a náci Speidelt a francia egységek élén és jóváhagy­ják, hogy országuk támo­gassa néhány gyarmatosító érdekeit ? A fiatal katonák közt ki­fejtett erős propaganda el­kíséri őket a civil életbe is. Mint a katonáknál, ugyanúgy a lakosságnál is nagy erköl­csi süllyedést eredményez ez a gyarmati háború, meg­zavarja a józan gondolko­dást és kifejleszti a kato­nákban a faji előítéletet, amely minden gyarmati ex­pedíció sajátja. Bizonyos, hogy mindez nem szolgálja Franciaország nagyságát. —go— Minden muzulmán nem terrorista, az bizonyos, de mind­egyikből lehet terrorista — e szerint az elv szerint bán­nak az algériai lakossággal 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom