A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-16 / 24. szám

így él szomszédunk: Ausztria écs forgalmas utcáin bo­lyongok és pár napos tar­tózkodásom után leszű­röm a magam következ­tetését: Más ember az osztrák, más mber a bé­csi. Mindjárt elöljáróban leszögezem, hogy min­den tiszteletem és meg­becsülésem a derék osztrák mun­kásoké, akik csak az utóbbi évti­zedekben is jó néhányszor bebi­zonyították, hogy aranyat ér az eszük és a kezük és tudatában vannak osztálykötelességüknek. Né­hány kisvállalkozó, kiskereskedő, kisiparos, akikkel beszélgetni mó­domban állott, mégis kijelentette, hogy az osztrákok keveset dolgoz­nak, az osztrákok munkaerkölcse nem kielégítő. Azokat a kitelepí­tett németeket, keleteurőpai szö­kevényeket (ők így mondják: Flüchting: menekült) dicsérik, akiknek a legszerényebb megélhe­tésért az átlagnál többet kell dol­gozniok, hogy a tőkések jobban megtalálják számításaikat, hogy — magyarán mondva — jobban ki­zsákmányolhassák őket, hogy az ausztriai munkabérekre nagyobb nyomást gyakorolhassanak, talán mondanom sem kell, hogy lefelé való irányzattal. Nem szükséges ehhez bővebb kommentár, Valő igazság, hogy az osztrák polgárság zöme, főleg az idősebbek, ápolják a régi császári és királyi idők hangulatát, lega­lább is abban a vonatkozásban, hogv nehezen felejtik azt az időt, amikor csehek, magyarok, szlová­kok, lengyelek, horvátok, románok és még. egy néhány náció tette Bécset naggyá és ragyogóvá. Roppant nagy a forgalom Mert hát az is igaz, hogy Bécs, a volt nagyhatalom székesfővárosa ma is ragyogó világváros, óriási idegenforgalommal az egész világ­ból. Az utcák azcnban szűkek, nem a mai forgalomra mé­retezve épültek és Ausztriában" még nem határozták el Olaszor­szág példájára a gyalogjárdák fel­számolását. Az olasz nagyvárosok­ban a járdák kétharmadát már feláldozták a kocsiforgalomnak és a gyalogjárónak valóban nem ma­radt helye a közlekedésre. Svobo­da elvtárs, a prágai Központi Nemzeti Bizottság elnöke maga látta ezt Rómában, Nápolyban, amikor az európai fővárosok kong­resszusán tavaly személyesen ott járt. Nagy segítség a földalatti, melynek az Opera alatti forgalmas útkereszteződésén lévő impozáns megállóhelyén kávéház, cukrászda és nappali fényárban úszó üzletek állnak az utazóközönség rendel­kezésére. Bár rengeteg az autó, rengete­get kínálnak megvételre is. Éspe­dig nemcsak tágas kiállítási csar­nokokban, hanem beépítetlen telke­ken, sőt jóformán minden utcá­ban láttam gépjárműveket ezzel a táblácskával: Eladó! Vajon mi en­nek az oka? Kevés a vevő Ausztria $:: nlegességének két­éves jubileumát ünnepli ezekben a napokban és Bécs több mint két millió' lakosa minden, a bécsieket jellemző kedélyesség nélkül álla­pítja meg, hogy a régi idő, ami­kor más nemzetek dolgoztak rá­juk, tovatűnt, még akkor is, ha amerikai dollármilliomosok a csá­szári időkre emlékeztető gumirád­lis fiákereken sétakocsikáznak a pompás, széles Ringen át a keres­kedelmi áruházakkal teletűzdelt, hosszú Mariahilferstrassén keresz­tül egészen Schönbrunnig, Mária Terézia óta minden Habsburg ural­kodó kedvenc nyári szállásáig. Persze a Hofburgon, a gumirádlis fiákereken kívül más is emlékez­tet a tovatűnt időkre. A Mariahil­ferstrassén, ahol az „előkelő idege­nek" csak átsuhannak, felfedezem a jó öreg Tiller utódainak férfi­szabóságát. Tiller volt a Monar­chia legelőkelőbb egyenruhaszabó­ja. A császárnak és családja sar­jainak ő varrta a parádés unifor­misokat, jobban mondva ő vette a mértéket. Legalacsonyabbrendű kundschaftjai a generálisok voltak. Emlékszem Roda Rcda, a mindig piros mellényt hordó szellemes író egyik kis történetére, hogy a va­lamelyik kis galíciai helyőrségben állomásozó Galgóczi tábornok, ma­gas látogatást várván, új egyenru­ha megrendelésére szánta rá ma­gát. Sürgönyözött hát Tillernek, küldjön neki gy középtermetű, pocakos tábornokra szabott dísz­egyenruhát. Tiller remekbeszabott öltönyt küldött, mert tábornoktól felfelé minden katonai méltóság ruhaméreteivel rendelkezett. Til­ler a maga szakmájában olyan te­kintélynek számított, hogv külföldi uralkodók is varrattak nála. Sah Ma­rino ura úgy fejezte ki iránta táp­lált barátságos érzelfneit és meg­elégedettségét, hogy San Marino tiszteletbeli konzulévá nevezte ki. Akkor terjesztette a bécsi humor, hogy Tiller konzuli körökben már nemcsak mértékvevő, hanem mér­tékadó is. Nos, a mértékvevő nagy konzul egy kései unokája üzletének kirakatában írmagként, vagy inklább csalétekként ott láttam ugyan egy osztrák tábornok korszerű unifor­misát, de a bécsi üzleteket jellem­ző túltömött kirakatban polgári öl­tönvök vannak ma túlsúlyban. És hogy az árúktól roskadozó, de ve­vőktől üresen kongó üzlet nem mehet valami remekül, az