A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

IRTA: G. GOLODNIJ Teringettét, majd meghalok az éhségtől! — mondta apa, mikor benyitott az ajtón. Vaskos irattáskáját ledobta a földre, Ő pedig rávetette magát egy székre és kényelmesen elterpeszkedett. — Csak ne haldokolj, kérlek — mondta a mama, — eredj inkább mosd meg a kezedet. Apa végigmustrálta tintafoltos ujjait, mintha csak először látta volna őket életében. — Tiszták — mondta. — Eredj, moss kezet — szólt rá a mama, — mindjárt odaadom a körömkefét. — Nem kell a kefe — válaszolta apa. ímmel-ámmal mégis nekilátott a kézmosásnak. Mama teli tányér levest tett eléje az asztalra. Kellemes illatot árasztott a gombaleves. Apa mélyen magába szívta illatát s íziben kanalazgatni kezdte a levest. Fürgén járt a kanál a levestől a szájáig s a kanállal együtt a kifakult tintafolt is ide-oda mozgott apa kezén. Mikor elkészült a levessel, félrelökte az üres tányért és elővette ezüst cigarettatárcáját. — Ebédközben ne cigarettázz — szólt rá mama. Apa meggyújtotta a gyufát és csak anynyit mondott: — Csak egy felet... — Ismerem én azt a 'felet — replikázott mama. * • Mama közben hozta a második fogást és a kredenchez lépett, hogy kenyeret szeljen. Apa figyelemmel kísérte és az asztallábhoz nyomta a cigarettáját, hogy elfojtsa. A csikk leesett a földre és apa a cipőjével odább lökte, hogy ne legyen szem előtt. Mama megfordult s egyszeriben mindent megértett. — Vedd fel a cigarettavéget — szólt rá. — Milyen cigarettavéget? — kérdezte apa. — Ledobtad a csikket a földre, vedd csak fel! — szólt ismét a mama. — Holnap úgy is nagytakarítás lesz — válaszolta apa. Mama lehajolt és felvette a cigarettavéget. Hatalmas, hagymára emlékeztető, kagylóból készült hamutartóba dobta a csikket és édes szörpöt öntött apa poharába. Apám áldott jó ember. A mama is mindig azt mondja. Apa szerény, lelkiismeretes és jó családapa. Csak egy hibája van: sokat dohányzik és a cigaretta -végeket mindig a földre dobálja. Dohányzik munkába menés előtt, dohányzik este és dohányzik éjjel. Reggelenként, mikor iskolába készülődöm, mama hétrét görnyedve keresgéli és szedi össze mindenhonnan az elnyomott, megsárgult, üszkös -fejű cigarettavégeket. Apa jó ember, de... Apa evés után rendszerint előveszi az újságot és olvas mindenféle eseményről. Hangosan felolvds, hogy a mama is hallja. Apa olvasás közben lassan elszenderül. — Alszol? — kérdi mama. — Mi? — kergeti el az álmosságot szeméről apa és elölről kezdi az olvasást. Mama közben megigazítja a párnákat és megveti az ágyat. — Ja, igaz is, nem felejtetted el, hogy holnap látogatóink lesznek? Kláva néni jön el a férjével — kérdi mama. — No és? — Vegyél tortát — mondja mama, és ne maradj el sokáig. — Jól van — feleli apa. Elszív még egy cigarettát, a csikket a földre dobja — és a másik percben már• az igazak álmát alussza. Másnap eljöttek vendégeink: Kláva néni és a férje. Kláva néni sovány mint a cinege, a férje pedig kövér, mintha csak felfújták volna. Hétkor jöttek, de apának még híre-hamva sem volt. „Aranykulcs" teát ittunk és vártuk apát. De csak nem jött. — Tehetek én róla? — szólalt meg apa és elővette a cigarettatárcáját. — De hát hol voltál ennyi ideig? — kérdezte mama. — Hol voltam? — nézett a csodálkozástól tágra nyílt szemmel apa. — A rendörségen. — Biztos jegy nélkül utaztál — mondta mama — A csikkért — mondta apa, — a csikk miatt volt minden. — S miért voltál ott olyan sokáig? — Nem akartam megfizetni a bírságot — felelte apa —, elvből nem akartam fizetni. Ha még jegy nélkül utaztam volna, de egy csikkért... Széo kis rend van nálunk! — méltatlankodott. Csóválgatta a fejét, ami azt jelentette, hogy Üyen renddel ö nem ért egyet. A cigarettáját csak a felírásig szívta el. Azt vártam, most már kiveszi a szájából és ledobja a földre. Apa azonban felállt és ujjai közt tartva a cigarettavéget valamiről hosszan elgondolkodott. — Van itthon hamutartó? — kérdezte. Mama elvette tőle a cigarettavéget és bedobta a kagylós hamutartóba. — Köszönöm — mondta mama. Apa elővette az újságot és egészen beletemetkezett. Egy keveset olvasott, majd ledőlt a díványra. — Jó éjszakát — mondta, és egy perc múlva már fújta a kását. Várakozó Ottó rajza • Nyolckor még nem volt otthon, kilenckor sem, tízkor meg Kláva néni a férjével együtt elbúcsúzott. Mama kezdett idegeskedni, s ekkor egyszerre betoppan apa. Egyik kezében irattáskáját tartotta, a másikban pedig egy összegyűrt tortásdobozt szorongatott. Ledobta a táskáját meg a dobozt a földre és lerogyott egy székre. — Hol az ördögben jártál? — kérdezte mama. — Hogy hol az ördögben jártam? — ismételte a kérdést apa. — Kláva néni és a férje várták — jegyezte meg mama. — Lehetne nálunk is egy házi rendőr— szólaltam meg. — No és minek? — kérdezte mama. — Tisztaság lenne 'nálunk mindig ... Mama elnevette magát. — Rendőr nélkül ts megvagyunk — mondta. Te pedig ne bántsd apát, jó ember ő és én szeretem öt... Mama felnyitotta a tortásdobozt, egy piHontást vetett az elkenődött krémdíszítósekre s még egyszer elnevette magát. — No, de már coki az ágyba! — mondta és ő is vetkőzni kezdett. Fordította LÖRINCZ LÁSZLÓ