A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-17 / 7. szám

I sir, melyben két tyúktojás volt elhelyezve a jobb alsó lábszárcsont alsó részén. A sírok közül a 8. sírt erös kőkonstrukciöval rakták ki, mely kisebb-nagyobb kövekből állott. (6. kép). Maga a konstrukció a sirgödörben volt 50— 100 cm mélyen a föld felszíne alatt, 40—50 cm vastagságú réteget alkotott, mely alatt 50 cm gúak és csak ritkább esetekben haladják meg a 2 cm nagyságot. Nagyobb részben a koponyán vagy közvetlen közelében voltak találhatók. Ez tipikus népi ékszer, mely leginkább а X,— XII. században, a korai feudális korban volt nálunk elterjedve. A Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézete ásatásokat végez 1954. évtől a Szomotori hegyen. Maga a lelőhely a Bodrog folyó árterületén fekszik és az őskor minden szakában lakott volt. Legsűrűbb települést mutat a szkita korban az időszámításunk előtti VII,—IV., továbbá az Csontvázas sír a XI.—XII. századból ószláv korban, időszámításunk VI.—VII. századában. Rövid tanulmányunkban a korai hűbériség korának emlékeivel foglalkozunk, melyek soros temetőből a XI.—XII. századból számaznak. E kor temetője a Szomotori hegy déli lejtőjén terül el az 559. számú parcella nyugati részén. Három év leforgása alatt szkita és ószláv települések feltárása mellett a temetőben 57 csontvázas sírt tártunk fel. A slrgödrök mélysége nem egységes. Női és gyermeksírok 50—100, a férfisírok 200 cm feküsznek, és fejjel keletrenyugatra vagy felfelé néznek. A kezek párhuzamosan vannak elhelyezve a testtel, kivételes esetekben a borda vagy a medence csontokon feküsznek. (1. kép). Egy esetben zsugorított csontvázra akadtunk, vagyis a halottat összehúzott lábbal, alvő helyzetben temették eL A női és gyermekslrok különböző bronz és ezüst ékszereket tartalmaznak. Salamon (1063—1074) és I. László (1077—1095) királyok érmével. (2. kép). Az ékszerek közül leggyakrabban bronz és ezüst S-íormá-K halántékgyűrűk, fülbevalók, szivalakú csüngök, átlyukasztott Nyaklánc ametiszt- és aranyozott gyöngyökből csörgő alakú csüngő (3. kép), egyszerű bronz gyűrűk, drágakővel díszített bronzgyúrúk, fonott sima végű bronzgyúrúk (4. kép) fordulnak elő, és különféle nyakláncokból való gyöngyök (5. kép). Az utóbbiak közül legértékesebbek az ametiszt gyöngyök és a kauri kagylók, melyek a keleti meleg tengerekben élnek, és kereskedelem útján jutottak a Felső-Tisza vidékére. Az ékszereken kívül, melyek az egyén tulajdonát képezik, ajándéktárgyak a sírokban nem voltak. Kivételt képezett a 9. Kösöntyű a XI—XII. századból mélyen ráakadtunk a csontvázra. Egyes sírok a csontváz fölött 150—200 cm mélységben nagyobb lapos kővel voltak jelölve. Az egyik sirkö nagyobb része csiszolva volt, berajzolt római kettessel (II). A feltárt sírok a kővetkező módon oszlanak meg: férfi 27 nó . . gyermek bizonytalan XI—XII. századbeli nyaklánc szokásos edényeket és használati tárgyakat, melyek a pogánykori lelőhelyeken előfordulnak. Kimondott keresztény emlék még nincs a temetőben és igy megállapítható, az eltemetettek átmeneti stádiumban vpltak a kereszténységbe. A temető az eddig legnagyobb feltárt lelőhely Kelet-Szlovákia területén а XI,—XII. századból. — A kor írott emlékei keveset beszélnek a gazdasági, szociális és kulturális viszonyokról. Mindezt csak az anyagi emlékek alapján tudjuk rekonstruálni. A haladó régészet éppen ezért a tárgyak mögött a dolgozó embert keresi és igyekszik rámutatni mindennapi nehéz munkájára, iparára és kereskedelmére. Dr. Pásztor János mélységig mennek. A sírok tájolása D—É, csak kivételesen fordul elő olyan csontváz, mely fejjel északnak és lábbal délnek fekszik vagy pedig nyugat-keleti irányban. A csontvázak hanyattfekvő, kinyújtott helyzetben összesen 57 Az ékszerek jellemzésével foglalkozva meg kell állapítanunk (7. kép), hogy nagyobb részük ezüstből vagy bronzból volt öntve. Az S-formájú halántékgyürű egyik végén le van vágva, a másik végén laposra simítva és egyszer vagy kétszer S-alakban megcsavarva. (8. Kép). A csavart rész felülete Ezüst fülbevaló a szomotori temetőből, XI,—XII. század egyes esetekben plasztikus gerincekkel díszített. Felületük legnagyobb részt kisebb réteggel van bevonva (patina), mely a földben képződik és védi az ékszert a savak megsemmisítő hatása ellen. A bronztárgyak zöld, az ezüstök ibolyaszínű patinával vannak bevonva. Az ékszerek kisebb nagysá-Az irodalomban fellelhetők már a X-ik század második felétől egészen 1250. évig. Területileg előfordulhak a Majna Saale, Don és Volga folyók közötti területeken és különösen a közép-európai államokban. A szomotori temető, anyaga a kereszténység elterjedésének idejéből származik. A pogány szokásokat már elhagyták, ezért nem találjuk e temetőben a Szent László-érme. XI. század Két S-formájú ékszer és ezüstgyűrű 17