A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-10 / 6. szám

Édes any any elírunk A névmások használata Aki magyarul beszél vagy ír, azt hiszi, ilyen csekélységekkel nem érdemes foglal­kozni, ha azonban a köznyelvet vagy iro­dalmi nyelvünket megfigyeljük, látni fog­juk, hogy ezek a kérdések bizony nagyon fontosak. Ma különösen terjed a személy­névmások megokolatlan, idegenszerű hasz­nálata. Nyelvtanaink azt tanítják, hogy a személynévmási alanyt vagy tárgyat csak akkor nevezzük meg,.ha nyomaték van raj­ta. Nem mondjuk: én ismerlek, elég, ha ezt mondom: ismerlek. Ebben az egy szóban benne van a cselekvés alanya, az én és a második személyű névmás is mint tárgy: téged. Ha beszédem egyszerű közlés, tel­jesen elég annyi, amit az ismerlek szó ön­magában véve kifejez. Csak akkor kell a személynévmási alanyt, tárgyat külön is megnevezni, ha ki akarjuk emelni: én is­merlek (nem pedig más), téged ismerlek, (de az öcsédet nem ismerem). Ezeket a nyelvtani szabályokat mindnyájan is­merjük, de rendszerint semmibe se vesz­szük. Napjainkban különösen az őt, őket névmások idegenszerű használata terjed. — A lakosság támogatja őt munkájában, bántja őt, hogy a szövetkezet nem mutat fel eredményeket. Ha az őt kimarad a mon­datokból, így beszélünk: A lakosság támo­gatja munkájában, bántja, hogy a szövetke­zet nem mutat fel eredményeket. Látjuk, hogy az őt névmásos mondatok semmivel sem mondtak többet, mint azok a mondatok, melyekből az őt kimaradt, te­hát az őt szóra a mondatban nincs semmi szükség. Az egészséges nyelvérzékű ember nem szokott ezekbe az utóbb említett hibákba esni, azonban a mutató névmások haszná­latában sokszor a legavatottabb írók, sőt maguk a nyelvtanok is elég vaskos hibát követnek el. így írnak: A mondat és annak fajai. Igen sokszor figyelmeztetjük a nagy­közönséget, hogy mutató névmásra csak ott van szükség, ahol csakugyan rámuta­tásról, nyomatékos kifejezésről van szó. Ha tehát az ige tárgyas alakja vagy a bir­tokviszony is elegendő a nem nyomatékos fogalom közelebbi meghatározására, nem szabad a mutató névmást használnunk. A mutató névmás mindig nyomatékos ér­telmet fejez ki, tehát csak akkor jó a hasz­nálata, ha bizonyos nyomaték van azon a névmáson, amelyet megjelöl. Ezért hibáz­tatjuk az ilyen beszédet: Tudjuk azt. hogy a mondat legfontosabb része az állítmány (helyesen: tudjuk, hogy...). Ebben a feje­zetben a névmásokról és azok használatá­ról lesz szó (helyesen: a névmásokról és használatukról lesz szó). A mutató névmás hiányát néha határo­zott vagy határozatlan névelővel vagy a főnév ismétlésével pótolják. így írnak: Az esti pír, melyet tegnap láttam, nagyobb volt a mainál (h: az az esti pír, melyet...). Újabban gyakran akadok egy szólásmódra, melyet fonákságnak tartok (... egy olyan szólásmódra, melyet. ..). Kerüljük a nyelvrontást, vigyázzunk kin­csünkre: a nyelvre. Művelődési hírek а nagyvilágból JULES MOCH francia mérnök néhány évtizeddel ezelőtt, úgyszólván a Szovjet­unió születésekor részt vett az ország építésében. Tapasztalatairól 32 évvel ezelőtt adta ki első könyvét „La Rus­sie des Soviets" címen (A szovjetek Oroszországa). Most ismét ellátogatott a Szovjetunióba, hogy saját szemével győződjön meg a szocialista rend gaz­dasági és kulturális eredményeiről. A kitűnő francia mérnök tárgyilagos fel­jegyzései, amelyeket „U. R. S. S. les yeux ouverts" (Nyitott szemmel a Szovjetunióban) címen jelentetett meg, méltán keltettek feltűnést Franciaor­szágban. A FRANCIA KÖNYVPIAC egyik leg­nagyobb könyvsikere Paul Tillard: Le monteur des marionettes (A bábjáté­kos) meghatóan, művészien megírt re­génye. A francia sajtó egyhangúlag csak felsőfokon ír a remekműről. A „Le Monde" kritikusa többek között azt írja róla, hogy a szerzőnek már az