bizo­nyítja legjobban, hogy a szabóság mértékre készülő remekeit hathó­napos részletfizetésre ajánlja. Kivéve a Kärtnerstrasse idegen­forgalomra alapozott, horribilis árakkal dolgozó üzleteit, a bécsi üzletekben alig akad vevő. Az árak magasak, az osztrákok rész­letfizetésre is alig tudnak vásárol­ni. Hogv a nők, a férfiak ízlésesen, ahogy ők mondják netten öltözve járnak, az olyan csoda, amelynek a nyitját "elderítenem pár napos tartózkodásom alatt nem sikerült. Hogy mennyire érvényes itt Bafa üzleti elve- „a mi vevőnk a mi urunk", azt az alábbi kis eset — szemtanúja voltam — példázza legjobban. Az egyik vevő az Ama­zon áruház reklámját viselő papír­zacskóval lépett a Herzmansky nagyáruházba és a játékosztályon pöszmötélt. Végül kiválasztott va­lami csekélységet kilenc schilling értékben. A becsomagolt játékot a fizetés után az Amazon zacskójába akarta csúsztatni. — Azt már nem — rohant oda az egyik üzletvezető és erélyesen rászólt a segédre: — Az Amazon csomagot kell egy nagyobb Herz­mansky zacskóba süllyeszteni, hogy a mi cégünket olvassák az emberek. Csekélység, de jellemzően ügyes üzleti fogás. A vagyon a döntő Igen, kísért a fényes császári múlt. A francia Versailles mintá­jára épült Schönbrunn csillogó ter­meinek egyike alázatos egyszerű­ségével tűnik ki. I. Ferenc lakó­szobája, aki tf-bori vaságyon lehel­te ki lelkét 86 éves korában. Nem kevesen az osztrákok közül ebből is a felséges úr népiességére mutat­nak rá. Olvasóim bizonyára nem veszik rossz néven, ha kissé rossz­májúan megjegyzem: nem az ágy a döntő, hanem a hatalom és a mérhetetlen vagyon. Ezzel pedig az öreg jócskán rendelkezett. Tavaly a 250 évvel ezelőtt eredeti olasz barokkstílusban felépített buchlovi­cei kastélyban jártam. Az állami kas­tély azelőtt gróf Berchtold Lipót, az Osztrák—Magyar Monarchia szentpétervári követe, későbbi kül­ügyminiszter tulajdonát képezte. A díszes kastély ejyik csendes zugában húzódott meg szerény, hálófülkéje és dolgozószobája. Kö­rülötte mindenhol kereszt. Urát és parancsolóját utánozta ebben is. De se a Monarchia fejének, se a büszke grófnak nem lehettek nyu­godt álmai. És se a keresztek vég­telen sokasága, se a kemény vas­ágy nem zavarták abban, hogy 1914-ben ne határozzák el a hábo­rú megüzenését. A csehek soha sem tisztelték az uralkodót. Idegennek tartották. A találékony népi humor Procház­kának keresztelte. Maguk között csak így emlegették, e néven bün­tetlenül szidták. Hasek Svejkjében a szemtelen legyek még kegyes ábrázatát is leilletlenkedték. A most befejezett cannesi nemzetközi filmfesztiválra eredetileg benevez­tük Stekly üj Svejk játékfilmjét. A fesztivál rendezősége — ahogy a bécsi lapokban olvastam — fel­kérte a Csehszlovák Állami Fil­met, tekintsen el a Svejk film can­nesi bemutatójától, mert mélyen sértené egyes osztrák körök érzé­kenységét ... Elnökválasztás után Május ötödikén választották meg Dr. Adolf Schärfet Ausztria köz­társasági elnökévé. Kb ternyi autóutat tetti osztrák vidéken és hogy Schärf, érdeki több volt a választás Osztrák Néppárt állíti vette Denk megválasz dett. A választás er< osztrák kommunisták döntötték el. ök képe: leg nyelvét. Beszéltem rák elvtársakkal. Nem nyen a dolog. Schärf u lehetősen kommunist beállítottságú. Még szakított időt, hogy üdvözölje, amikor leg riában járt. A 1 a pártfegyelmet Schärf megválasztása netét fejezte ki válasz kommunistákról, akik székbe segítették, egj említést sem tett. b Osztrák Néppárt. N Schärfet. A választásol rült hangon, öles f adták tudtára Ausztr hogy Schärf sikere a kommunista egységfro nye. Mondanom sem ilyen egységfront neír klerikális néppárti akik saját érdekükbe: Szovjetunióval való 1 kapcsolatoknak, ezzel i kai a szocialisták oár koalíciós partnerüket promittálni akarták. G állhat az ilyen koalíci ban ez 'dő szerint nin a kormányzásra. A kél párt potenciája körű Csehszlovák—osztrák Tu felix Austria nu tes a régi latin mondá más államok egymáss kodtak, a Habsburgok révén növelték hata boldog Ausztria, csal Azonban megváltoztál megváltoztak az erk Adolf Schärf idősebb e gyermekei, unokái v; egyéni boldogságuk érd nyára házasságra lépi nem igen viszik elöbbr néptömegek boldogsái többet tartok az osztrá ségtől, amely biztosít! világrendszer államaiv; mékeny kapcsolatokat vei egyenlő feltétel együttműködni, keresi az osztrák nép jövőbe a záloga. Ezen az al szívesen elmélyítjük való kapcsolatainkat, vezető államférfiam] hangsúlyozták. Megvan erre mindé legalább is a mi részül a napokban kötöttül megállapodást a Dum használásáról. Nagy ví zös építéséről van szó vák-osztrák határon, В lött, Wolfsthalnál. A megállapítása szerint mindkét szerződő fél s nyös lesz. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom