A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-19 / 20. szám
Szlovákia megújhodásának első tervezete ANDREJ PLAVKA: HÁROM FOLYO (részlet) Vezess erdőm, moh, fasorok, vezess, erdőm, vérem csorog. Simogass lomb, virág, kisérj! Sebláz éget, üdíts kis ér! Aknaszilánk vágott belém, gyógyírt szívem tőled remél. Farkasnyelvet tégy sebemre, barlangba rejts, vagy verembe. A szűk nyílást fedd be gazzal. Jön az ellen tűzzel - vassal... Üz, mert védtem szabadságom, s vele párom, boldogságom, védtem, amíg buggyant vérem ... Halnom kell? ... Vár sok testvérem. Ö, nagyon sok drága lélek... Inkább halál, mint rab élet keserve, gyász, bánat, járom — akkor inkább a sír zárjon ... Ó, ne zárjon sír magába. Meggyógyítasz, ugye, drága erdőm, anyám, erdőm, lelkem? Büszkén emlegetsz még engem! Visszamegyek tűzbe, vészbe, biztos győzelmünk elébe! Ford. Sípos Győző A Lenin-díjas Galina Ыа TT úsz évvel ezelőtt, pontosan 1937. május 16. és 17-én nagy jelentőségű esemény játszódott le Szlovákia forradalmi munkásmozgalmában. Csehszlovák'a Kommunista Pártja Besztercebányán konferenciát tartott, melyen Viliam Siroky elvtárs előterjesztette Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felvirágoztatásának tervét. Ezt a tervet a szlovákiai országos konferencia részvevői teljes egészében elfogadták. Vajon mit akart vele a párt elérni? Az adott viszonyok között ielezni kívánta, milyen intézkedéseket kellene foganatosítani, hogy Szlovákia gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásben felemelkedjék. Д z egész terven úgyszólván vörös fonálként vonul végig azon alapvető elgondolás, hogy Szlovákia általános fellendülése érdekében fel kell számolni a cseh országrészekkel szemben fennálló elmaradottságot. A terv kimondja: véget kell vetni a cseh finánctőke politikájának, melynek vezérelve az volt, hogy az iparosítás kiváltsága a cseh országrészeké leqyen, míg Szlovákia maradjon meg elsősorban mezőgazdasági hátországnak. Ennek az átkos önző politikának tudható be, hogy míg Csehország parasztcsaládjaiban átlag 5068 korona évi jövedelem esett egy főre, addig Szlovákiában csupán 2644 korona. Lesújtó volt a helyzet a villamosítás terén is, nem szólván a vasúti hálózatról, az utakról stb. Szlovákia községeinek csak 30 százaléka jutott villanyvilágításhoz. A terv rámutat a szlovákiai ipar sivár helyzetére és követeli, hogy a leállított állami üzemekben újra indítsák me- a termelést, ugyanakkor pedig segítsék elő a kisiparosok szövetkezeti mozgalmát és a leépített iparvállalatok újbóli létesítését. Д terv felkarolja a nemzetiségek ügyét, követeli Szlovákia kulturális életének, közoktatásának leghatékonyabb előmozdítását. A besztercebányai konferencia helyesen mutatott rá arra az alapvető igazságra, hogy Szlovákia és a cseh országrészek között csak akkor ölthet testet az egyenjogúság, ha a köztársaság népei a munkásosztály szolidaritása alapján összefognak a reakció elleni küzdelemben. A burzsoá-demokratikus Csehszlovákia kormányköre' vakok és süketek maradtak a párt tervével szemben. Kitartottak önző, nemzeti gyűlölködést szító politikájuk mellett, mely csak a fasizmus malmára hajthatta a vizet és nemsokára vesztüket okozta. Az emlékezetes besztercebányai konferencia előremutató egészséges törekvéseit azonban nem semmizhették ki. A népi demokrácia gyümölcseként Szlovákia egyenjogúsága szemlátomást megvalósul Mégpedig valóban a legszilárdabb talajon: hazánk dolgozói testvériségének jegyében. F rről tett tanúságot a minap lezajlott szlovákiai pártkongresszus is, amely építő munkánkat elemezve, hangsúlyozta, hogy az elért sikerek népeink közös erőfeszítésének, a lenini nemzetiségi politika diadalának köszönhetők. Ma már a következetes egyenjogúság ügye nem képezi vita tárgyát. Ez a kérdés elvileg már régen eldőlt és gyakorlati hatása abban is megnyilvánul, hogy ipari termelésünk 1948-hoz képest háromszorosára növekedett, hogy a szlovákiai beruházások üteme gyorsabb mint a cseh országrészekben, és hogy mezőgazdaságunk még a folyamatban levő ötéves terv idejében túlnyomóan szocialista jellegű lesz. Szocialista országépítési nk problémáinak homlokterében ma olyan kérdések állanak mint pl. a termelékenység növelése, a magasabb termelési hatékonyság biztosítása, az egészséges bérpolitika megteremtése, a technika legkorszerűbb kifejlesztése stb. Emellett persze nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kultúra és ideológia ügyét sem, ahol még igen sok a tennivalónk. Még nem vesztek ki teljesen a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai és bizonyos revizionista megnyilatkozások, amelyek meganny' visszahúzó erőt jelentenek és ezért szívósan kell küzdenünk e múltbeli kísértetek gyökeres felszámolásáért. Erre tanít a besztercebányai konferencia, melynek célkitűzései az új történelmi feltételek közt napjainkban a ma és holnap nagyszerű valóságává formálódnak. Szirt naplójából A mozdulatok finomságában benne van a magát mozdulatokban kifejező lény egész gondolkodási energiája, érzelmi és erkölcsi kultúrája — ezt érzi mindenki, aki az 1957-es Lenin díjak egyikével kitüntetett Galina Ulanova szótlanul is sokatmondó, mindent kifejező művészetének színpadon vagy filmen tanúja lehetett. E benyomást teljes mértékben és nyomatékosan megerősítik a naplójegyzeteknek szavai, amelyeket a Szovjetszkaja Kultura haviszemle 1957 márciusi száma közölt Ulanova tollából. A feljegyzések 1956 októberében készültek Angliában, ahi Ulanova a moszkvai Nagyszín ház együttesével vendégszerep lésen járt. Az a lelkiismeretesség, amelg lyel a művésznő a fellépéseki készült, az a kivételes' odaadó amellyel művészi teljesítményt ismeretlen, de igényes külfölt publikum elé vitte, megkapó kö: vétlenséggel fejeződik ki írási ban s egyénileg éppúgy jellem ót személy szerint, mint ahog a közönség előtt elért . sikere érzett bensőséges elégedettség ben kifejezésre jut általánosság ban a szovjet ember tiszta < humánus magatartása népek t kultúrák irányában, amelyekht a békés és elfogulatlan tartalm kölcsönösség kötelékeit keresi. Ulanova megérkezése Angliái 12