A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-23 / 25. szám

Edes any any elvünk Nyelvhelyes-ég és mozgalmi nyelv Többször is utaltunk már arra, hogy tesen a hozzáállása szó helyett itt ilyes- se m iö"p ja el se n ki. д mag'yar ágyban rna­a nyelvnek megvan a maga külön logi- féle kifjezést kellett volna mondani: vi- ha megbetegszik. Más nyelven «zt kája; ez a logika sokszor eltér más nyel- selkedése. Helyteleníti Lőrincze, hogy mondják, hogy valakinek ellopták az vek logikájától, beszédünkben azonban ez amit fontosnak tartunk, azt kihangsú- óráját. A magyar szerint csak az orgaz­a nyelvi logika a jó, ez irányítja minden lyozzuk, a szövetkezet tagjainak célfel- dának lopnak, a károsulttól ellopták a szavunkat. A három ember nem egy em- adatot adunk, hogy elárasztjuk monda- holmiját. Nálunk azt mondják, hogy a ber, mégis egyes számba tesszük mel- tainkat az ilyesféle jelzőkkel: döntő, toll nem ír, ha pl. kifogyott belőle a tin­iette az állítmányt: Három ember érke- messzeemenő: messzemenők a ked- t a, pedig mi írunk, a toll fog. A német zett hozzánk. — Az embernek karja vezmények, a gép messzemenően befolyá- sz e rint a járványos betegség fellép, a ma­van, az egyetemnek pl. bölcsészeti-, solja a termelést, a parasztsággal valő gyaroknál kiüt, a német azt mondja, jogi kara, a háznak ajtaja van, kapcsolataink szélesek, mai beszédünkben hogy a megáradt folyó kilép a medréből, az asztalosnak pedig eladó ajtója. A te- sok az elmélyítés, eltolódás a munka- a m a gyar szerint kiönt. A német öreg­hénnek borja, a szövetkezetnek borjúja igényességben, sőt a papír minőségében n e k mondja az őseitől ültetett fát, régen van. Lőrincze szerint páholy szavunk ere- is, a sportmozgalom célkitűzéseit ki kell épült házat, azt a ruhát, melyet évek óta detileg szénatartó rekesztéket jelentett, vinnünk a felnőtt sportolók közé. hóid, sőt a régi bort is. A magyar nóta a rikkancs pedig pásztort, ört. Czuczor- Akik komoly fordító munkát végeztek, szerint levele van a vén diófának, a ház Fogarasi szótára szerint a páholy pajta- tapasztalhatták, mily nehéz az idegen r égi, a ruha kopott, viseltes, a bor féle épület, másutt, magtár, csűr, a rik- nyelv gondolatait helyesen magyarul meg- ó. A magyar fiatalok érettségijük után kan s csőszféle ember, kanász azaz szövegezni. Az idegen nyelvben a szavak főiskolára járnak, a nem magyarok pedig ma emberibb értelemben sertésgondoző. rendje úgyszólván teljesen meg fordítottja magasiskolába. Amit a magyar nagyol-A Nemzeti Színház első színpadján, 1837-ben a magyarénak, különösen az egymásra' vasztónak nevez, azt a többi nyelvben fordul elő a páholy szó először mai je- halmozott birtokviszony-szerkezetekben, magasolvasztónak mondják. A magyar lentésében. Ha mai páholy (a szótárak A két nyelvben a mondatfűzés szabályai gyermek az egész év folyamán iskolába szerint: páhó; ez azonban csak a páholy is teljesen eltérők; a pricom kötőszó pl. jár, de ma nem megy oda, mert beteg szóalak népies változata) szavunkat Szabó a szlovákban időbeli kapcsolást is fejez (a német mindkettőt a gehen igével fe-Dávid szerint (1792) így értelmeznénk: ki, a magyarban azonban sokszor ellenté- jezi ki). A szlovák tanár az iskolán tanít, csűrforma épület, melybe sokféle jószá- tes értelemben kell fordítani stb. Ha a magyar iskolában. A magyarnak nagy got, életet raknak, ellenkezésbe kerülnénk ehi.iz hozzávesszük azt a sok idegen- láza van, ha komoly beteg, a szlováknak, a mai általános nyelvhasználattal, mert szerű kifejezést, melyet jő magyar kite- németnek magas. A német hamisnak ma a színházi vagy más előadások ké- jezéssel kell fordítani (pl. más nyelvek mondja az újság koholt hírét, a rossz nyelmes rekesztékét, ülőhelyét jelenti, hatására most mer mi is mindent elöál- pénzt, az asszony erőszakolt vagy tette-Szókincsünk elemeit tehát csak abban az Htunk: nemcsak gyári termékeket, hanem tett könnyeit, valakinek a vendéghaját, értelemben használjuk, amelyben a köz- a megragadó hangulatot is. Az orvos már esetleg a téves nézetét. A német beái­nyelv használja őket, különben elködö- nem rendel, hanem előír), akkor látjuk, lítja a munkát, amikor megszünteti, mi sítjük mondanivalónkat, valami ismeret- hogy