A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-23 / 25. szám
Edes any any elvünk Nyelvhelyes-ég és mozgalmi nyelv Többször is utaltunk már arra, hogy tesen a hozzáállása szó helyett itt ilyes- se m iö"p ja el se n ki. д mag'yar ágyban rnaa nyelvnek megvan a maga külön logi- féle kifjezést kellett volna mondani: vi- ha megbetegszik. Más nyelven «zt kája; ez a logika sokszor eltér más nyel- selkedése. Helyteleníti Lőrincze, hogy mondják, hogy valakinek ellopták az vek logikájától, beszédünkben azonban ez amit fontosnak tartunk, azt kihangsú- óráját. A magyar szerint csak az orgaza nyelvi logika a jó, ez irányítja minden lyozzuk, a szövetkezet tagjainak célfel- dának lopnak, a károsulttól ellopták a szavunkat. A három ember nem egy em- adatot adunk, hogy elárasztjuk monda- holmiját. Nálunk azt mondják, hogy a ber, mégis egyes számba tesszük mel- tainkat az ilyesféle jelzőkkel: döntő, toll nem ír, ha pl. kifogyott belőle a tiniette az állítmányt: Három ember érke- messzeemenő: messzemenők a ked- t a, pedig mi írunk, a toll fog. A német zett hozzánk. — Az embernek karja vezmények, a gép messzemenően befolyá- sz e rint a járványos betegség fellép, a mavan, az egyetemnek pl. bölcsészeti-, solja a termelést, a parasztsággal valő gyaroknál kiüt, a német azt mondja, jogi kara, a háznak ajtaja van, kapcsolataink szélesek, mai beszédünkben hogy a megáradt folyó kilép a medréből, az asztalosnak pedig eladó ajtója. A te- sok az elmélyítés, eltolódás a munka- a m a gyar szerint kiönt. A német öreghénnek borja, a szövetkezetnek borjúja igényességben, sőt a papír minőségében n e k mondja az őseitől ültetett fát, régen van. Lőrincze szerint páholy szavunk ere- is, a sportmozgalom célkitűzéseit ki kell épült házat, azt a ruhát, melyet évek óta detileg szénatartó rekesztéket jelentett, vinnünk a felnőtt sportolók közé. hóid, sőt a régi bort is. A magyar nóta a rikkancs pedig pásztort, ört. Czuczor- Akik komoly fordító munkát végeztek, szerint levele van a vén diófának, a ház Fogarasi szótára szerint a páholy pajta- tapasztalhatták, mily nehéz az idegen r égi, a ruha kopott, viseltes, a bor féle épület, másutt, magtár, csűr, a rik- nyelv gondolatait helyesen magyarul meg- ó. A magyar fiatalok érettségijük után kan s csőszféle ember, kanász azaz szövegezni. Az idegen nyelvben a szavak főiskolára járnak, a nem magyarok pedig ma emberibb értelemben sertésgondoző. rendje úgyszólván teljesen meg fordítottja magasiskolába. Amit a magyar nagyol-A Nemzeti Színház első színpadján, 1837-ben a magyarénak, különösen az egymásra' vasztónak nevez, azt a többi nyelvben fordul elő a páholy szó először mai je- halmozott birtokviszony-szerkezetekben, magasolvasztónak mondják. A magyar lentésében. Ha mai páholy (a szótárak A két nyelvben a mondatfűzés szabályai gyermek az egész év folyamán iskolába szerint: páhó; ez azonban csak a páholy is teljesen eltérők; a pricom kötőszó pl. jár, de ma nem megy oda, mert beteg szóalak népies változata) szavunkat Szabó a szlovákban időbeli kapcsolást is fejez (a német mindkettőt a gehen igével fe-Dávid szerint (1792) így értelmeznénk: ki, a magyarban azonban sokszor ellenté- jezi ki). A szlovák tanár az iskolán tanít, csűrforma épület, melybe sokféle jószá- tes értelemben kell fordítani stb. Ha a magyar iskolában. A magyarnak nagy got, életet raknak, ellenkezésbe kerülnénk ehi.iz hozzávesszük azt a sok idegen- láza van, ha komoly beteg, a szlováknak, a mai általános nyelvhasználattal, mert szerű kifejezést, melyet jő magyar kite- németnek magas. A német hamisnak ma a színházi vagy más előadások ké- jezéssel kell fordítani (pl. más nyelvek mondja az újság koholt hírét, a rossz nyelmes rekesztékét, ülőhelyét jelenti, hatására most mer mi is mindent elöál- pénzt, az asszony erőszakolt vagy tette-Szókincsünk elemeit tehát csak abban az Htunk: nemcsak gyári termékeket, hanem tett könnyeit, valakinek a vendéghaját, értelemben használjuk, amelyben a köz- a megragadó hangulatot is. Az orvos már esetleg a téves nézetét. A német beáinyelv használja őket, különben elködö- nem rendel, hanem előír), akkor látjuk, lítja a munkát, amikor megszünteti, mi sítjük