A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-10 / 6. szám

Hohumila Ruzicková mint Erzsébet angol királynő Stuart Mária skót királynő hívével, Mortimer gróffal (Nada Kotrsová és Martin Kolesár) X I StuuRtllldRia Újabb Schiller-darab színpadjainkon Természetes dolog, hogy színházaink dramaturgjai szívesen nyúlnak hazai és külföldi klasszikusok műveihez. A klasszikus darabok az együttesek próbakövei, ae ugyanakkor a fejlődés iskoláját is jelentik. A világi-drámairodalmának ilyen pillérei Fridrich Schillernek, a XVIII. században élt német költőnek művei is. Míg a felszabadulás előtt ennek a forradalmi költőnek csak Teli Vilmos című drámáját vitték színpadra, addig napjainkban éppen legkiválóbb . müveinek bemutatásával büszkélkedhetünk, mint a „Haramiák", az „Ármány és szerelem" és a „Fiesco", amelyekhez legújabban további drámája, a „Stuart Mária" csatlakozott. A zsolnai Peter Jilemnicky Színház ennek a verses tragédiának a bemutatójával nyitotta meg 1957. január 8-án idei színházi évadját. A „Stuart Mária" a skót királynő életének utolsó tragikus napjait, az angol történelemnek talán legtragikusabb fejezetét ábrázolja, amelyben kicsúcsosodott a reformáció ős az ellenreformáció erőinek harca a XVI. század végén, a harc a trónért, a hatalomért és a dicsőségért, kifejezést nyert a katolicizmus és a reformáció élethalálharca, és mindez Mária és Erzsébet királynők alakjaiban testesül meg. Ennek a drámai és lélektani belső harcnak a hü ábrázolásához Pálka rendező a legegyszerűbb, de egyúttal leghatásosabb eszközöket választotta. Elsősorban a színészre összpontosította magát: megadta neki a szabad nyilatkozás, a* nagy lendület és mozgás lehetőségét, megszabadította a színpadi koloncoktól, sót Zdenek Pavel képzőművész hatásosan egyszerű díszleteivel Is támogatta a színész munkáját. A szenvedő és magasztos, vezeklő és veszedelmes Mária igényes alakját NacTa Kotrsová a belső ellentétek mély átélésével alakította. Ugyanakkor eszmei és drámai ellenpólusa, Bohumila Ruzicková Erzsébet királynője, többnyire külső eszközökkel építette fel szerepét, és a trónjára vágyakozó Máriától való félelme inkább a vetélytársnő elfogultsága volt. Mortimer, Mária híve és a katolikus reakció ügynöke, igen komplikált alak, aki Mária kiszabadításának sikertelen kísérletén át az öngyilkosságig sodródik. Bár Kolesár igen szép teljesítményt nyújtott, mégis sokkal maradt adósa az alak plasztikusabb ábrázolásának. Annál jobb volt azonban Gustáv Legéfi Erzsébet; királynő hívének — Leicester grófjának szerepében, aki hatásosan és drámai erővel játszotta meg a lélektani feszültséget. Talán rőla mondható, hogy tökéletesen uralta a verses szöveget. Más szereplök is figyelemreméltó eredményeket értek el. Elsősorban Ján Gubala, mint Paulet lovag, Matilda Zlatohlávková, mint Kennedy Hanna, Viktor Blaho, mint Burleigh báró és Jaroslava Kolesárová, mint Kurl Margaréta. Ignác Sáfár költői fordítása a szlovák drámairodalom nagy nyeresége és nagy próbát jelentett, amelyben az együttes becsületesen megállta a helyét. Milan Nóvák zenéje szép drámai aláfestést nyújtott. A „Stuart Mária" előadása sokat ígérő az együttes, és értékes élmény a néző számára. KAZlK RUDOLF