milyen sok nehézséggel jár a be- a munkába szoktunk valakit beállítani, len madárnyelven vagy zsargonban fogunk csületes fordítás munkája. Majd ha nem Az egyes nyelvek között igen nagy szólni, és beszédünk. írásunk értelmet- fognak zsargonnyelven író szerkesztőink felfogásbeli különbség szokott Lenni. Az lenségbe fullad. a baromfiállomány dinamikájáról, az ag- a kifejzés, amely az egyik nyelvben szép, Lőrincze erre a „zsargonnyelvre" már resszív kampányról vagy az európai vé- élvezetes, a másikban sokszor tökélet­régebben felhívta figyelmünket s újab- deimi közösségben integrált Németország lenül hat. Éppen ennek a különbségnek ban a Magyar nyelvhelyesség c. előadás- megteremtéséről beszélni, hanem érthető a felismerésében mutatkozik az író rá­sorozatban is (69. o.) foglalkozik ezzel emberi nyelven fognak írni és beszélni, termettsége; abban, hogy ki tudja fejezni a kérdéssel. Ilyen példákat idéz: „Ezt akkor fordítóink munkája is sokkal köny- azt, ami a nyelvben színes, zamatos és a gépellenes hangulatot, elősegíti a tsz nyebb lesz, és a nép sem fogja az agro- eredeti. agronómusának hozzáállása is". Természe- nómust agromónusnak vagy agromumus- ORBÄN GÄBOR nak, mókusnak nevezni, hannem egy­szerűen mezőgazdásznak. Igyekezzünk gondolatainkat a magyar nyelv szellemének megfelelő módon ki­fejezni! Fiataljaink örömmel újságoljál egy­másnak, hogy megcsinálták a vizsgát (le­tették vizsgálatukat). A német szólás­mondás szerint a beteg e«. ágyat őrzi; a maavar nem őrzi az áovat. mert úgy­{JHHJCMTÁAV HERCZEGH LAJOS, HOL1ARE: Versecskéi derűs perceket sze­reztek nekünk, különösen az az ötlete, hogy Petőfi: Szeget szeggel című versét lemásolta és elküldte címünkre. Reméljük, hogy Ön sem lesz kevésbé de­rűs, amikor válaszunkat olvassa — legyen az bármilyen őszinte. Írásai ugyanis annyira kezdet­legesek, hogy közlésük szóba sem jött. Jószándékát méltá­nyoljuk és szívélyesen üdvözöl­jük. V. BÉLA, KASSA: Ön azt írja: harmadszor küld be írásokat is választ még nem kapott. Idő­közben már bizonyára olvasta első küldeményére reagáló üze­netünket. A másodikra szóló vá­lasz éppen készült, amikor be­futott harmadik levele. így most összegezve felelhetünk: Versei indulásnak megfelelnek. Külö­nösen dicsérettel illetjük „Ta­vaszban járok" c. öt sorát: „Inggallérommal furcsán játszik a szél Az illat édes, bolondos, csodás — Mely a kertbe» lopva felém suhan — S átölelnek boldogan Fehérszínű, fürtös orgonák." Okulásul ezt az öt verssort cse­kély változtatássál ismét leírjuk, üogy így lássa: egy-egy hiányzó névelő pótlása, egy­egy fölösleges gondolatjel elha­gyása mennyivel kerekebbé, csi­nosabbá tesz egy verset. Ezek­után talán ilyen „csekélységek­re" is jobban fog ügyelni: „Inggallérommal furcsán játszik a szél, Az illat édes, bolondos. csodás. A kertből lopva felém suhan, S átölelnek boldogan A fehérszirmú, fürtös­orgonák." S. KÁROLY, PRÁGA: Ezúttal beküldött verse az előbbiekhez képest luitározott fejlődést mu­tat. Egyet azonban elfelejt. Bár Ön szerint a versében van gon­dolat — ez a gondolat csak Önt érdekli. Nincsen funkciója, nem tudná senki a sajátjának érezni. A versnek, mint minden írásműnek, többek közt ezt a szempontot is szem előtt kell tartani. A rímek hetyenként egészen jók (rügyek-tiizet, fák­ra-vágna), helyenként azonban erősen sántítanak (mosolyát — ő szavát). A rímeltetés azért sem jó, mert az egyik rímelő szónak más a ritmusa, mint a másiknak. Ezzel máris törést szenved a sor. Azért ne veszítse el a kedvét, olvasson jó ver­seket és próbálkozzék tovább. L. L. FÜLEK: Ne nehezteljen, de kifejezései inkább érthetet­lenek, mint szimbolisztikusak. Verséből a mondanivaló „kilóg": „A gyár az égbe meredjen, legyen sok mindenféléből, mint ahogy most az élet nöl.. ." Ehhez hasonló verssorokban nem hisszük, hogy bárki is gyönyö­rűségét lelné. Talán még ön sem, ha jól meggondolja. E. L. DUNASZERDAHELY: Verskísérlete teljesen naiv és kezdetleges. Mondanivalója lelkes és őszintén hat, kár, hogy ép­pen versformába gyömöszölte. Próbáljon hasonló témát prózá­ban feldolgozni, és küldje el esetleg a Dolgozó Nő szerkesz­tőségébe, amely laphoz ez a té­makör közelebb áll. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom