A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

Próbálkozók szemléje Azzal már úgy van az ember, ha egy vidéki képzőművészeti kiállításról hall — különösen ha népi festők kiállításáról van szó —, hogy egy kis tartózkodással indul megtekinteni. Körülbelül ilyen érzéssel indultam útnak, hogy az érsekújvári népi festők kiállítását megnézzem. De meg kell mondanom, hogy kellemes csalódás ért. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy a kiállítás nagyon jó volt, mert ez túlzás lenne. Már azért is meg kellene róni a rendezőket, hogy a városka egy eléggé eldugott helyén rendezték meg a kiállítást. A kezdetleges, fejlődésképtelen giccsmunkától, a szentképfestó üzérkedéstől kezdve egész a művészi igényesség jeleit magán viselő munkáig terjedt a kiállítás hatalmas anyaga. Sok festményen észrevehető volt „mestere" képzőművészeti tájékozatlansága: fényhatások, tér és mélység érzékeltetése, vagy egyenesen a színek keverése és használata. A helyzet komikuma azonban abban rejlett, • rogy az ilyen képek iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Sok jószándékú, ecsettel bíbelődő azt hiszi, elég festeni valamit ami előtte van és kész a mű. S rendszerint az ilyen emberek kétféle szemüvegen keresztül néznek a világba. Egyikkel a saját „müvüket" nézik, másikkal az idegenekét. A sok név közül kiragadom a legjobbakat, a legtöbbet ígérőket, akik válóban megérdemlik a megemlítést. A legjobb és határozottan művészi adottsággal rendelkező festő, Harmos Károly tanítványa: Székházi A. Kár, hogy a megrendelésre készített képek mellett nem szakít több időt magának arra, hogy saját érzéseit, benyomásait vászonra vesse. Hölapátolás c. képének megvilágítása, ahogy a hóról v'sszaverödik a téli nap gyengén sárgás fénye, a figurák elhelyezése és az egész kompozíció művészi meglátásról tanúskodik. Srank Márta С sendetet-sorozatának meleg, barna tónusa kifejezésre juttatja lírai hajlamait, amit szerintem ecsettel jobban ki tud fejezni, mint tollal. Árpási Béla Öregasszony-portréja is hasonló tónusú. Figyelmet érdemelnek a fiatalok. Bíztató, hatalmas lendületű az indulásuk. Bíztató, mert az idősebbekkel szemben nem elégednek meg az önképzés nehéz akadályokkal teli útjával, hanem az ügynevezett „műhelytitkok" alapjait a képzőművészeti főiskolákon akarják elsajátítani. (Az igaz, az öregeknek erre aligha lett volna módjuk.) Kiállított műveik közül legjobbak Jaksics J. „Bajuszos öreg" c. portréja, Szudovszki István „Téli udvar"-a, amely az. egyetlen új irányzatú mű a kiállításon. Látszik rajta a keresés, az új megoldások felé haladás. Figyelemre méltó még Botanská Lenke „Nagyanyó" c. olajképe éc férfifej tanulmánya (ceruzarajz), úgyszintén Simonyi 7. tardoskeddi tanító „Őszi boronálás" c. ceruzarajza. A kiállításon látott kerámiai munkákról külön fejezetben írok. Vanyek Imre alkotásai valóban megérdemlik a külön fejezetet. Figurái élnek. Szinte egy-egy ellesett mozzanat az életből, a hétköznapokból, amelyben azonban megtaláljuk a haladó gondolkodást, a hazaszeretet gondolatát is (Sebesült partizán). Sörözök c. munkája, vagy a Libapásztor egyszerűségében is élethű, mesteri munka. Vanyek Imre nem készült erre a „szakmára". Ha foglalkozott is festészettel, nem gondolt arra, hogy — miután leérettségizett és a pozsonyi képzőművészeti főiskolára rem vették fel — valamikor ez fogja jelenteni számára az életet, a küzdés a valamivé válásért. Komáromban dolgozott a hajógyárban. Minden nap utazott, estereggél. 1952-ben egy ilyen munkábamenés alkalmával vonat-szerencsétlenség érte. Két szerelvény egymásba futott. Senkinek sem történt komolyabb baja, csak neki. Koponyatöréssel és súlyos agyrázkódássál kórházba szállították. Nehezen gyógyult. Lábadozás közben kezdett újból foglalkozni a festészettel és kerámiával. Később három hónapot töltött Modorban, hogy az ottani kerámiai gyárban az égetés technikáját tanulmányozza. Otthon saját maga égető-kemencét épített és mire teljesen felgyógyult, egy új művészet szerelmeseként, új céllal indult neki az életnek, és a prágai képzőművészeti főiskola meghódításának. GYÜRE LAJOS védjegyű különleges tabletták megbízható védelmet nyújtanak a molyokkal szemben! • Fejlődésük minden fázisában írtja a molyokat! Megfelelő ve* gyi összetételénél fogva erős hatást biztosít, • Párája könnyen elillan, amint a jrüha szabad levegőre kerül. VALAMENNYI DROGÉRIÁBAN ÉS VIDÉKEN MINDEN SZÖVETKEZETI ÁRUDÁBAN KAPHATÓ! ' Gyártja: Spolana n. v., Neratovice." VÉDJE RUHÁIT A MOLYOKTÓl! 10