mondanivalónkat, valami ismeret- hogy milyen sok nehézséggel jár a be- a munkába szoktunk valakit beállítani, len madárnyelven vagy zsargonban fogunk csületes fordítás munkája. Majd ha nem Az egyes nyelvek között igen nagy szólni, és beszédünk. írásunk értelmet- fognak zsargonnyelven író szerkesztőink felfogásbeli különbség szokott Lenni. Az lenségbe fullad. a baromfiállomány dinamikájáról, az ag- a kifejzés, amely az egyik nyelvben szép, Lőrincze erre a „zsargonnyelvre" már resszív kampányról vagy az európai vé- élvezetes, a másikban sokszor tökéletrégebben felhívta figyelmünket s újab- deimi közösségben integrált Németország lenül hat. Éppen ennek a különbségnek ban a Magyar nyelvhelyesség c. előadás- megteremtéséről beszélni, hanem érthető a felismerésében mutatkozik az író rásorozatban is (69. o.) foglalkozik ezzel emberi nyelven fognak írni és beszélni, termettsége; abban, hogy ki tudja fejezni a kérdéssel. Ilyen példákat idéz: „Ezt akkor fordítóink munkája is sokkal köny- azt, ami a nyelvben színes, zamatos és a gépellenes hangulatot, elősegíti a tsz nyebb lesz, és a nép sem fogja az agro- eredeti. agronómusának hozzáállása is". Természe- nómust agromónusnak vagy agromumus- ORBÄN GÄBOR nak, mókusnak nevezni, hannem egyszerűen mezőgazdásznak. Igyekezzünk gondolatainkat a magyar nyelv szellemének megfelelő módon kifejezni! Fiataljaink örömmel újságoljál egymásnak, hogy megcsinálták a vizsgát (letették vizsgálatukat). A német szólásmondás szerint a beteg e«. ágyat őrzi; a maavar nem őrzi az áovat. mert úgy{JHHJCMTÁAV HERCZEGH LAJOS, HOL1ARE: Versecskéi derűs perceket szereztek nekünk, különösen az az ötlete, hogy Petőfi: Szeget szeggel című versét lemásolta és elküldte címünkre. Reméljük, hogy Ön sem lesz kevésbé derűs, amikor válaszunkat olvassa — legyen az bármilyen őszinte. Írásai ugyanis annyira kezdetlegesek, hogy közlésük szóba sem jött. Jószándékát méltányoljuk és szívélyesen üdvözöljük. V. BÉLA, KASSA: Ön azt írja: harmadszor küld be írásokat is választ még nem kapott. Időközben már bizonyára olvasta első küldeményére reagáló üzenetünket. A másodikra szóló válasz éppen készült, amikor befutott harmadik levele. így most összegezve felelhetünk: Versei indulásnak megfelelnek. Különösen dicsérettel illetjük „Tavaszban járok" c. öt sorát: „Inggallérommal furcsán játszik a szél Az illat édes, bolondos, csodás — Mely a kertbe» lopva felém suhan — S átölelnek boldogan Fehérszínű, fürtös orgonák." Okulásul ezt az öt verssort csekély változtatássál ismét leírjuk, üogy így lássa: egy-egy hiányzó névelő pótlása, egyegy fölösleges gondolatjel elhagyása mennyivel kerekebbé, csinosabbá tesz egy verset. Ezekután talán ilyen „csekélységekre" is jobban fog ügyelni: „Inggallérommal furcsán játszik a szél, Az illat édes, bolondos. csodás. A kertből lopva felém suhan, S átölelnek boldogan A fehérszirmú, fürtösorgonák." S. KÁROLY, PRÁGA: Ezúttal beküldött verse az előbbiekhez képest luitározott fejlődést mutat. Egyet azonban elfelejt. Bár Ön szerint a versében van gondolat — ez a gondolat csak Önt érdekli. Nincsen funkciója, nem tudná senki a sajátjának érezni. A versnek, mint minden írásműnek, többek közt ezt a szempontot is szem előtt kell tartani. A rímek hetyenként egészen jók (rügyek-tiizet, fákra-vágna), helyenként azonban erősen sántítanak (mosolyát — ő szavát). A rímeltetés azért sem jó, mert az egyik rímelő szónak más a ritmusa, mint a másiknak. Ezzel máris törést szenved a sor. Azért ne veszítse el a kedvét, olvasson jó verseket és próbálkozzék tovább. L. L. FÜLEK: Ne nehezteljen, de kifejezései inkább érthetetlenek, mint szimbolisztikusak. Verséből a mondanivaló „kilóg": „A gyár az égbe meredjen, legyen sok mindenféléből, mint ahogy most az élet nöl.. ." Ehhez hasonló verssorokban nem hisszük, hogy bárki is gyönyörűségét lelné. Talán még ön sem, ha jól meggondolja. E. L. DUNASZERDAHELY: Verskísérlete teljesen naiv és kezdetleges. Mondanivalója lelkes és őszintén hat, kár, hogy éppen versformába gyömöszölte. Próbáljon hasonló témát prózában feldolgozni, és küldje el esetleg a Dolgozó Nő szerkesztőségébe, amely laphoz ez a témakör közelebb áll. 10