A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-28 / 17. szám
W/i о /71 in Aria ant Voaá rfri í It U^^VM/ i W904/V WV1V Ülök a Komárom felé robogó „expresszen" és miközben szemem öntudatlanul a téli álmukból ébredező szántókon, csinosodó falvakon kalandozik, izgatottan latolgatom a rám váró feladat eshetőségeit. Feltett szándékom végére járni egy érdekes esetnek. Vidéki fiúk, kamasz legénykék álltak nemrégiben a komáromi népbíróság előtt. Ha eddig a nagyváros tolvajt szülő alkalmait hibáztattuk — mire gondoljunk most, amikor öt falusi fiatal ember tévedt le az egyenes útról? Nem olyan veszélyes a dolog. Nem öltek, nem raboltak. A rossz tréfálták könnyen lehet rossz tt vége ls! hazát sem árultak. Mindössze fittyet hánytak a térsas együttélés írott és Íratlan törvényeinek — erőszakos módon a maguk megmérgezett képzelete szerint szerettek volna élni. Közülük csak egy vetemedett odáig, hogy testi sértést követett el. S. L. 1940-ben született. Iskolai végzettsége hat elemi. A földművesszövetkezetben dolgozik, eltartja önmagát. Apja öregségi segélyből él, családjából senki sem volt büntetve. Lássuk a jellemzését: a faluban rossz a híre. Gyermekkora óta erőszakos természetű, nem szeret dolgozni. Mit követett el? (Egyik munkás társának tőrt dobott a hátába. Vizsgáljuk meg az okokat, miért támadt rá S. L. orvul kollégájára, hogyan jutott olyan mélyre, hogy csaknem ölt? Ehhez azonban be kell mutatnom társait, barátait is: J. G. ugyancsak 1940-ben született, hét elemit végzett, építőmunkás. Apja 1942-ben meghalt. A fiú az anyját ds eltartja. A CSISZ tagja. Mi a vád ellene? Több ízben fenyegetett egy falubeli legényt, hogy megöli és az illetőt állandó rettegésben tartotta. B. D. 1938-ban született, öt elemit végzett, munkásgyerek. Apja állatstetó, anyja háztartásbeli. A fiú fegyvert rejtegetett: légpuskát, flóbertet és katonai szuronyt. A faluban rossz hire van. К. I. 1910-ben született, az általános iskola tanulója, a CSISZ tagja. Apja csoportvezető az állami birtokokon. О. I. 1938-ban született, öt elemit végzett. Iskolái elvégzése óta qsavarog, nem dolgozik, apja nyakán él. A faluban nincs jó híre. Most ugyancsak tilosban járt: fegyvert rejtegetett. Sz. Gy. "a legidősebb köztük, 1936-ban született. Két polgárit és két tanonciskolát végzett, asztalosnak tanult és — horríbile dlctu — ő a CSISZ helyi szervezetének elnöke. Apja a földművesszövetkMet csősze,. A felsorolt adatok statisztikaszerüek, de mi van mögöttük ? A vallomásokból mozaikszerűen egymás mellé sorakoznak a tények. Sz. Gy. három könyvet talált a padláson. A könyv szó ugyan nem is illeti a piszkos ponyvaregényeket, amelyeket a ,fiatal fiú természetesen mohón elolvasott. — Az egyik könyv elme „A kék álarcos" — vallotta a bíróság előtt. — Arról szól, hogy két cowboy szeret egy nőt és lövöldöznek egymásra miatta. Sablonos cowboy-történet lehetett, ám a megzavart képzeletű fiú elhatározta, ilyen bandát szervez ó is. Kölcsön adta a könvveket fentjelzett barátainak és a fiúk csakhamar szabályos bandába tömörültek. Hol, hol nem, lőfegyvereket, törökét szereztek és a közeli kis erdőbe jártak célbalőni, kést dobálni. — Mi gyakoroltuk azt, amit a könyvekben olvastunk, — vallotta S. I» Éppen б volt az, aki a „gyakorlást" emberen is folytatta, kést dobott egy legény hátába, ö maga a „Hajnali postakocsi" és a „Kék banda" című rémregényekből merített ihletet. Nem egy — számos tanú vallotta, hogy az elrugaszkodott legénykék a ,falu rémei voltak. Fegyvereiket nyíltan mutogatva valóságos terror alatt tartották a lakosságot. Nem egy ízben fenyegették embertársaik életét. íme, mit tett a rossz könyv — a legveszedelmesebb erkölcsi mérgek egyike. Nem kellett hozzá más, mint ellenőrzés nélküli, buja képzeletű fiatal fiúk, akik kalandvágyból és tudatlanságból nem tettek különbséget jó és rossz között. Mindezt tekintetbe véve a népbíróság közülük egyediül a késelő S. L.