A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-19 / 20. szám

Szlovákia megújhodásának első tervezete ANDREJ PLAVKA: HÁROM FOLYO (részlet) Vezess erdőm, moh, fasorok, vezess, erdőm, vérem csorog. Simogass lomb, virág, kisérj! Sebláz éget, üdíts kis ér! Aknaszilánk vágott belém, gyógyírt szívem tőled remél. Farkasnyelvet tégy sebemre, barlangba rejts, vagy verembe. A szűk nyílást fedd be gazzal. Jön az ellen tűzzel - vassal... Üz, mert védtem szabadságom, s vele párom, boldogságom, védtem, amíg buggyant vérem ... Halnom kell? ... Vár sok testvérem. Ö, nagyon sok drága lélek... Inkább halál, mint rab élet keserve, gyász, bánat, járom — akkor inkább a sír zárjon ... Ó, ne zárjon sír magába. Meggyógyítasz, ugye, drága erdőm, anyám, erdőm, lelkem? Büszkén emlegetsz még engem! Visszamegyek tűzbe, vészbe, biztos győzelmünk elébe! Ford. Sípos Győző A Lenin-díjas Galina Ыа TT úsz évvel ezelőtt, pon­tosan 1937. május 16. és 17-én nagy jelentőségű ese­mény játszódott le Szlovákia forradalmi munkásmozgalmá­ban. Csehszlovák'a Kommunista Pártja Besztercebányán konfe­renciát tartott, melyen Viliam Siroky elvtárs előterjesztette Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felvirágoztatásának tervét. Ezt a tervet a szlová­kiai országos konferencia rész­vevői teljes egészében elfogad­ták. Vajon mit akart vele a párt elérni? Az adott viszonyok között ielezni kívánta, milyen intézkedéseket kellene fogana­tosítani, hogy Szlovákia gazda­sági, társadalmi és kulturális vonatkozásben felemelkedjék. Д z egész terven úgyszól­ván vörös fonálként vonul végig azon alapvető el­gondolás, hogy Szlovákia ál­talános fellendülése érdekében fel kell számolni a cseh or­szágrészekkel szemben fenn­álló elmaradottságot. A terv kimondja: véget kell vetni a cseh finánctőke politikájának, melynek vezérelve az volt, hogy az iparosítás kiváltsága a cseh országrészeké leqyen, míg Szlovákia maradjon meg első­sorban mezőgazdasági hátor­szágnak. Ennek az átkos önző politikának tudható be, hogy míg Csehország parasztcsalád­jaiban átlag 5068 korona évi jövedelem esett egy főre, ad­dig Szlovákiában csupán 2644 korona. Lesújtó volt a helyzet a villamosítás terén is, nem szólván a vasúti hálózatról, az utakról stb. Szlovákia közsé­geinek csak 30 százaléka ju­tott villanyvilágításhoz. A terv rámutat a szlovákiai ipar sivár helyzetére és követeli, hogy a leállított állami üzemekben új­ra indítsák me- a termelést, ugyanakkor pedig segítsék elő a kisiparosok szövetkezeti moz­galmát és a leépített iparvállala­tok újbóli létesítését. Д terv felkarolja a nemze­tiségek ügyét, követeli Szlovákia kulturális életének, közoktatásának leghatékonyabb előmozdítását. A besztercebányai konferen­cia helyesen mutatott rá arra az alapvető igazságra, hogy Szlovákia és a cseh országré­szek között csak akkor ölthet testet az egyenjogúság, ha a köztársaság népei a munkás­osztály szolidaritása alapján összefognak a reakció elleni küzdelemben. A burzsoá-demokratikus Cseh­szlovákia kormányköre' vakok és süketek maradtak a párt tervével szemben. Kitartottak önző, nemzeti gyűlölködést szí­tó politikájuk mellett, mely csak a fasizmus malmára hajt­hatta a vizet és nemsokára vesztüket okozta. Az emléke­zetes besztercebányai konfe­rencia előremutató egészséges törekvéseit azonban nem sem­mizhették ki. A népi demokrácia gyümöl­cseként Szlovákia egyenjogú­sága szemlátomást megvalósul Mégpedig valóban a legszilár­dabb talajon: hazánk dolgozói testvériségének jegyében. F rről tett tanúságot a minap lezajlott szlo­vákiai pártkongresszus is, amely építő munkánkat elemezve, hangsúlyozta, hogy az elért si­kerek népeink közös erőfeszí­tésének, a lenini nemzetiségi politika diadalának köszönhe­tők. Ma már a következetes egyenjogúság ügye nem képezi vita tárgyát. Ez a kérdés elvi­leg már régen eldőlt és gya­korlati hatása abban is meg­nyilvánul, hogy ipari termelé­sünk 1948-hoz képest három­szorosára növekedett, hogy a szlovákiai beruházások üteme gyorsabb mint a cseh ország­részekben, és hogy mezőgaz­daságunk még a folyamatban levő ötéves terv idejében túl­nyomóan szocialista jellegű lesz. Szocialista országépíté­si nk problémáinak homlokte­rében ma olyan kérdések álla­nak mint pl. a termelékenység növelése, a magasabb termelési hatékonyság biztosítása, az egészséges bérpolitika megte­remtése, a technika legkorsze­rűbb kifejlesztése stb. Emellett persze nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kultúra és ideológia ügyét sem, ahol még igen sok a tennivalónk. Még nem vesztek ki teljesen a bur­zsoá nacionalizmus megnyilvá­nulásai és bizonyos revizionista megnyilatkozások, amelyek meganny' visszahúzó erőt je­lentenek és ezért szívósan kell küzdenünk e múltbeli kísérte­tek gyökeres felszámolásáért. Erre tanít a besztercebányai konferencia, melynek célkitűzé­sei az új történelmi feltételek közt napjainkban a ma és hol­nap nagyszerű valóságává for­málódnak. Szirt naplójából A mozdulatok finomságában benne van a magát mozdulatok­ban kifejező lény egész gondol­kodási energiája, érzelmi és er­kölcsi kultúrája — ezt érzi min­denki, aki az 1957-es Lenin dí­jak egyikével kitüntetett Galina Ulanova szótlanul is sokatmon­dó, mindent kifejező művészeté­nek színpadon vagy filmen ta­núja lehetett. E benyomást teljes mértékben és nyomatékosan megerősítik a naplójegyzeteknek szavai, ame­lyeket a Szovjetszkaja Kultura haviszemle 1957 márciusi száma közölt Ulanova tollából. A feljegyzések 1956 októberé­ben készültek Angliában, ahi Ulanova a moszkvai Nagyszín ház együttesével vendégszerep lésen járt. Az a lelkiismeretesség, amelg lyel a művésznő a fellépéseki készült, az a kivételes' odaadó amellyel művészi teljesítményt ismeretlen, de igényes külfölt publikum elé vitte, megkapó kö: vétlenséggel fejeződik ki írási ban s egyénileg éppúgy jellem ót személy szerint, mint ahog a közönség előtt elért . sikere érzett bensőséges elégedettség ben kifejezésre jut általánosság ban a szovjet ember tiszta < humánus magatartása népek t kultúrák irányában, amelyekht a békés és elfogulatlan tartalm kölcsönösség kötelékeit keresi. Ulanova megérkezése Angliái 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom