A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-09 / 2. szám
Sellyéi József találkozása Móricz Zsigmonddal Sellyéinek „Szántani mentünk” című elbeszélése 1930 áprilisában jelent meg a Nyugatban. Valószínűleg a sarlósok hívták fel figyelmét erre a folyóiratra és Móricz Zsigmondra, a magyarországi haladó népi írók vezető képviselőjére. Móricz Zsigmonddal 1950 őszén találkozott először szemé'yesen a pozsonyi Carlton kávéházban. A Reggel riportere, D. Z., így írja le a magyarországi népi irodalom vezérének és a szlovákiai kezdő népi írónak ezt a találkozását „Példabeszéd a fröstökre levágott borjúról, avagy mikép vélekedik mai magyar dolgokról a megokosodott Móricz Zsigmond” című cikkében: Paraszti ruhás, nyurga fiatalember, Sellyéi Jóska, lép az asztalhoz, egészen kiütközik alakja a tükrös, cifra kávéházból. A magyar Daraszt, a magyar falu sorsproblémáit bátor, nyílt szemmel látó írásai közül, amelyeket A Reggel olvasóközönsége jól ismer, egy megjelent a Nyugatban is. — Emlékszik-e a nevemre, mester úr? Dehogyis nevet a furcsa megszólításon. Felcsillan Móricz Zsigmond kék szeme, úgy rázza igaz melegséggel az elébe nyújtott kezet. — Te vagy az gyerek? Te vagy a Sellyéi Jóska? Hát aztán miért nem jelentkeztél a honoráriumért? — Azt hittem, írni fognak. Irtunk is egy levelezőlapot. Nem kaptad meg? Vagy talán nem a Sellyéi az igazi neved? — Nem bizony, Miskovicsnak hívnak .. Ezen azután olyan jóízűt nevet, mintha a világ legjobb vicce volna. Hiába a megokosodott Móricz Zsigmondot még mindig a Sellyéi Jóskák felé húzza a szíve. De már a következő kérdés viszszalöki régi óvatosságába: — Jósol-e szép jövőt az ilyen fiataloknak, főszerkesztő úr ? — Jövőt? Ki. tudná azt megmondani... (A Reggel, 1930. nov. 14.) Sajnos e találkozásnak és Móricz Nyugatjával való kapcsolatának elmaradt az annyira magától értetődő és természetes folytatása, ami pedig Sellyéi számára különösen hasznos és gyümölcsöző lehetett volna. Sellyéi ebben az időben valószínűleg nem is akarta továbbfejleszteni összeköttetését a népi írók nagy tanítójával és pártfogójával, Móriczcal, mert a csehszlovákiai kormánypárti és radikális baloldali körök, melyeknek nézeteivel Sellyéi is azonosította politikai szemléletét, ekkor még szektáns módon elítélték Móriczot. Azt állították, hogy a Nyugat teljesen megalkudott a Horthy-rendszerrel, így nem képviselheti sem a haladás, sem a Csehszlovákiához közeledés érdekeit. Jellemző erre A Reggel riporterének az említett cikkből kiütköző gúnyolódó hangja is. A „megokosodott Móricz” kifejezésen az értették, hogy az író a Horthy-rendszerrel való megalkuvás útját járja. Igaz, hogy Móricz Zsigmond is okot szolgáltatott a szlovákiai magyar értelmiség egy részének gyanújára, mert ezt megelőzően Csehszlovákiában járva, elment a Szentiváni Kúria elnevezésű tanácskozásokra, és a Nyugatban népszerűsítette a Magyar Nemzeti Párt urainak demagóg kultúrpolitikáját. Zsiga bácsi politikai naivitására vall, hogy elhitte a népcsaló Szentiványi Józsefnek és Szüllö Gézának, a kisebbségi reakció másik vezérének, hogy ezek nem olyan urak, mint a magyarországiak, hanem haladó magyarok. 1938-ban, Dél-Szlovákia megszállása után, Sellye: véglegesen megváltoztatta a magyarországi népiesekről alkotott felfogását, így őszintébb, közvetlenebb viszonyba került Móricz Zsigmonddal is, aki akkor már a Kelet népét szerkesztette. A népi írók pedig örömmé! fogadták maguk közé; beválasztották az akkor alakuló Nemzeti Parasztpárt országos vezetőségébe. Csanda Sándor. KÖNYVEK A moszkvai Külföldi Irodalmi Kiadó mintegy 550 könyvet jelentet meg a jövő évben, összesen 7,5 millió példányban, ami durván számítva annyit jelent, hogy csupán ez az egy kiadó hetenként 10 könyvet ad ki külföldve