A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-11 / 32. szám

Almosán pöfögő vicinális kerülgeti a dombokat, majd egy már félig le­harapott mészkőhegyet. Az emberek las­san szedelődzködnek: kétoldalt már nagy gyárépületek övezik a vonalat, végül be­fut a vonat a csaknem gyárudvaron levő állomásra. Megérkeztem Koprivnicére, Ki hitte volna, hogy egy ilyen eldugott falu­ban található az ostravai kerület legna­gyobb gépgyára, a Tatra autók bölcsője. 1850-ben, egy pajtában indult mint kocsi­mühely két munkással. Később vasúti ko­csik is készültek itt, végül Í897-ben egy hintőra motort szereltek — megszületett az első autó Közép-Európában. Az elsőt követte a többi és nemsokára az egész üzem autógyártásra rendezkedett be. Bár a világ autóinak csak igen kis része készült itt, mégis joggal büszkék a gyár dolgozói arra, hogy ami a rpinőséget illeti, felvehetik a versenyt a világ bármelyik autógyárával. Mindig a fejlődés ,élén álltak I és új utakat nyitottak a konstrukció terén. Például első versenyautójuk 1899-ben ké­szült, 12 lóerős volt s 112 km sebességet ért el óránként. Már az első világháború előtt nagy teljesítményű és megbízható te­herautókat is gyártottak. De az igazán forradalmi fejlődés a húszas években kez­dődött. Az 1923-ban kibocsátott Tatra 12-es íelzésű személyautóval megelőzték ko­rukat és megalapozták az azóta sokszoro­san bevált Tatra alapelvet. Ezt a kocsit hét évig gyártották változtatás nélkül és legtöbbjük ma is Jiüen szolgálja gazdáját. Mik is jellemzik hát az ilyen sikereket elért, bevált Tatra alapelveket? A középső tartócsőváz, önállóan rugózó, lengő félten­gelyek, a közvetlen léghűtéses farmotor, az áramvonalas karosszéria. Sokan kételkedtek annakidején ezen alapelvek helyességében, de ha más nem, az is igazolja elgondolá­suk helyességét, hogy a legnépszerűbb eu­rópai autók (Volkswagen, Fiat, Renault) sokban hasonlóak és a legújabb fejlődés is ebbe az irányba mutat. Már 1924-ben felismerte a Mercedes-Benz cég a Tatra kocsik szerkezeti elő­nyeit, el is küldte egyik minden hájjal megkent ügynökét, hogy szerezze meg a Tatra-12 gyártási jogát bármi áron is., Nem járt sikerrel... 1947-ben más furcsa dolgok történtek: befutott egy cseh szár­mazású amerikai szakértő és nekilátott az üzem tanulmányozásának. Hosszú megfi­gyeléseinek eredménye a következő volt: kijelentette, hogy az egész elgondolás hely­telen, a byár rossz irányban kísérletezik, a léghűtéses motornak nincs jövője, stb. stb. Jellemző az akkori időkre, hogy kijelenté­seit Benesék készpénznek vették és nem kevés borsót törtek a Tatra gyár orra alá. A szakértő meg visszautazott Amerikába és ott — csodák csodája — már megfelelt neki a Tatra szerkezeti alapelve; pl. az amerikai hadsereg azóta léghűtéses motor­ral ellátott teherautókát vezetett be. A nagy érdeklődés ma sem hagyott abba. Az amerikai General Motors puhatoiódzott már a Tatra 603 iránt. A válasz ugyan­az, amit a Mercedes-Benz nyár idestova 35 éve kapott: nem eladó, uraim... Igen, nem eladó, mert autóiparunknak ezt a legújabb büszkeségét itthon akarjuk gyártani. Szinte hihetetlen, hogy mennyire ragaszkodnak a dolgozók gyárukhoz, Túl­nyomó részük vonaton, autóbusszal, sokuk saját motorkerékpárján jár be. Egyesek több mint 70 km-ről. Ám munkájuk első­rangú. nelm is került még ki rossz autó a kezük alól: a Tatra-kocsi mindig egy • volt a megbízhatóság fogalmával. Pedig dernizálá.sára, úqyhcgy a harmadik ötéves tervben minden tekintetben korszerű, naovüzemmé válik. A kopfivnicei Tatra ittvár lesz hazánk és a világ egyik legna­gyobb nehéz teherautókat előállító üzeme. S kcosilaik minősége is biztosan mepma­nem könnvű a dolquk. Az üzem nem épült tervszerűen és nem mindenben felel rriár I 1898 - 1957 egy képen

Next

/
Oldalképek
Tartalom