első oldalon sikerült lenyűgözni az olvasót. Egy kis család drámáján ke­resztül megmutatja az igazi Kínát, a kis emberek életét, büszke szegénysé­güket, kulturált kedvességidcet, az élet ' legdrámaibb pillanataiban is megnyil­vánuló mély bölcsességüket. A nagy­sikerű regény 1957-ben magyarul is megjelenik a Kossuth Könyvkiadónál. AZ 1957-ES ÉVBEN ÜNNEPLI Nagy­szalonta Arany János 140. születési és 75. elhalálozási évfordulóját. A Román Népköztársaság által alapított Arany János Emlékmúzeum újabb dokumen­tumokkal egészíti ki anyagát. A Móra Ferenc Könyvkiadó eljuttatta Arany János és Arany László eddig megjelent kiadványainak egy-egy példányát. Ezek közül különösen kiemelkedik szép il­lusztrációjával a TOLDI és a RŐZSÁ ÉS IBOLYA c. kötet. IRODALMI LEXIKON, Világirodalmi lexikon, Zenei lexikon, Színházi lexi­kon, Történelmi exikon és a nagysi­kerű Földrajzi z..eblexikon új, átdol­gozott kiadása jelenik meg az olvasók kívánságára a biulapesti Bibliotheca kiadónál. A „KÉT" NÉMETORSZÁG nagy kö­zös filmprodukciója lesz a DERA-nál Harold Braun rednszezésében készülő attrakció Thomas Mann: Buddenbrooks című regényének filmváltozata. KÜLÖNLEGESEN érdekes könyv je­lent meg Londonban a Phoenix kiadá­sában. Szerzője dr. Percy Young ze­neesztétikus és — ! — futballrajongó. Mi sem természetesebb, hogy mint a rajongókhoz illik, Futball év című könyvében ódákat zeng a ,giépek ba­lettjének" varázslatos szépségéről. 78 EVES KORÁBAN ELHUNYT AL­FRED COPPARD, angol író. Az angol közélet ismert alakiának halála nagy vesztesége az angol irodalomnak: és az egyetemes békeharcnak is egyben. Coppard alapította az „Írók a béke vé­delmében" nevü haladó szellemű társa­ságot. ÉRDEKES NEMZETKÖZI FILMFESZ­TIVÁLT rendeznek 1957. április 26—28. között New Yorkban, az amerikai mű­vészeti szövetség (a „College Ari As­sociation") rendezésében. A fesztiválon — amelyre a világ valamennyi orszá­gának filmszakembereit meqhívták — kizárólag festészeti, szobrászati, mű­építészeti tárgt/ú filmeket mutatnak be. AZ AMERIKAI IRODALOM egyik jeles mai alkotásának tartják Herman Mervilte amerikai 'ró „Mob" Dick, vagy a bálna" című teriede'mer. mintegy 900 o'da'as regényét, ame'n a bálna­vadászok életéről szol. A regény nem­régiben németül is megjelent. ШШШВШ PARÄNYI TELEVÍZIÓS VEVŐKÉSZÜLÉKET ké­szítettek a Német Szövetségi Köztársaságban. A világ legkisebb méretű, miniatűr televíziós vevő­jét kézben is lehet tartani, vagy pedig az éjjeli lámpára függeszteni. MEGDÖBBENTŐ HÍR JÁRTA BE A VILÁGSAJ­TÓT NEMRÉGIBEN az angol árvagyermekek nem éppen irigylésreméltó életével kapcsolatban. A la­pok ~ beszámoltak róla, hogy egyes angliai városi tanácsok meg akarván taka-ítani az árvák nevelé­sével kapcsolatos kiadásokat, egyszerűen elme­gyógyintézetbe zárták a gondozásukra hízott egész­séges gyermekeket. A Paris Presse i'lntransigeant részletes tudósításban azt állítja, hogy a különböző angol elmegyógyintézetekben jelenleg is 5732 egészséges árvaciyermsket tartanak zárva. A lap példaképpen megemlíti a 28 éves Peter Whithead esetét, aki nem kevesebb mint 12 évet töltött el várostanácsosi gyámjai jóvoltából az egyik zárt intézetben. ÉRDEKES TUDNI... . . . hogy a világ legmagasabb hegye a Csomo­lungma (Mount Everest, India), 8882 m. ... a legmagasabb vulkán a Cotopaxi (Mexikó). 5941 m. ... a legnagyobb tenqermé'ység (Challenger-mély­ség, Marianna szigetek), 19 899 m. к ... a legmélyebb tó a Bajkál, 1741 m • ... a legnagyobb tó a Kaspi-tenger, 438 000 km2 . ... a leghosszabb folyam a Nílus, 6671 km. ... a legmelegebb hely: Masszava (Vbrös tenger), közeDes évi hömérsék' -t jg 2 C" ... a legmélyebb fekvésű tó э llolt-renger, a tengerszinthez viszonyított felszíne —394 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom