A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-27 / 43. szám

kdakint már régen sötét éjszaka van, de még mindig akadnak emberek, akik álmatlanul forgolódnak az ágyukban. Csak a kora hajnali órákban tudnak végre egy kicsit elszunnyadni, hogy aztán egy vagy másfél óra múlva megint felkeljenek, s nekikezdjenek a napi mun­kának. Persze — kialvatlanul. Az ilyen emberek könnyen és gyorsan rászoknak az altatószerekre. De idővel minden gyógyszer megszokottá válik, el­veszti hatását, s az altatók se hoznak már a szemükre álmot. Az állandó kialvatlanság következményeként zavarok támadhatnak az idegrendszerben, a szívműködés is rend­ellenessé válik, étvágytalanság tünetei mu­tatkoznak, s mindezekkel párhuzamosan csökken a munkaképesség. Az egészséges ember lassan belerokkan az — álmatlan­ságba. Az elektromos áram és az alvás Az orvostudomány már régóta foglalko­zik azzal a kérdéssel, milyen módszerrel lehetne az agyvelőre hatni, hogy ez a be­avatkozás egészséges és nyugodt alvást idézzen elő. A múlt század közepe táján észrevették, hogy bizonyos elektromos be­hatások a kísérleti állatoknál különös me­revedéseket okoztak, melyeket alváshoz nagyon hasonló állapot követett. Az ellen­őrző vizsgálatok, majd az ezeket követő újabb kísérletek beigazolták, hogy az elekt­romos impulzusok valóban hatnak az agy­kéregre. Az elektrotechnika azonban akko­riban még gyermekcipőben járt, s hosszú időnek kellett elmúlnia, míg a technika fej­lődésével párhuzamosan végzett állatkísér­letek eredményekent most aztán sikerült egy modern szerkezetet előállítani, amit a szovjet orvosi gyakorlatban már nagy si­kerrel alkalmaznak. Megszületett az altatógép Ha a nyitott ablakon keresztül behatol a nagyvárosi utcák néha már szinte elvi­/ Álmatlanok öröme - az altatógép Szovjet tudósok sikeres kísérletezései az altatógéppel — Milyen lesz az elektromos narkózis? selhetetlen zaja, ' az udvarról zűrzavaros beszédfoszlányok szűrődnek be a szobába s az ablakredőny hézagain beárad a kizárni kivánt világosság, akkor bizony mindenki­nek nehezen megy az elalvás. Mégis, egy ilyen szép, forgalmas, ragyogó napsütéses nyári vasárnapon öt pácienst találtunk Moszkva egyik kórházának betegszobájá­ban — zavartalan, mély álomban. A nagy szoba közepén asztal, rajta kis, rádió­technikai szerkezet: az elektromos altató­gép. A gépből kivezető drótok kis gumi­övben végződnek, amely a páciensek fejére van húzva. Fém kapcsolók útján továbbítják ezek az áramot az alvók sze­mére, tarkójára és halántékára. Aki kedvet kap egy kis szundításra, le­ültetik egy kényelmes székbe, rákapcsolják a gumiszalagot, s a kapcsolók enyhén meg­nedvesített tamponjain keresztül hirtelen valami furcsa, kis zsibongó érzés remeg­teti meg a szemhéjat. Ez az érzés két­három perc múlva eltűnik, s az orvos ilyenkor valamivel növeli az áram erőssé­gét. A jellegzetes zsibongó érzés újból je­lentkezik, aztán pedig lassan-lassan elal­szik a páciens. Ez a folyamat a kezeltek természetének különbözőségére valő te­kintettel körülbelül 8—12 percig tart. Mi­kor a páciens már elaludt, a szerkezetet ki lehet kapcsolni, s az elektromos alvás mély, természetes álomba megy át. Pavlov tanítása alapján, mely szerint az álom védelmet nyújt az idegrendszernek és az agyvelőnek, sok orvos kimondott gyógyszernek tartja az alvást a gyógyászat különböző területein. Alvásos gyógymóddal gyógyítják az^ egyes elmebetegségeket, az epilepsziát, bizonyos neurózisokat, a magas vérnyomást és több más betegséget is. A makacs fejfájásokat, álmatlanságot és gyomorfekélyt (műtét előtt és után) is eredményesen kezelik alvókúrákkaL Az elektromos altatógép első modelljét 1954-ben készítette el a J. Hudij mérnök vezetése alatt álló munkaközősség. Az utóbbi időben már sorozatban állítja elő ezt a gépet a moszkvai elektromos gyó­gyászati felszerelések gyára. A gyár utolsó modellje már hordozható készülék, amelyet hálózati áram vagy anódtelep táplál. Ezzel a modellel a pácienseket már otthon is kezelhetik. Elektromos narkózis A Szovjetunió egyes sebészeti klinikáin az elektromos altatógépet elektromos ér­zéstelenítéssel kombinálják. Az altatógép okozta álom lehetővé teszi, hogy az ér­zéstelenítő szerek adagjait lényegesen csökkentsék. Most már olyan irányban folynak a kísérletek, hogy az érzéstelenítő szereket teljesen ki lehessen küszöbölni. Az elektromos altatógéppel kapcsolatos érzéstelenítést eddig már több mint 150 állatkísérlet során próbálták ki, mégpedig igen jó eredménnyel. Műtét utáni ébredés­kór a „páciensek" lényegesen jobban érez­ték magukat, mint mikor orvosszerekkel történik az érzéstelenítés. Elmaradnak a szédülések, nem jelentkezik rosszullét, el­maradnak a szívgyengeség tünetei is. Az elektromos narkózis teljesen kiküszöböli az operációkkal eddig járó kísérő tünete­ket. Talán már nincs messze az idő, mikor az elektromos narkózist a sebészeti kli­nikák általánosan is alkalmazhatják, hála a szovjet tudósok s különösen J. Hudij professzor és munkatársai nagyszerű igye­kezetének. (z) Szerkesztői üzenetek 10 D. KI.ÁRA, TORNALJA: Versei jelentkezzék újra. Megvannak korához képest mind formailag, hozzá az adottságai, hogy re­mind tartalmilag meglepően ményteljes fiatal költőink sorá­érettek. írjon tovább, legyen szí- ba kerüljön. Itt idézzük néhány gorú bírálója önmagának és megkapó sorát: Ereimben milliók vére lüktet, S én milliókban élek a földön szerteszórva. Magyar vagyok, de egyformán fáj, ha bántják a népet Az északi vagy a déli féltekén És a szenvedőkkel együtt sírok én. S együtt fogok örülni, ha majd a szabadság A földre szórja gyógyító sugarát. GY. ZSUZSANNA, DOLNÍ vakkal. A vége teljesen indo-RICHNOV: Két verse tele van kolatlanul fiat. Fölösleges: így becsületes gondolatokkal, a jó- nem lehe t verseket idöszerűsí­szándék azonban nem helyet­­teni: tesítheti a művészi adottságot. Ha a s2eretet n Amit irt, az inkább próza vers- mjnt a virág a z %rd ö be, sorokba tördelve. s ha én !ennék a kert észe, ingyen adnám, aki kérne. F. E., ÖGYALLA: Kis szerelmi Miért küzd a világ népe ., s költeménye ügyes játék a sza- Szeretet, szabadság, béke. írzi, mennyire odaragasztott íz utolsó két sor? К. E.: Temet ókért című versi írzelgős, felületes írás. A másik iz Őhozzá ugyancsak gyenge • emmi eredeti sincs benne. Ha­:onló sóhajokat küld a kedve­se felé minden szerelmes. A köl­lö nem így beszél. SZ. K., AJNÁCSKŐ: Fejlet; itmusérzéke és bő szókincsi >an, mondanivalója azonbar irózába fullad. Ilyen formábar rása inkább tanulságos gyer­nekversikeként hat, nem vali kulturális folyóiratba. K. E„ KASSA: Kéziratokat nen irzünk meg, ezért kívánságánál tem tehetünk eleget. Hosszabí ílbeszéléseit küldie be a Szlová) Szépirodalmi Kiadó magyar szer 'cesztőségének, Bratislava, Bosá ková u. 10. szám alá. Virrada 5s jeladás című írásai hanyai itílusuk és szerkezeti fogyaté kosságaik miatt közlésre nen ilkalmasak. F. MÁRIA: Az eszperantó nyelv tanulásáról irt levelét ér­deklődéssel olvastyk. Reméljük, azóta még jobían bővítette nyelvtudását. V. J. O., KASSA: Ajánljuk, hogy szatirikus versét és két humoreszkjét küldje be a Cseh­szlovákiai Sport szerkesztőségé­be, Bratislava. Ott talán fel­használhatnak ilyen természetű írást. B. JENŐ, BALONY: Hosszúra nyújtott versének témája nayyon elcsépelt, kár rá ennyi szót vesztegetni. Ha ugyanazt tömö­rebben, eredetibb formában, gondosabban dolgozná fel, jobb eredményt érne el. KERTÉSZ PÁL, POZSONY: Örömmel olvastuk lelkes hangú sorait. Minden nagy eszméből csak a lelkesedés teremtett va­lóságot. Szükség van tehát a lel­kes ifjúság lobogó lángjára. Viavózzunk azonban, hogy szer­telenségbe ne essünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom