A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-19 / 20. szám
METELLUS 500 ELEFÁNTJÁTÓL FILATOV MESTER IDOMÍTOTT MEDVÉIIG (MIT TU3ÜN:< A CIRÍUSZ TÖRTÉNET ÉRO'L?) A rómaiak „találtak fel" sok egyéb szórakozás között a cirkuszt is. Ez azonban évszázadokon keresztül csak abból állott, hogy vadállatokat eresztettek egymásnak, s öldöklő harcukat figyelték. A Földközitenger közelében húzódó afrikai hegyláncolatok vidékéről szerezték be a cirkuszi „bestiákat", oroszlánokat, medvéket, hiénákat, tigriseket és -párducokat. Macedónia meghódítása után (időszámításunk előtt 148-ban) Metellus 500 elefántot vitt magával Rómába, amelyek borzalmas küzdelmet vívtak egymással, míg valamennyi elpusztult. Pompejus (i. e. 88-ban) új amfiteátrumot nyittatott a római név nem kis örömére. A megnyitó előadáson 400 párduc és 600 oroszlán „lépett fel". A fogságban tartott oroszlánok egy része az idők folyamán meg is szelídült. Ezek a szelíd „vadak" húzták például Marcus Antonius diadalszekerét Róma városán keresztül... ALLATOK A CSATAMEZŐN Az ókori népek a vadállatokat háborúban is felhasznplták. A csatazaj, a fegyverek csörgése megvadította a legnyugodtabb ál-Algéria elfoglalásakor még rengeteg oroszlán élt Afrika északi vidékein. Ezek közt sok szelídebb természetű is akadt; a párducokat is aránylag könnyű megszelídíteni. Az idomítok észrevették, hogy a közönség jobban érdeklődik az állatokkal végzett mutatványok, mint a ketrecben unatkozó vadak nézegetése iránt. Az antwerpeni Királyi Belga Zoológiai Társaság 1843-ban már nyilvános árverésen adott cl vadállatokat. A nehezebben szelídíthető vadakat állatkertek vásárolták meg. Ekkor kezdődött a cirkusz tulajdonképpeni fellendülése, melynek tarka műsoraiban egyre több helyet kaptak az idomított állatokkal végzett mutatványok. s NAGYMÉRETŰ KETRECEK Az idomítok eleinte csupán bátorságukkal akartak dicsekedni, s mutatványuk csak abból állt, hogy bemerészkedtek a vadak ketreceibe. Csak később kezdték a megfélemlített állatokat egy-egy számra begyakorolni. A múlt század második felében a hamburgi Hagenbeck állatkereskedés, majd később a világhírű Hagenbeck állatkert megalapítása után az európai cirkuszok állat-ellátása s így fejlődése is fokozódik. Sátraikat, arénáikat egyre nagyobbra méretezték, azonkívül rájöttek arra, hogy a cirkusz porondját körül lehet venni öszszeállítható ketreccel, melynek átmérője azonos a cirkuszok porondjának szokásos, 13,5 méteres átmérőjével. Ma már az egész világ cirkusz-látogató közönsége ilyen mutatványokat kíván, s ilyeneknek tapsol. Kétségtelen, hogy olyan mutatványok eléréséhez, melyek lényegükben véve idegenek az állatoktól, mindig szükség van valami csekély kényszerre is. Az idomítás művészete — tehát nem a szigorú fegyelem, a dresszúra — többek közt abban áll, hogy a „tanítvány" reflexeit és mozdulatait az idomító megfelelő módon átformálja. Aki a moszkvai állami cirkusz egyik legnépszerűbb számát, Valentin Filatov mester idomított medvéit látta, me állapíthatja, hony milyen csodálatra méltó eredményeket lehet elérni ezen az úton. (~2~) latot is. Sokszor előfordult azonban, hogy a harci állatok nemcsak az ellenségben, hanem saját gazdáik soraiban is kárt tettek. A gallusok kutyákat idomítottak harcra, a szíriaiak elefántokat használtak, a parthusok pedig oroszlánokat. A hinduk az oroszlánokat, párducokat és leopárdokat vadászatra tanították be. OROSZLÁNOK AZ AGY ELŐTT A kereszténység elterjedésével megszűnt az állatok cirkuszi szerepeltetése. Az ókorban különben is olyan nagy vérengzést vitt végbe az ember a nagyvadak között, hogy majdnem teljesen kiirtotta őket a Földközi-tenger környékéről. A XII. század elejéről származik egy caeni barát tudósítása, mel'iben említést tesz egy szelídített oroszlánról. V. Károly és l. Ferenc is nagy barátja volt a vadaknak. I. Ferenc oroszlánjai ott aludtak mindig felséges uruk ágya előtt. A GYARMATOSÍTÁS KORA ÉS A CIRKUSZ Cigányok és vándorszínészek voltak az elsők, akik Európát keresztül-kasul járva állatokat - főleg medvéket és majmokat — mutogattak pénzért. AMÍG EGY MACKÓ ELJUT ODÁIG... Az idomítás irattan első parancsolata szerint az állatok „nevelését" fiatal korukban kell kezdeni. Legfőbb követelmény itt: a türelem. A gyakorlatok állandó ismétlésénél a kényszerítő és fenyítő eszközök mellett ajánlatos hússal, nyalánksággal jutalmazni a gyakorlatot jól elvégző állatot. A vadak legtöbbje — oroszlán, medve, tigris — általában két évi „tanulás" után jut végre a nagyközönség elé. A „rossz tanúlókat" visszaküldik az állatkertbe. KEGYETLENSÉG HELYETT SZELÍDSÉG Az állatidomitás Amerikában valóságos iparággá változott. Jack London, a világhírű író mutatott rá talán elsőnek, hogy t,,ilyen brutális módszereket használtak még a cirkuszi kutyák idomításánál is. Jack London állásfoglalása nyomán Angliában Jack London klubok alakultak, melyeknek tagjai olyan eredményesen küzdöttek a gyakran kegyetlen kínzások eredményeként megszülető cirkuszi állatmutatványok ellen, hogy a nyugati cirkuszok műsorából lassan eltűntek ezek a számok s csupán azok az állatmutatványok kerültek a nézők elé, amelyeknél nyilvánvaló volt, hogy az idomító nem kegyetlenséggel, hanem szeretetteljes türelemmel érte el az eredményeket. Fordítson több gondot fogsorára! Próbálja ki az új HERBANA fogkrémet! Gyógynövények kivontatát tartalmazza, erősíti és edzi az ínyt, ezért kiválóan hozzájárul a paradentózis, vagyis az íny megbetegedéseinek (vérzékenység és foglazulás) gyógyításához. Gazdag habjával és kellemes ízével a legigényesebb fogyasztót is kielégíti. HERBANA — a fogak őre MPP — HS Tukového Priemyslu О 11