A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-11 / 32. szám

Almosán pöfögő vicinális kerülgeti a dombokat, majd egy már félig leharapott mészkőhegyet. Az emberek lassan szedelődzködnek: kétoldalt már nagy gyárépületek övezik a vonalat, végül befut a vonat a csaknem gyárudvaron levő állomásra. Megérkeztem Koprivnicére, Ki hitte volna, hogy egy ilyen eldugott faluban található az ostravai kerület legnagyobb gépgyára, a Tatra autók bölcsője. 1850-ben, egy pajtában indult mint kocsimühely két munkással. Később vasúti kocsik is készültek itt, végül Í897-ben egy hintőra motort szereltek — megszületett az első autó Közép-Európában. Az elsőt követte a többi és nemsokára az egész üzem autógyártásra rendezkedett be. Bár a világ autóinak csak igen kis része készült itt, mégis joggal büszkék a gyár dolgozói arra, hogy ami a rpinőséget illeti, felvehetik a versenyt a világ bármelyik autógyárával. Mindig a fejlődés ,élén álltak I és új utakat nyitottak a konstrukció terén. Például első versenyautójuk 1899-ben készült, 12 lóerős volt s 112 km sebességet ért el óránként. Már az első világháború előtt nagy teljesítményű és megbízható teherautókat is gyártottak. De az igazán forradalmi fejlődés a húszas években kezdődött. Az 1923-ban kibocsátott Tatra 12-es íelzésű személyautóval megelőzték korukat és megalapozták az azóta sokszorosan bevált Tatra alapelvet. Ezt a kocsit hét évig gyártották változtatás nélkül és legtöbbjük ma is Jiüen szolgálja gazdáját. Mik is jellemzik hát az ilyen sikereket elért, bevált Tatra alapelveket? A középső tartócsőváz, önállóan rugózó, lengő féltengelyek, a közvetlen léghűtéses farmotor, az áramvonalas karosszéria. Sokan kételkedtek annakidején ezen alapelvek helyességében, de ha más nem, az is igazolja elgondolásuk helyességét, hogy a legnépszerűbb európai autók (Volkswagen, Fiat, Renault) sokban hasonlóak és a legújabb fejlődés is ebbe az irányba mutat. Már 1924-ben felismerte a Mercedes-Benz cég a Tatra kocsik szerkezeti előnyeit, el is küldte egyik minden hájjal megkent ügynökét, hogy szerezze meg a Tatra-12 gyártási jogát bármi áron is., Nem járt sikerrel... 1947-ben más furcsa dolgok történtek: befutott egy cseh származású amerikai szakértő és nekilátott az üzem tanulmányozásának. Hosszú megfigyeléseinek eredménye a következő volt: kijelentette, hogy az egész elgondolás helytelen, a byár rossz irányban kísérletezik, a léghűtéses motornak nincs jövője, stb. stb. Jellemző az akkori időkre, hogy kijelentéseit Benesék készpénznek vették és nem kevés borsót törtek a Tatra gyár orra alá. A szakértő meg visszautazott Amerikába és ott — csodák csodája — már megfelelt neki a Tatra szerkezeti alapelve; pl. az amerikai hadsereg azóta léghűtéses motorral ellátott teherautókát vezetett be. A nagy érdeklődés ma sem hagyott abba. Az amerikai General Motors puhatoiódzott már a Tatra 603 iránt. A válasz ugyanaz, amit a Mercedes-Benz nyár idestova 35 éve kapott: nem eladó, uraim... Igen, nem eladó, mert autóiparunknak ezt a legújabb büszkeségét itthon akarjuk gyártani. Szinte hihetetlen, hogy mennyire ragaszkodnak a dolgozók gyárukhoz, Túlnyomó részük vonaton, autóbusszal, sokuk saját motorkerékpárján jár be. Egyesek több mint 70 km-ről. Ám munkájuk elsőrangú. nelm is került még ki rossz autó a kezük alól: a Tatra-kocsi mindig egy • volt a megbízhatóság fogalmával. Pedig dernizálá.sára, úqyhcgy a harmadik ötéves tervben minden tekintetben korszerű, naovüzemmé válik. A kopfivnicei Tatra ittvár lesz hazánk és a világ egyik legnagyobb nehéz teherautókat előállító üzeme. S kcosilaik minősége is biztosan mepmanem könnvű a dolquk. Az üzem nem épült tervszerűen és nem mindenben felel rriár I 1898 - 1957 egy képen