szerzőktől. Érdekességek: kiadjak Ernst Thälmann cikkeinek és beszédeinek gyűjteményét, Kuo Mozsónak a kínai filozófia történetéről írt müvét. Meglepetések: A szovjet olvasó rövidesen megismerkedhet Lloyd George emlékiratainak orosz fordításával, valamint M. Ŕeider Esztétikájával. Ez az utóbbi mü képet ad a burzsoá esztétika fejlődésének útjairól és feltárja a mai idealista esztétika problémáit. Emellett olyan írók és művészek művei is megjelennek, akiket nemigen ismer a fiatal szovjet generáció, legfeljebb hallott róluk. Gondolunk itt Feuchtwanger Spanyol ballada, Cronin A keresztes lovag sírja, és a francia haladó katolikus író, Mauriac Ót a semmibe című regényére. * — Az amerikai film egyik legismertebb jellemszínésze a román eredetű G. Robinson Párizsban eladásra ajánlja nagyértékű képtárát. A mintegy 40—50 millió Kčs-re becsült gyűjteményben fellelhető a modernebb francia festészet 72 remeke, köztük Cézanne, Degas, van Gogh, Renoir, Seurrat, Toulouse-Lautrec, Gaugin stb. művei. Robinson kijelentése szerint a képek egyenként nem eladók. * Schiller olasztárgyú drámáját a „FieSco”-t egy olasz-osztrák konzorcium készül megfilmesíteni. Aki a szovjet Nagy Orvosi Enciklopédia közeljövőben megjelenő kötetét megvásárolja, a következő meglepetésben részesül: az elárusító a könyv mellé színes szemüveget ajándékoz a vevőnek és megkérdezi tőle, van-e lemezjátszója. Mindez merőben szokatlan, úgy hat, mint valami furfangos tréfa eleje — a valóságban pedig nagyon is komoly dolog. A színes szemüveg és a lemezjátszó ugyanis az enciklopédia gyakorlati tudományos segédeszköze. Több mint 300 000 szovjet orvos várja az új Orvosi Enciklopédia kiadását, melyben 10 000 cikk foglalja össze az orvostudomány terén elért legújabb szovjet és külföldi eredményeket. A 35 kötetben több mint 100 000 címszó magyarázatát találja meg az olvasó. Az illusztráció nagy része két színnyomásos és az előbb említett színes szemüvegen át nézve tökéletes térhatást biztosít. Így például az agyszöveteken keletkezett tályog képe pontosan olyan, mint a valóságban, minden domborulat vagy mélyedés szinte tapinthatóvá válik rajta. A meglepett olvasó tovább lapoz, egyszer csak illusztráció helyett miniatűr hanglemezt Iái a laphoz erősítve. Ismeretes, hogy a belső megbetegedések szimptómái között nagy szerepet játszanak az úgynevezett patologikus hangok vagy zörejek. Mindenki tapasztalta már vizsgálatnál, qz orvosi sztetoszkóp jelentőségét a légzőszervek vagy a szív vizsgálatánál. Az így felfogott zörejek pontos jellemzése, leírása sosem tökéletes, ezért az enciklopédia szerkesztői hangfelvételekkel is illusztrálják cikkeiket. Például az egyik lemezen ez olvasható: A szívbillentyű szűkület hangzása. Ha gramofonra teszik ezt a lemezt, az egész szobát betölti a beteg szív dobogása, s vizsgálatnál a hasonló hangzás felismerése könnyebbé válik. Az enciklopédiában mintegy 100 ilyen miniatűr hanglemez van. * Német kultúrkörökben nagy visszhangot keltett dr. I. Becher államdíjas írónak, az NDK kultuszminiszterének terve, mely szerint a nyugat- és keletberlini színházak a jövőben közösen rendezzék meg a „Berlini Ünnepi Játékok Hetét”. * Osztrák szülők és pedagógusok nagyon elégedetlenek a kormány által jóváhagyott törvényjavaslattal, amely szerint a jövőben a 16 éven aluli ifjúság részére megtiltják a „Comics Strips” ponyva-füzetek eladását. Az osztrák közvélemény elvárta, hogy az amerikai szennyirodalom e hajtásait Ausztriában teljesen betiltják, mivel másképpen nem akadályozható meg hatásosan terjesztése a fiatalság között. * A bolgár képzőművészek szövetsége Szófiában kiállítással hódolt a szocialista Németország nagy grafikusa, Káthe Kollwitz művészetének. A kiállításnak nagy sikere volt. 8