-t ítélte el а ВТК 219 §-a szerint 2 hónapi elzárásra — feltételesen. Az idő lejért - a fiúkkal nem volt baj. S. L. és társai nyilvánvalóan megjavultak, munkásmivoltukhoz méltó életmódra tértek át. Jó leckét kaptak. * » * Miért mondtam el mindezt? Azért, hogy kiegészítsem az előbbi cikkben felfedett körülményeket, hogy kerekebb képet adjak a veszélyről, amely falun és városon egyaránt leselkedik a könnyen befolyásolható ifjú nemzedékre. Nem kétséges, hogy a fiatalkorúak oly gyakori eltévelyedését nem egy-egy egymástól elhatárolható okban, " hanem gyakran az okok és okozatok egész sorozatában kell keresnünk. Nem véletlen, hogy a felsorolt konkrét esetek csaknem egytől egyig szociális szempontból gyenge, egyszerű, szegény családból származó fiatal bűnözőkről szólnak. Ma az ifjúságnak a lehetősége megvan ugyan ahhoz, hogy kedvére való és tehetsége szerinti pályát válasszon, de ezzel a lehetőséggel bizony nem mindig él. Tudjuk, hogy sokszor maguk a szülők is kerékkötői a fiatalok szabad pályaválasztásának és így könnyen okozói lehetnek a lelkükben felrekvésükben, hogy a gyermekekből gerinces, hazájukat és munkát szerető embereket neveljenek. Beszélhetünk azután erkölcsi okokról — közvetlenül a vallásos vagy vallástalan nevelés kérdéséről. Egyszer egy művelt és lényegében haladó szellemű asszony, négy gyermek anyia. aki maga nem hisz — sóhajtva panaszolta: — Sokszor elgondolom, 'talán azért olyan nehéz a gyerekeket megzabolázni, mert nem járnak hittanra. A pap, a vallás talán megfélemlítené őket és jobban szótfogadnának. Igaza volt-e ennek az aszszonynak? Az új, szocialista etika szerint nincs, nem is lehet igaza. Egy bizonyos — minden embernek, a gyermeknek is erős erkölcsi alapra kell támaszkodnia. A szocialista erkölcsben ez az erkölcsi alap ( az emberi előrehaladásba vetett szilárd hit. Ezt az' erkölcsiséget kell belenevelnünk az újabb nemzedékbe. Mivel azonban a gazdasági alap sokkal gyorsabban fejlődik, mint a társadalmi tudat, gazdasági fejlődésünk megelőzte az új erkölcs teljes kialakulását. A gyermekek nevelésében ez az átmeneti időszak érezteti a hatását. És a felsorolásból ne hagyjunk ki még egy igen jelentós tényezőt: a reakciós ideológiát, amely hamis jelszavaival igen kedvező talajra talál az erkölcsileg kiforratlain ífjúságmáil. Egyéb, veszélyesebb jelenségeken kívül láthatjuk ezt a „jampecek" madárijesztő öltözködésén, az „ál-cowboyok", a nyugati tobzódó táncok rajongóm, akik mint a mérges gombák hol itt, hol ott ütik fel fejüket. Nem csekély erőt és körültekintést követel a harc nagy többségében egészséges Ifjúságunk eme bacilusai ellen. Vállvetve kell, hogy vívja ezt a harcot a Csehszlovák Ifjúsá-Dörögnek á „coltok" • akár á Vadnyugaton.., gyülemlő elégedetlenségnek, kielégületlenségnek. A szülők maradi gondolkozása még a régi rendszer csökevénye, és rányomja 'bélyegét a gyermek lelkére. Elképzelhető, milyen tanácstalan az a gyermek, aki merőben mást hall otthon és mást az Iskolában. A szülőknek támogatnlok kell a pedagógusokat abban a tö« gi Szövetség az úttörőmozgalom, az Iskolai pedagógusok széles arcvonala és a szülök. Egy a fontos: hogy az eszközök különféleségét egyöntetű harmóniába olvassza a közös cél: legyen minden emberré cseperedő gyermek egészséges hajtás fejlődő társadalmunk gyümölcstermő fáján. GALY OLGA