A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-19 / 20. szám

A Szent Kereszt kápolna féldrágakövekké» kirakott belseje. ilyt. Közben az érsek jónak látja lelepzni a királynét és ugyanazt cselekszi várnagy útján Pesek úr Alenával. Károly királynak tetszik a két nö bá-Irsága és ezért nem büntet. Féltékeny leségét elkíséri a közeli Karlík várába, isek urat pedig lovaggá üti, hogy meglorsítsa a két szerelmes egybekelését, tereiméért, vakmerőségéért,s nem utolsó írban jó vívásáért Alena kettős jutalat nyer: vőlegényt és Károly távollétéín egy éjszakát Karlstejnben. A pórulrt Jeruzsálemi Péter csöndben visszamul a vendégszobába. E legenda majd hatszáz éves. Jaroslav 'chlicky, a nagy cseh költő is feldolgozegyik színmüvében, a Karlstejni éjszaiban, melyet a vár udvarán minden nyáévadban jatszanak hol hivatásos, hol ükedvelő színészek. A vár maga kerek ttszáz esztendős. Két hét múlva, június án lesz hatszáz éve, hogy Pardubitei •nő érsek a kilenc évig épülő vár Mária Ipolnáját jelszentelte. Karlstejnt IV. Károly cseh király és róii császár építtette. A középkor nagy alkodójának egy új korba illő jellemvosa mutatkozott meg ez alkalommal. karlstejni káptalan alapítólevelében . Károly kijelenti, hogy a várnak öniga nagyobb dicsőségére a saját nevét lományozza. És ez már az újkor szelteének megnyilvánulása, midőn az alkotó ibér, bár mélyen buzgó és vallásos, a ját és nem az Úristen meg az egyház •nevét, dicsőségét dkarja öregbíteni. A hírneves Arrasi Mátyás halála után rler Péter, a prágai Károly-híd ismert ítésze fejezi be a vár építését, míg a ent-Kereszt kápolna világhírű gótikus ttményei a strassburgi Wurmser Miklós a prágai Teodorik (Dettrich) mester ivei. Karlstejn nem harci célokra épült, inbb palota volt mint erőd. Itt folyt le Luxemburgi uralkodóház két kiváló tagiak (IV. Károly és fia IV. Vencel) udri élete. Itt végezték az ájtatosság ártartásait is. És a főtoronyban, amely '.taképpen fellegvár volt, őrizték a ró-Ii szent birodalom koronázási ereklyéit a cseh királyi kincseket. Ezekben az ikben huszonkét nemes lovag és tizenolc hűbérúr védte a vár kincseit, a rat, melynek őrgróf ja tizennyolc falu tedelmének háromnegyed részét él:te. Károly fia, IV. Vencel halála után .gmond német császár, cseh és (sajnos) .gyar király embere, egy bizonyos Buici Tluksa Zdéslav úr lett a vár őrifja, nagy ellensége a kelyheseknek. Ez '.déslav úr idegen zsoldosokat hozott be szita alattvalói ellen, a várban^ f elhal -zott kincsek egyrészét pedig Ъ várral letemben Zsigmond kezére játszotta, zben a későbbi ostrom alatt zsoldonak fizetésére használta fel. íz ő érdeme, hogy Karlstejn vára lett lép-Csehország egyetlen huszitaellenes dítménye. A várat kitűnő fekvése és s falai bevehetetlenné tették. Egy íz-i öt hónapig ostromolták Karlstejnt huszita hadak Korybutoviö Zsigmond érlete alatt. Majd tizenegyezer (10 886) edéket. lőttek ki a várra. Ebből 1822 dó a prágai pöcegödrök büdös és kelletlen tartalmával volt megtöltve, csut 22 hordó volt „tűzzel bélelt". A várég minden bűz és rongálás dacára jvédte magát: Ám a királyi kincsek és ibraslavi prépostság monstranciái elódtak a . várvédő zsoldos sereg kezei ött. A vár később Podjebrád György Viktorin herceg kezére került és 5-ig az utrakvisták kezében volt. fehérhegyi csatavesztés után a csári hadak körülvették Karlstejnt és A keleti bástyafok Pfalzi Erigyes segélyhada, a hatszáz skót és angol protestáns várvédő harcos megadta magát a császáriaknak. A harcok során a vár erősen meg -rongálódott a harmincéves háború alatt, a svéd ostromlók a pusztítást csupán tetőzték. A rombolásra azonban mégiscsak a múlt évszázad bécsi építésze, Josef Mocker tette fel a koronát. Ez a barbár, habsburghü osztrák nem vette figyelembe a bécsi dóm építőjének, Schmidt Erigyesnek kegyeletesen kidolgozott restaurációs terveit. Saját feje szerint állította vissza Karlstejnt „eredeti állapotába". Lerombolta a gyönyörű szgrafitókat, a reneszánsz atikákat és homlokzatokat, hogy pszeudogótikus díszítményekkel helyettesítse őket. A vár azonban minden háborús és „civilizációs" vandalizmus ellenére ma is úgyszólván egyedül álló, értékes műemlék. Nem is annyira a falak és a sáncok, a várkút és felvonóhidak, de a termek és kápolnák belső díszítése a megcsodálni való. A Luxemburg teremben főleg IV. Károly és mellette négy felesége Blanka de Valois, Pfalzi Anna, Svidnicky Anna és a kardtördelő Pomerániai Erzsébet mellszobrai keltik fel a látogatók figyelmét. A négy kápolna közül a Szent Katalin és Szent Kereszt kápolnának van világviszonylatban is nagy értéke. Falaik féldrágakövekkel (ametiszt, achát, jáspis és cseh gránát) vannak kirakva, míg a boltíves mennyezet aranyozott díszei között nem ritkaság a valódi drágakő sem. A legnagyobb értékek azonban a Szent Kereszt Kápolna gótikus királyportréi. Wurmser és Teodorik mester remekmüvei. Ezek közül hat festményre a kapzsi Habsburgoknak is megfájdult a foguk és elhurcolták Bécsbe. A cseh közvélemény nyomása alatt a képek mégis visszakerültek otthonukba, az ősi Karlstejnbe. és ma is ott vannak, hogy a vár többi műkincseivel harmonikus egységet alkotva Kereszt kápolna gótikus királyportréi, szerelmeseinek régmúlt idők nagyságát, hiúságát és elmúlását. És tanúskodnak hazánk réges-régi kultúrájáról, műveltségéről, azokban az időkben, amidőn még a Potomac és más vadnyugati folyók partjain bölények kergetödztek. Irta egy átvirrasztott karlstejni éjszakán * BARS/ IMRE Рь utarészlet