A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-21 / 16. szám

Vasárnap van. Délután öt óra. A rádióból Liszt második rap­szódiájának a melódiája szűrő­dik. A tavasz szagát árasztó kertben Jozsó bácsit " veszem észre, a háztulajdonos urat. Övé a kert virágszirmos gyü­mölcsfáival, övé az udvar, a fáskamra, a ház, minden. Nem lep meg az öreg, sem­mi különöset nem sejtek a szándékában, mióta a házban la­kom, még mindig nagy dolog­ban láttam. Négyágú villával ás­sa most a földet egy tenyérnyi helyen, s ha messziről nézném nem az ablakon át, feltételez­ném, hogy a sírját ássa. Mert nyolcvanhárom éves. Nem tud meglenni munka nélkül! Lám, kellemes az idő, sétára nógató, ő mégis odaállt a pók­hálószerű fa alá és egy te­nyérnyi helyen felássa a földet, ki tudja, mit akar tenni bele. Nemrégen a kerítést bontotta le és egy hétig rozsdás drótból font újat helyette, másszor meg fűrészel, deszkát hasogat, vagy a tyúkólat szedi szét, hogy másnap ismét összerakhassa. Szinte nevetséges már ennek a sír szájában motyorászó ember­nek a szorgalma. De asszony nélkül sem élhet a háztulajdonos úr. Két feleséget . temetett -ej békésséggel. Az első riadtan ug­rott a másvilágra, amikor meg­elégelte Jozsó bácsi tenyerét, kifutott a közeli sínekre és vonat alá dobta magát. Az öreg a ka­puig rohant utána, négyágú villa volt a kezében s mikor a mozdony a feleségét gyűrte, hemperítette, akkor kiáltott. — Ide aztán többé vissza ne gyere! A másik felesége tompultság­ban, meg verésben szökött el erről a földi mennyországról. Jó óráiban mesélgette gyakran, hogy híres szakácsnő volt, az­tán összeállott az ördöggel és mestersége szerint a legjobbak­kal traktálgatta volna. Hanem már az első napon így ült asz­talhoz az öreg. — Mi az, amit elém tettél? — Ebéd! — felelte kedves­kedve az asszony. Felugrott az ember és ököllel neki a szerencsétlennek. De az agyba-főbe verés hamar kifá­rasztotta és békülékenyen mondta: — Ezt az ebédért adom! Mit gondolsz, lehet a huszadik szá­zadban ilyen nagy lábon élni? Az asszony viselte, lenyelte, amit kapott, és élt az ember­rel nagy fösvénységben. Jozsó bácsi minden nap megverte. Abból indult ki, hogy ha elő­ször nem ártott meg neki, nem árt meg másodszor sem. Legtöbbször azért kapott az asszony — ennek magam is szemtanúja voltam —, mert az ebéddel késett. Pedig az öreg csak késő délután érezte meg a gyomrát és ha benyitott a konyhába, örvénylett a füst, amit a kozmás étel csinált. Ilyenkor megvárta a szellőzés végét, a füst távozását, aztán fogott az asszony lazsnakolá­sához. Mondom, második felesége megtompult, az ütések sú'.ya alatt csendesen sorvadt el, míg tavaly karácsonykor kimúlt Háztulajdonosom tisztességgel eltemettette és hazajövet a te­metőből nagy belenyugvással mondotta: — No, megpihen már szegény odalent! Ennyi volt a felröppenő sóhaj és berúgta a kert kapuját. Fű­részelgetett. Az utóbbi időben mindig les­tem, vajon pihen-e valamikor ez az öreg csont? A múltkoriban esett, nagy cseppekben hullt az égi harmat a városra, de Jozsó bácsi eső­köpenyt húzott magára és ment megint a kertbe. Deszkából esz­kábált ládát, csibéket hozott be­le a keltetőből. Nézem az ablakból a háztu­lajdonos urat. Négyágú villával ássa a kertet egy tenyérnyi he­lyen. Ujjai rátapadnak a nyélre s az egyiken ezüst-gyűrű csil­lan, amilyeneket gyermekko­romban a gyűrűszsidók árultak ronygyokért. Eljegyzett volna valakit ez a zörgő csont? Nem gondolkozhatom ezen, mert az öreg eldobja a villát, bakancsáról leveri a sarat és belopődzik a konyhába. A kíváncsiság kiránt a szobá­ból, megyek meglesni, miért hagyta félbe a munkát. De az udvaron sehol nem látom. Vá­rok türelmesen, csendesen, míg megjelenik. ünneplőben jön ki a kertbe és leül a fa alá egy padra. S a dermedt mozdulatlanságban olyan, mint csiga a héjával. Há­tán az emeletes háza. Az árát az első világháború után hozta Amerikából. Miért ült ki a kertbe? Mi ér­telme az időpocsékolásnak ? Ő nyugodt, engem idegesít ez. Ragad a pillantásom Jozsóra, fonnyadt bőrére, ősz hajára, bágyadt szemére s egyszercsak mintha osztódna az öreg, ket­ten ülnek a padon összehajolva, susogva.. Hunyorgok, hogy job­ban lássak, öregasszony ül a háztulajdonos úr mellett, ke­zén ugyanolyan gyűrű, mint a Jozsó bácsién. Hallgatódzom közelebb oson­va, mit foghatnék fel az elejtett szavakból. — Kettecskén szépen meg­élünk! — súgja félhangosan, rejtelmesen a háztulajdonosom. — Szépen bizony. Csak jó legyen ám! — Az öregember keze ráhull az asszony vállára. — Attól ne félj. Két fele­ségem megmondaná, milyen ember vagyok én. Az asszony biccent a fejével és szorosaban húzódik szerel­méhez. — Az se lenne jó, ha ők mondanák meg. Nem jó, ha az embert szemébe dicsérik. Majd megmutatom! S én, aki« az elejtett szavak értelmét felfogom, megszédülök. Az öregember ekkora ravaszsá­gán. Mert most édesgeti magá­hoz az asszonyt, nyájas, illedel­mes, sőt előzékeny is, de mi lesz majd ha egy fedél alá bújnak? Kezdődik minden élői­ről!? ... Vasárnap van. Sötétszaikállú este. A levegő könnyű és fel­hős, a rádióból tánczene szűrő­dik s a Lázár utcában meny­nyegző készül. Nyolcvanhárom éves a vőle­gény! MACS JÖZSEF riiiiiinii:iiiiitiiiiniMii:aiiiiiina::i :IIII a a вив а а апананапанапапапама! IIBUSUBIIBIIVIIIII пвмвиаившмвпвивпвивмвмапвиананвманамамвпщвпвн^ A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének | - legújabban megjelent könyvei I DOSZTOJEVSZKIJ: Feljegyzések a halottak házából 272 oldal. Ara tagdk részére 14.25 Kcs. Az MKBK 29. tagilletmény könyve. A nagy orosz regényíró világhírű regé­nyében négyéves szibériai száműzetésé­nek megrázó élményeit örökítette meg. Dosztojevszkij a Petrasevszkij-féle szo­cialista összeesküvésbe keveredett bele. 1849-ben halálra ítélték, de „kegyelem­ből" négyévi kényszermunkára Szibériába küldték. Ennek a négy évnek mérhetet­len szenvedéseit, szinte hihetetlennek lát­szó eseményeit ábrázolja Dosztojevszkij megávalragadóan őszinte művészettel. JULES VERNE­Utazás a holdba 386 oldal, egykorú metszetekkel. Ara kötve 15.— Kcs. Ifjúsági regény. A baltimorei Gun Club tagjai — csupa veterán tüzér — vakmerő tettre határoz­ták el magukat: ágyúgolyóban három em­bert lőnek a Holdba. A kitűzött időben ki is röppen a lövedék a világűrbe, az ittmaradottak pedig talál­gatják az utasok sorsát. Verne e könyve a csillagászaton kívül a legkorszerűbb s legizgalmasabb tudomá­nyos kísérletekre: a rakétaűrhajózásra hívja fel a figyelmet. A felsorolt könyvek a Slovenská kniha és a Jednota fogyasztási szövetkezet boltjaiban kaphatók, illetve megrendelhetők ? ":BiiBiiBiiBiiiiiBiiBUBiiBiiBi!BiiBiiBiifliiaiiBiiBMBiii!!BiiBiiBiiBiiBiia)!iiiBiiaiiBii. ISMBMBIIIIIBIIBIIBII BNBIIBIIBII iiBuBiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBiiBiiaiiiiiBiiaiiiniiiiiiiiifliiB' 16 LENGYELORSZÁGBAN az utóbbi hat év folyamán három új kőolajfinomítót helyeztek üzem­be. Az ország olajkitermelése és finomítása ez idő alatt 3,5-szere­sére emelkedett. A THAIFÖLDI KÖZVÉLEMÉNY NYOMÁSÁRA a kormány betil­totta „A király meg én" című amerikai film vetítését, mert az mélyen sérti a thaiföldi nép nemzeti érzületét. MIKROBUSZ néven a csehor­szági Vehlabi-i autógyár egy kis autóbusz mintatípusát készítette el. A mikrobusz 8 személyt és 200 kiló poggyászt szállíthat; alig valamivel nehezebb a Skoda-1200 típusú személykocsinál. A BRIT IPARMÁGNÁSOK a múlt év első tíz hónapjában 125 853 000 font sterling tiszta hasznot vágtak zsebre acélipari vállalataikból, 30 millióval többet, mint az elázó év hasonló idősza­kában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom